forráskód: A Magyar Nemzeti Levéltár 2019-ben közel 200 millió forintért vásárolta meg az Orosz Állami Hadilevéltártól a mintegy 682 000 magyar hadifogoly és elhurcolt civil személy alapvető adatait tartalmazó kartonok digitalizált, szkennelt képét, valamint az ebből készített adatbázist. Elérhető a Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisa - 2021. március 4., csütörtök - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Ez az adott személyekhez köthető legfontosabb információkat tartalmazza: a fogolyként nyilvántartott személy vezeték- és keresztnevét, orosz szokásnak megfelelően az apai keresztnevet, a rendfokozatot, a születés helyét és idejét, a fogságba esés helyét és idejét, a távozás idejét és az elbocsátó tábort, valamint – amennyiben az illető személy elhunyt – az elhalálozás időpontját. A kartonokon természetesen minden cirill betűkkel szerepel, tehát nemcsak az orosz nyelvű, hanem a magyar nyelvű adatok is: a vezetéknév, a keresztnév, illetve a földrajzi helyek – születés és fogságba esés helye – egyes elemei. A feldolgozás során az jelentette a nyelvi problémát, hogy a magyar foglyok által bediktált magyar nyelvű személyes adatok cirill betűs formában álltak rendelkezésre, mégpedig úgy, ahogyan azt az adatokat felvevő – általában orosz – katona hallás után éppen leírta.
Az orvosi vizsgálati lappal ellátott hadifoglyok és internáltak ezután visszavonultak a Pavilon Laktanyába, ahol a Hadifogoly Átvevő Bizottság nyilvántartásba vette őket, rögzítették a legfontosabb adataikat; illetve ekkor történt meg a katonák leszerelése is. Mindenki megkapta a hadifogoly igazolványát, valamint a díjmentes utazási igazolványt és az egyszeri gyorssegélyt, ami kezdetben 5 Ft volt, majd a későbbiekben 20 Ft-ra nőtt. A Szovjetunióból hazatért hadifoglyok névjegyzéke (1946–1949) - AdatbázisokOnline. Legvégül pedig a Vöröskereszt munkatársai rögzítették a kintről hozott üzeneteket vagy egyéb információkat a betegen hátrahagyott vagy elhunyt bajtársakról. A Népjóléti Minisztériumnak megküldött névjegyzékek a Hadifogoly Átvevő Bizottság kézzel írt nyilvántartásainak egy-két napon belül – csökkentett adattartalommal – legépelt másolatai, amelyek közt mégis vannak eltérések. Egyrészt mert az előbbiből több nap is hiányzik részben vagy egészben, másrészt mert számtalanul sok az elírás, félreolvasás a gépelt anyagban (akad példa arra is, hogy a kézzel írt férfi keresztnevet női keresztnévnek írták át).
Debrecen városa 1946 júliusában kapcsolódott be a hadifogoly-szolgálatba, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a keleti fogságból, Záhonyon és Biharkeresztesen át hazatérő hadifoglyokat és internáltakat a szovjetek Debrecenben kívánják átadni a magyar hatóságoknak. A Népjóléti Minisztérium a debreceni Pavilon Laktanyában Hadifogoly Átadó-Átvevő Állomást állított fel, amelynek feladata volt megszervezni a Szovjetunióból 1946 és 1949 között hazatérők gondozását, orvosi ellátását, fertőtlenítését, nyilvántartásba vételét, étkeztetését, a katonaként elhurcoltak leszerelését. Továbbá az állomáson ellátták a hazaérkezőket hadifogoly-igazolvánnyal, úti okmányokkal, illetve segítettek nekik a hazautazásban is. A volt hadifoglyok és internáltak elsőként egy alapos és gyors fertőtlenítésen és orvosi vizsgálaton estek át a város Fertőtlenítő Intézetében, amely a Dobozi utcán állt. Megújult az internetes hadifogoly-adatbázis | Történelemtanárok Egylete. Amíg a hazatértek fürödtek, addig a személyzet a ruháikat gőzkazánokban fertőtlenítette. Ezt követte az orvosi vizsgálat, amelyen az általános orvosi vizsgálat mellett tüdőgümőkórra, maláriára és nemi betegségre irányuló szűrővizsgálatban is részesült mindenki.
Ráadásul az adatok tovább torzultak, amikor a 2010-es évek során az orosz kollégák a kartonok alapján elkészítették az adatbázist: ekkor a 70 évvel korábbi kézírás alapján rögzítették az általuk nem értett magyar nyelvű, de cirill betűkkel leírt szövegeket. Az adatok automatikus orosz-magyar átírását, helyreállítását a NYTK munkatársai végezték Sass Bálint vezetésével. A feladat tehát a "Ковач Йожеф – Kovács József" jellegű transzkripció megvalósítása volt. A nehézséget az okozza, hogy a torzulások miatt a betű-betű megfeleltetés a legritkább esetben ad helyes megoldást. Tömegesen fordulnak elő nehezen algoritmizálható esetek, mint például: Цилбауер – Zielbauer, Дейло – Béla, Саотморской – Szatmár, Гонграмеде – Csongrád, vagy Кишкупфьилстьгаза – Kiskunfélegyháza. Sok esetben több egyenrangú lehetséges megoldás is adódik, amelyek közül már nem lehet vagy nem érdemes automatizált módon választani, például: Эрин – Ernő; Ervin; Erik. Megkapjuk hatszázezer, szovjet fogságba esett magyar adatait:
Az érintettek a 06 1 236-6797-es telefonszámon kaphatnak segítséget, munkanapokon 8 és 17 óra között. honlap és adatbázis megújításának apropója, hogy az Oroszországi Állami Katonai Levéltár, az oroszországi "Vojennije Memoriali" – Katonai Emlékmegőrző Nemzetközi Együttműködési Társaság és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös kiállítást rendez. A tárlat egyedülálló módon eddig sem Oroszországban, sem Magyarországon, vagy más országokban nem publikált vagy megtekinthető orosz levéltári forrásokat mutat be a magyar hadifoglyokról és a hadifogság intézményéről az oroszországi táborokban a második világháború során, illetve azt követően, egészen a hazatérésig. Az 1990-es évek során az orosz államtól megkapott, magyar hadifoglyokra vonatkozó nyilvántartási és halálozási adatok elektronikus feldolgozása 2001. nyarán kezdődött, a legkorszerűbb informatikai és elemző eszközök és módszerek alkalmazásával. Majd ez az adatbázis 2002-ben újabb nevekkel bővült. A feldolgozás során számos gonddal kellett megküzdeni az adatok pontatlanságától kezdődően a névsorok átfedésein át a rossz állapotú, eredetileg cirill betűs iratok olvasási nehézségeiig.
Ezekből a névjegyzékekből készítettek az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának munkatársai adatbázist, amely Szovjetunióból hazatértek legfontosabb adatait: hadifogoly neve, rangja, anyja neve, születési éve, lakhelye tartalmazza. A névjegyzékek hiányzó adatsorai több helyen is – nem mindenhol – pótolva lettek az eredeti nyilvántartásokból; valamint gyakran össze lett vetve a két forrásanyag, és a névjegyzékek valószínűsíthetően hibás adatai felül lettek írva a nyilvántartásokban található eredeti változatokkal. A településeknek egységesen a mai névalakjuk szerepel az adatbázisban; a keresztnevek a jelenlegi helyesírási szabályok alapján vannak beírva; míg a vezetéknevek az iratanyagban található változatban kerültek közlésre. Az adatbázis – az adattáblák képmellékleteként – tartalmazza a névjegyzékek digitális másolatait is.
2021. máj 11. 17:10 Hamarosan érkezik az alkalmazás a védettségi igazolványhoz /Fotó: Pozsonyi Zita Elkészült a védettségi igazolvány telefonos-táblagépes applikációja, ami napokon belül elérhetővé válhat a nagyközönség számára is. A Magyar Hírlap információ szerint elkészült a védettségi igazolvány applikációja, amely napokon belül letölthető lesz az alkalmazásboltokból okostelefonra, illetve tabletekre. ( A legfrissebb hírek itt) Az alkalmazás több információt mutat majd a fizikai kártyához képest, és nagy haszna lehet a külföldi utazásoknál is. A z applikációban szerepelni fog a vakcina típusa, továbbá az oltás beadásának első és második időpontja - ez főleg azoknál az országoknál lesz releváns információ, ahol a beutazás feltétele a teljes védettség. (Ez is érdekelheti: Szijjártó Péter friss bejelentése: újabb országba lehet utazni bármilyen oltással) védettségi igazolvány Koronavírus alkalmazás App
Amellett, hogy a külföldön boldogulást megkönnyíti, ez lehet a kulcs a védettségi igazolványok érvénytelenné tételéhez is. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk újabb járványhullámoktól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Elkészült, és napokon belül okostelefonra és tabletre is letölthető lesz a védettségi igazolvány applikációja – értesült a Magyar Hírlap. A lap szerint ebben a védettségi igazolvánnyal szemben már szerepelni fog, hogy az alkalmazás használója mikor kapta meg az első, illetve második oltást (az első oltás után frissülnek az adatok), és a beadott vakcina típusa is kiderül majd belőle. Most a védettségi igazolványon – és a QR-kóddal elérhető háttéradatoknál is – csak az első oltás időpontja látszik, a vakcina típusa pedig egyáltalán nem. Márpedig enélkül külföldön nem ér semmit a plasztikkártya, hiszen van, ahol csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákat fogadják el.
Hamarosan az is leolvasható lesz az alkalmazásról, hogy a koronavírus elleni milyen típusú vakcinát kapott a felhasználó. A Google Play áruházban EESZT-alkalmazás néven, az App Store-ban pedig EESZT Lakossagi néven érhető el az applikáció, amely nagyban megkönnyíti mindazok életét, akik már megkapták a védőoltást, még nem rendelkeznek azonban az oltási igazolvánnyal, valamint a szolgáltatóknak is lehetővé teszi a vendégkör növelését. Az alkalmazás közvetlenül kapcsolódik az oltóorvosok által használt informatikai rendszerhez, az EESZT-hez, így már az első védőoltás rögzítése után azonnal jelzi a beoltottságot. A program egyértelműen jelzi az oltás hiányát is. A mobilalkalmazás csak az oltás tényét igazolja, tehát a vírusfertőzésen való átesettség bizonyításához továbbra is a védettségi igazolvány szükséges. Ha már megkaptad az oltást, de még nem kaptad kézhez fizikai formában a védettségi igazolványod, akkor van egy jó hírünk számodra: ezzel a módszerrel te is szabadon mehetsz moziba, edzőterembe és étterembe.
A külföldi utazásoknál rendkívül hasznos lehet a program, mivel több adat ellenőrizhető róla, mint a plasztikkártyán: például nem csak az első, hanem a második oltás időpontja, illetve a kapott vakcina típusa is. Utóbbi kettő azért különösen fontos, mert számos uniós ország, valamint azok az országok, melyek a magyar kormánnyal megállapodást kötöttek, figyelembe veszik, hogy kialakult-e bennünk a teljes védettség. Ez a legtöbb vakcina esetében a második dózis után két héttel következik be. A védettséget igazoló plasztikkártyát az oltás ellenére még sokan nem kapták meg és az is fejtörés okozott nemzetközi viszonylatban, hogy a kártya sem a vakcina típusát, sem a második oltás időpontját nem mutatja. Az alkalmazás várhatóan ezeknek a problémáknak veszi elejét.