A rezidencia célja elsősorban a fenntarthatóság és a képzőművészet ötvözésének, határterületeinek kutatása, az ezen alapuló alkotás bátorítása, támogatása. A rezidenciaprogram jelentkezőinek kiválasztásánál a magyar alkotóművészeken túl a regionális együttműködések ösztönzésére cseh, lengyel és szlovák egyetemek képviselőire kiemelt figyelmet fordítunk. A pályázatra diplomás képző- és iparművészek jelentkezését várjuk, legyenek aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező egyetemisták, művészeti egyetemek oktatói, alumni tagjai. A rezidenciaprogram értékajánlata: 180 000 Ft ösztöndíj Max. Nyári elvonulás | Dr. Buda László. 200 000 Ft anyagköltség Max. 25 000 Ft utazási költség Szállás Napi 3 étkezés Alkotótér a szállás közvetlen környezetében Akár 2 alkalmas művészeti mentorálás a tartózkodási időszak alatt Lehetőség vagy a rezidencia során létrehozott új munkák, vagy a folyamatban lévő munkák bemutatására veszprémi és budapesti kiállításainkon. A rezidenciaprogram során megvalósult műalkotásokat bemutató csoportos kiállítás: Szeptember 23 – október 14. : kiállítás Veszprémben Október 19 – 31. : kiállítás Budapesten Jelentkezés: A jelentkezési anyag tartalma: Szakmai önéletrajz (max.
VIPASSANA Miért hasznos a Vipassana meditációs elvonulás? 2022. június 20-26. Vipassana-Csend meditációs elvonulás Egy hét önmagaddal és belső világoddal. Időpont: 2022. június 20-26. Az elvonuláson való részvételhez semmilyen előzetes gyakorlat NEM szükséges. Végigvezetlek a koncentráció és a Vipassana meditáció folyamatán, és biztosan tudom, hogy a végeredmény felejthetetlen élményt és tapasztalást hoz számodra. A Tudatos Önismereti és Önfejlődési úton igen fontos a Tudat tisztítása, a lecsendesedés, az elmélyülés. Csendes elvonulás 2010 qui me suit. Az érzelmi és mentális testek megtisztítása a kulcsa annak, hogy feljebb tudjunk lépni a tudatosság lépcsőjén. Változás nélkül nincs fejlődés! Nekünk magunknak kell változnunk, fejlődnünk és tapasztalnunk, hogy kinyiljon számunkra a fejlődés kapuja. Az élethelyzetekben tárul fel igazán, hogy fejlődtünk, vagy pedig ugyanazokat a köröket futjuk, mint azelőtt. A fejlődés lépésekből és aktív munkából áll. Önlegyőzés és önmeghaladás szükségesek az úton. Az elvonulás egy hete alatt időt és teret biztosítunk azoknak, akik komolyan gondolják, hogy bejárják az önismeret mély és egyéni útját, s közben "lámpást tartunk", hogy visszataláljanak önmaguk mélyéből.
🙂 Néha láttunk durva arcokat is az utcán, és ha nem tudtuk volna, hogy Közép-Amerika legbiztonságosabb országában vagyunk, akkor lehet ki sem mentünk volna az utcára… 🙂 Az árakat tekintve nem egy olcsó ország, mármint a turistának. Ahol tudtak, ott lehúztak, vagy sokszoros árat kellett fizetnünk a helyeikhez képest. Csendes elvonulás 200 million. Szerencsére tudtunk ügyeskedni, így ez nem volt olyan vészes, csak azért bosszantó. Még a boltban is oda kellett figyelni, hogy jól adjanak vissza, vagy hogy annyiért üssék be a terméket, amennyibe az kerül, mert ezzel is próbálnak ügyeskedni. Majd, mikor szólunk, úgy csinálnak, mintha mi se történt volna, semmi elnézést, vagy megbánás… Persze, hamar világossá vált számunkra is, hogy miért csinálják mindezt. Még a "nagyobb" boltokban sincs fele annyi féle termék sem, mint itthon egy falusi legkisebb közértben, és nem csak a választékra gondolunk, hanem a darabszámra is. Átlagos boltban van 3-10 féle termék, és mindenből 2-10 darab… Mindenből hiány van, minden konzervnek, száraz kajának, tisztálkodó szernek örülnek, mert fejadagra van bontva, hogy kinek mennyi jár… És hát azok alapján nem sok, hogy mennyi és milyen felháborodott, kétségbeesett embereket láttuk néha a boltok előtt…
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Pesti egyetem címerével foglalkozik. A pesti egyetem alapítólevele Bécs, 1780. március 25. N 45 Archivum Judicum curiae [Országbírói levéltár] Ladula H. Privilegia recte articuli Fasc. 4. No. 22. A pontosság bűvöletében – Eötvös Loránd élete és munkássága | University Library and Archives. Az egyetemet Pázmány Péter alapította 1635-ben Nagyszombatban. Mária Terézia 1777-ben telepítette át Budára. II. József 1783-ban költöztette át Pestre. Kezdetben Pesti Egyetemnek nevezték, 1872-1921 között Budapesti Tudományegyetemnek, a két világháború között Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemnek. 1950-től lett Eötvös Loránd Tudomámyegyetem. A pesti egyetem abból a nagyszombati egyetemből jött létre, amelyet Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek 1635-ben alapított – eredetileg papképzés céljából. Kezdetben az intézmény a jezsuita rend kezében volt, és csak teológiai és filozófiai karral rendelkezett. Amikor Mária Terézia egyre több olyan rendeletet hozott, amelyek következtében korszerűbbé vált az oktatás, az egyetemet orvosi karral kibővítve – a teológiai és filozófiai karok kivételével – állami irányítás alá helyezte.
Ezeket számos további terepen való mérés követte, amelyekkel az inga földtani kutatásban való hasznosíthatóságát vizsgálták. Végül a földmérők 1912-ben Hamburgban rendezett XVII. konferenciáján Eötvös elérkezettnek látta az időt, hogy a gyakorlati alkalmazás elveit megfogalmazza. Az első sikeres olajkutatási célú gyakorlati méréseket 1915-ben végezték Egbell környékén, a Morvamezőn. Ezzel kezdetét vette a nyersanyagkutató geofizika, amelynek két évtizeden át uralkodó műszere Eötvös Loránd torziós ingája volt. Alkalmazták többek között a texasi, a venezuelai és a közel-keleti olajterületek feltárásánál. Magyar feltalálók: Eötvös Loránd és az Eötvös-inga - Kárpátalja.ma. Eötvös Loránd szerény, a háttérben meghúzódó tudós volt, nem szerette a zajos ünnepléseket, nem vágyott sem erkölcsi, sem anyagi elismerésekre. Ennek ellenére tudományos eredményeiért és tudományszervező tevékenységéért számos hazai és külföldi díjban és kitüntetésben volt része, különböző tudományos és társadalmi egyesületnek volt az elnöke vagy vezetőségi tagja. Gál Adél Kárpá
Ezt a legismertebb felfedezését az "egysarki villanyindítóval" demonstrálta. 1863-ban ismertette a "Leideni palackok láncolatát", illetve a feszültség sokszorozás elvét és gyakorlatát: fél méternél hosszabb villamosívet tudott létrehozni. Temetésén a búcsúbeszédet Eötvös Lóránd, az MTA elnöke (legnagyobb tisztelője, tanszéki utóda) mondta. 7. BOON - A magyar feltalálók napja. Eötvös Loránd – a torziós inga Az 1870-es évek elejétől a kapillaritás (felületi feszültséggel kapcsolatos jelenségek) jelenségével foglalkozott éveken át. A 80-as évektől kezdve érdeklődése a gravitáció felé fordult: megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját, mely a gravitáció térbeli változásának mérésére szolgált. Az ingát érzékenysége alkalmassá teszi arra, hogy segítségével a földfelszín alatti viszonyokra következtethessünk. Műszerét 1906-ban mutatta be a nemzetközi közönségnek. Az első sikeres méréseket 1915-ben végezték olajkutatási céllal. 8. Kandó Kálmán – villanymozdony 1902-ben munkatársaival megoldotta a világ első nagy távolságú, nagy feszültségű, váltakozó áramú, fővonalú villamosítását az olasz Valtellina-vonalon.
Due to filming, the ELTE University Library and Archives will be closed between the 6th of April 2022 and the 25th of April 2022. Forrás helye "Interaktív, érdekes és könnyen befogadható. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Eötvös 100 centenáriumi év alkalmából nyílt, Eötvös Loránd életét és munkásságát bemutató kiállításán jártunk.,, A gondolkodásban önállóságot csak az olyan tanár tanítása adhat, aki maga önállóan gondolkodik, s éppen ez az önállóság az, ami a legszükségesebb a tudósnak, mint a gyakorlat emberének. " – mondta rektori székfoglaló beszédében Eötvös Loránd. A 2019-es év a nagy tudós halálának 100. évfordulója alkalmából lett Eötvös-emlékév. Eötvös Lorándot a legtöbben fizikusként ismerik, azonban a természettudományban való jártassága mellett politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó, 1889 és 1905 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és 1894–1895 között Magyarország kultuszminisztere is volt, továbbá ő alapította a Matematikai és Fizikai Társulatot. Egyetemünk névadójának változatos szakmai életútját kiválóan dokumentálja és bemutatja az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár A pontosság bűvöletében – Eötvös Loránd élete és munkássága című kiállítása.
Feliratkozom a hírlevélre
A jezsuita rend 1773. évi feloszlatása után az egész egyetem az állam kezébe került, és 1777 őszén megkezdődött átköltöztetése – a különböző találmányairól közismert Kempelen Farkas kamarai tanácsos irányítása alatt –a budai várban lévő királyi palotába, ahol új tanszékekkel (jogi, bölcseleti, szabad művészetek fakultásai) és felszereléssel gyarapodott. Az ünnepélyes megnyitóra 1780. június 25-én, Mária Terézia koronázásának 40. évfordulóján került sor. Az alapítólevél (Diploma Inaugurale), amelynek gerincét arany fémszálak tartják, bemutatja az egyetem történetét, meghatározza és kibővíti kiváltságait, és felsorolja értékes gyűjteményeit. Díszes borítóján Pázmány Péter monogramja, az egyetem, az egyetemi tanács és a karok címerei láthatóak, valamint Pythagoras megfestett alakja, amint egy képzeletbeli könyvtárban a különböző tudományokat jelképező tárgyakkal körülvéve jegyzeteket készít. Az oklevélhez tartozik egy fémtokkal ellátott függőpecsét is. Az irat érdekessége, hogy ez az utolsó dokumentum, amelyet Mária Terézia halála előtt aláírt.
A készüléket folyamatosan tökéletesítve megteremtette a későbbi elektromos mozdonyok, és a mai áram által működtetett autók ősét. Jedlik fontos optikai újítása a rácsosztó gép tökéletesítése volt. Az optikai rácsot leginkább a fénysugarak színtartományra bontására használják. Részt vett továbbá gőzmozdonyok kipróbálásán is, és villamosmozdonyt is szerkesztett, papírcellás elemeit pedig az 1855-ös párizsi Világkiállításon mutatták be. Egyik legismertebb felfedezése, hogy már 1861-ben, vagyis több, mint 6 évvel Siemens és Wheatstone előtt leírta és megfogalmazta az öngerjesztés, vagyis a dinamó elvét. 1863-ban ismertette a feszültségsokszorozás elvét és gyakorlatát, több mint fél méter hosszúságú villamos ívet hozott létre, amelyet 10 évvel később a bécsi világkiállításon be is mutatott, ezzel kitüntetést érdemelve. Kedvenc találmányunk Jedlik Ányostól: a szódavíz előállítása Mesterségesen Joseph Priestley elegyített széndioxidot vízzel elsőként 1767-ben. Jedlik 1826-ban ért el újszerű eredményeket, amikor a távolról szállított ásványvizet szerette volna egy friss szénsavas vízzel helyettesíteni.