Károly 1921 őszén tett másodszor kísérletet a visszatérésre. október 20-án este felesége társaságában repülőgéppel érkezett a Sopron közeli Dénesfára, másnap a helyőrség felesküdött rá, ő pedig Rakovszky Istvánt kormányfőnek nevezte ki. Károly 22-én vonattal indult Budapestre, az alig négyórás utat két nap alatt tette meg: szerelvénye több állomáson is megállt, ahol a katonai helyőrségek és a polgári vezetők hűségesküt tettek neki. Az antant tiltakozása most sem maradt el, az utódállamok pedig casus bellinek minősítették a volt uralkodó megjelenését. Mint kiderült, a hadsereg és a polgárság java része Horthyt támogatta, és nem álltak Károly mellé a szabad királyválasztó áramlat tagjai sem. Október 23-án a tragikomikus budaörsi "csatában" a reguláris hadsereg és az egyetemista önkéntesek megállították, majd szétszórták a királypárti egységeket. IV. Károly visszatérési kísérletei – „királypuccs” vagy jogos trónfoglalás? - Rubicon Intézet. Károlyt másnap - ugyan királynak kijáró külsőségek közepette, de mégis csak fogolyként - Tihanyba vitték. Mivel a trónról továbbra sem volt hajlandó lemondani, november 1-jén átadták az antant megbízottainak, akik családjával együtt a távoli Madeira szigetére szállították.
A kormányzó megtagadta, hogy átadja a hatalmat. Ezt látva Károly visszatért a vasi megyeszékhelyre, de az antant nyomására április 5-én elhagyta Magyarországot. Hosszas előkészületek után a király 1921. október 20-án repülőgéppel érkezett Nyugat-Magyarországra. Az útra elkísérte felesége, Zita királyné is. Az uralkodó 21-én kormányt alakított, és proklamálta, hogy ő a magyar államfő. Fegyveres erőivel másnap Budapest felé vette az irányt, azonban nagyon lassan haladt, aminek hátterében a dunántúli helységekben szervezett fogadások, valamint Károly miselátogatásai álltak. Ennek következtében október 23-ára Horthy erői – köztük sebtében toborzott egyetemi zászlóaljak – is felvonultak. A király, látva az ellenállást, meghátrált, és hogy a vérontást elkerülje, végül nem került sor ütközetre. Másnap Tatán a királyi párt letartóztatták, majd a tihanyi apátság épületébe internálták. November 1-jén egy angol monitor Magyarországon az 1920. évi I. törvénycikk kimondta, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. november 13‑án megszűnt, egyben lefektette a kormányzói jogkör alapjait.
Szerkesztőségünk örömmel biztosított az ArchívNet hasábjain helyszínt a vitának, ugyanakkor fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a válasz és viszontválasz publikálásával a disputát lezártnak tekintjük. A 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián felszólalók a levéltári iratállományt és adathordozókat, mint forrásanyagot az eddigiektől eltérő megvilágításban mutatták be. A szóban elhangzottakat a terveink szerint írásban is megismerheti a nagyközönség az ArchívNet hasábjain. A sokrétű megközelítést alkalmazó előadók közül elsőként ketten, Balázs Gábor és Ordasi Ágnes jelentkezik esettanulmánnyal, akik egy-egy, elsősorban gazdaságtörténethez köthető iratanyagot mutatnak be más aspektusból. Balázs Gábor a 19. század legvégére nyúlik vissza bemutatott forrásával: a MÁV személyzeti iratanyagából kiemelt példával prezentálja, hogy egy adott kérvény miként lehet például forrása a családtörténet- vagy társadalomtörténetírásnak. Ordasi Ágnes pedig arra mutat rá, hogy egy felszámolásra ítélt bankfiókról készült jelentés milyen módon jelenthet forrást a politika- és társadalomtörténetírás számára.
Pécsi Pintér-kert Arborétum programok 2022 Óvodás séták a Pintér-kert Arborétumban 2022. április 27. Szimatolva, tapogatva ismerkedhetnek a gyerekek a Pintér-kert csodálatos növényeivel. A program keretében az óvodások megismerhetik a kert illatösvényét és a tavakban élő aranyhalakat. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges! Helyszín, időpont: Pintér-kert Arborétum, 9. 00 óra, 11. Pintér kert pecl.php.net. 00 óra, 13. 00 óra. A program időtartama: 60 perc, a részvételi díj: 400 Ft/fő. Fény és zene a Pintér-Kert Arborétumban 2022. április 29. Színes fények a Pintér-kert Arborétum fáin, bokrain és szobrain, elektronikus zenei produkciók élőben, helyben megszületve, egyszeri és megismételhetetlen formában, analóg technikákkal. Napjainkban óriási népszerűségnek örvend a fényfestés, különböző építmények színes fényekkel történő megvilágítása. E produkciók egyre inkább a digitális technikákra épülnek, előre beprogramozott rend szerint valósulnak meg, mintegy gombnyomásra. Rendezvényünkön visszatérünk az analóg megoldásokhoz: a Pintér-kert Arborétum szobrait, fáit, bokrait egyedi, élőben megszülető fényinstallációkkal "öltöztetjük fel".
Ajánlatkérés több szállástól egyszerre: Nyitva tartás szezonban: I. 01. -XII. 31. : H:-Cs: 8-16h, P: 8-14h Nyitva tartás szezonon kívül: V. -IX. 30. : H:-CS: 8-16h, P: 8-14h, Szo:-V: 10-18h Belépő: 200 HUF
A kilátó formavilágával egyszerre sugall modernséget, ugyanakkor felidézi a kert korai építményeinek motívumait is. Megújult a pécsi Pintér-kert Arborétum. A fejlesztések az oktatási-szemléletformálási és kezelési feladatok hatékonyabb ellátását szolgálják valamint hozzájárulnak Pécs igen népszerű, országos jelentőségű természetvédelmi jelentőséggel is bíró rekreációs centrumának fejlődéséhez. Segítenek az épített környezet város-és kultúrtörténeti szempontból fontos elemének megőrzésében, kulturális örökségünk ápolásában is, írja a dDuna-Dráva Nemzeti Park. A fejlesztések során megújult a kertben álló villaépület, ami a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) központjának is otthont ad. 2020-ban megújultak az épület elavult belső terei, teljesen új tetőszerkezetet kapott a ház, valamint egy stílusában és arányaiban illeszkedő bővítmény épült hozzá. 2020-21 során a DDNPI a működési területén mintegy 20 helyszínen valósított meg infrastrukturális fejlesztéseket. Pintér-kert - Cikk - Pécs. Megépült többek között a Pintér-kertben egy új, fából készült, üveg mellvédes kilátó is, amely a kert vadregényesebb, nehezebben megközelíthető, legmagasabb részén az erdőbe simulva nyújt páratlan városi panorámát.
Ezen botanikai értékek miatt a kert már 1974-ben helyi védettséget kapott, majd 1977-ben országos jelentőségű természetvédelmi terület lett, 2009 óta pedig a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részeként élvez védelmet. A kertben álló villaépület ad otthont a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központjának. Története során számos alkalommal felújították, hozzátoldottak épületrészeket, átépítették. Az igazgatóság gazdálkodása során felhalmozott tartalékaiból és kormányzati forrás felhasználásával, 123 millióból újulhattak meg az épület elavult belső terei, teljesen új tetőszerkezetet kapott a ház, valamint egy stílusában és arányaiban illeszkedő bővítmény épült hozzá 2020-ban. Az épület külső-belső megújítása során különösen ügyeltek az egykori tettyei szőlőbirtokos villa egyetlen eredeti formában fennmaradt belső terére, a Pintér-villa építési idejéből származó dolgozószobájára, annak enteriőrjének, míves faburkolatának megőrzésére. Pintér kert pec.fr. E mellett új szerepet is kapott, ma már nemcsak tárgyalószobaként használják, hanem vezetéssel csoportok is felkereshetik, és megtekinthetik a Natura 2000 tematikájú rejtett installációt is.
1/10 fotó Pintér-kert Arborétum - Pécs 9. 3 7 értékelés alapján Bemutatkozás A Pintér-kert nevét Pintér János (1879-1933) egykori pécsi banktisztviselőről kapta. A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén tettyei szőlőskerti nyaralónak épült. Egykori tulajdonosa, Pintér János botanikai, természet iránti érdeklődésétől indíttatva kezdte el növények telepítését az épület körül. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva 1926-tól kezdődően, 1933-ban bekövetkezett haláláig a telek alsó felében örökzöld gyűjteményes kertet alakított ki, míg a felső rész szőlőskert maradt. Pintér János halála után a telepített növényzet tovább fejlődött, ugyanakkor a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, növelve ezzel az arborétum fajgazdagságát. 🕗 Nyitva tartás, Pécs, Tettye tér 9, érintkezés. Így napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok érdekes elegye alkotja az 1974-ben helyi, majd 1977-ben országos védelem alá helyezett, állami tulajdonban levő, botanikus kertként gondozott park növényzetét.