- Nem mindenki van tisztában a falusi vendégasztal fogalmával. Megmagyarázná a fogalom pontos jelentését? - A jogszabály a falusi vendégasztal fogalmát is pontosan meghatározza. Címke: vendégasztal - HelloVidék. Eszerint ide értendő a családi magánétkezésekhez előállított házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása és az így előállított készítmények értékesítése, legfeljebb napi 15 látogató részére. - Gyakran ismétlődő kérdés a szolgáltatás helyének meghatározása és a szolgáltatást végzők jogviszonya a helyszínekhez. - Valóban sokan keresnek meg minket is ezekkel a kérdésekkel. Ami bizonyos: a szolgáltatás nem közterületen végzett tevékenység. A megjelölt tevékenység végzéséül szolgáló ingatlan jogszerű használatát közokirattal vagy magánokirattal a kérelmezőnek kell igazolni, amely lehet tulajdoni lap, bérleti szerződés vagy használati szerződés. A tevékenység végzéséül szolgáló ingatlannal kapcsolatban a település nevét, utca és házszámát valamint helyrajzi számát a kérelemben pontosan meg kell jelölni.
Az eddigi rendeletek tiltották az otthoni disznóvágást, és tiltották a házilag előállított aszalt és füstölt áruk értékesítését is. Az új rendelkezés biztosítja az olyan hagyományok megőrzését, mint az ökör-, birka-, kecske- és disznóvágást, a disznótort. A falusi vendégasztal szolgáltatásnál, és a rendezvényeknél a hatóságnak történő bejelentés mellett lehetőség nyílik az ellenőrzött állományokból helyi/házi vágás elvégzésére, a hús helyi elkészítésére, valamint az értékesítésre helyben fogyasztásra. Az ökörsütés, birkapörkölt, házi disznótor a falusi vendéglátónál és a rendezvényeken is engedélyezett, s kistermelő is végezhet falusi vendégasztal szolgáltatói tevékenységet az általa megtermelt vagy előállított és kiegészítő alapanyagként vásárolt élelmiszer felhasználásával. A kistermelő is végezhet továbbá szolgáltatásokat más kistermelő részére élelmiszerének előállítása során (például hús füstöltetés, terménytisztítás, zöldség-, gyümölcs-, olajosmag-szárítás, -őrlés, -préselés). Az állat vágása és húsának feldolgozása, és az ételkészítés más kistermelővel azonban nem végeztethető.
Szalay-Zala Andrea a falusi agroturisztikai tevékenységet szabályzó kormányrendeletről Tavaly óta, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) kezdeményezésére a vidéki porták egy jogszabály segítségével lehetőséget kaptak arra is, hogy ízelítőt nyújthassanak a falusi vendégasztal – saját maguk által, magánfogyasztásra előállított termékek – kínálatából, illetve a falusi életmódot, kézműves-, népművészeti hagyományokat is bemutathassák vendégeiknek. Bár már az elmúlt év júniusában életbe lépett a kormányrendelet, amely a falusi agroturisztikai tevékenységet szabályozza, úgy tűnik, gyakorlati alkalmazása még nem elég gördülékeny és sokszor még a szakemberek számára sem teljesen világos. Szalay-Zala Andreával, a FATOSZ főtitkárával arról beszélgettünk, hogyan is értelmezendő, alkalmazandó a rendelkezés a gyakorlatban. - Hogyan lehetne összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat a falusi agroturisztikai tevékenységet szabályozó kormányrendeletről? - A kérdés fontos és időszerű, ugyanis az utóbbi időben több visszajelzés érkezett szövetségünkhöz olyan leendő falusi agroturisztikai szolgáltatóktól, akik nyilvántartásba vételükkor botlottak problémákba.
Újak a listán Hét új szereplő van idén a listán: Gál Miklós, aki az MKB Bankból, Takarékbankból és Budapest Bankból most alakuló Magyar Bankholding Zrt. résztulajdonosa, vagyonát 41, 5 milliárd forintra becsülik, ezzel a 32. Balázs Attila, a Bayer Construct építőipari cégcsoport tulajdonosa 27 milliárd becsült vagyonnal az 57. Illés Tamás, aki 64. (25 milliárd forint), illetve Kreinbacher József, aki a 65. helyen végzett (23, 9 milliárd forint). Keszthelyi Erik, aki néhány évvel ezelőtt robbant be a biztosítási piacra most a 72. a 20, 9 milliárd forintos vagyonával. Gregorics László és Gödry Zoltán, akik az élelmiszer-kereskedelemben egyre meghatározóbb Halker cégcsoport tulajdonosai, becsült vagyonuk közel 20 milliárd forint, ami a 75. 100 Leggazdagabb Magyar 2020 Teljes Lista: Ők A Leggazdagabb Emberek Magyarországon - Itt A 100-As Lista. helyre volt elég. Tibor Dávid, az elmúlt hónapokban hihetetlen tőzsde száguldást mutató Masterplast többségi tulajdonosa a 94. helyen "mutatkozott be" 12, 3 milliárd forinttal. A 100 Leggazdagabb magyar idén is megpróbálja felsorolni, kik a legbefolyásosabbak.
Forrás: Origo Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-üzletember a 2016-os 31. helyről idén az ötödikre ugrott, becsült vagyona csaknem százmilliárd forinttal gyarapodott. A listán szereplők összvagyona idén megközelítette a 3380 milliárd forintot. Ez majdnem hatszázmilliárddal haladja meg az egy évvel korábbit. 100 leggazdagabb magyar lista completa. A 21, 4 százalékos gyarapodás jócskán felülmúlta a 2016 egészében a KSH által mért 0, 4 százalékos fogyasztói árindexet, azaz reálértéken csaknem huszonegy százalékkal nőtt a magyar gazdagok vagyona. Összehasonlításképpen: a 2002-ben megjelent első A 100 leggazdagabb rangsorban szereplők összvagyona akkori áron csupán 632 milliárd forint volt. Ez az összeg az elmúlt 15 év alatt több mint az ötszörösére emelkedett, miközben ezen időszakban a fogyasztói árak összesen alig 82 százalékkal, tehát kevesebb mint duplájukra nőttek. Az első és a mostani százas listán csupán huszonhat név azonos - ennyien tudták megőrizni helyüket a legvagyonosabb magyarok között. Az idei listán hét új szereplő jelent meg.
A 10 legbefolyásosabb magyar 2016-ban: Orbán Viktor, Csányi Sándor, Lázár János, Matolcsy György, Vajna András György, Habony Árpád, Rogán Antal, Garancsi István, Szijjártó Péter, Mészáros Lőrinc. Az első tíz helyezett között csak a dobogó változatlan 2015-höz képest. Matolcsy György egy helyet javított, Vajna András kettőt, Garancsi István hatot, Szijjártó Péter hármat, Mészáros Lőrinc ötöt.
| Az 50 leggazdagabb magyar | Forbes Magyarország Loading...