Ő azt mondta, hogy egy kikötése van, méghozzá az, hogy ha a megjelentetett 3000 példány két éven belül nem kel el, akkor vállalom a megmaradt példányok megvásárlását. Ekkoriban már a Magyar Lóverseny Vállalt ügyvezető igazgatója voltam és gazdaságosan működött a vállalat, így természetesen vállaltam a feltételt. " – mesélte dr. A megjelentés után azonban nem két évvel, hanem két hónappal mind a 3000 példány elfogyott, így a könyvet újra ki kellett adni ugyanennyi példányban. Ezután jó ideig nem lehetett kapni. Közben tovább folytatták az anyaggyűjtés Török Imrével. "Aztán 1989-ben jelentkezett egy fiatalember, hogy szeretné újra kiadni a könyvet, mert annyira nem lehet hozzájutni. Azt mondtam neki, hogy természetesen hozzájárulok a megjelenéshez, de az az egy kikötésem, hogy 1990 első felében jelenjen meg, mert utána szeretnénk nyugdíjba vonulni, hiszen 68 éves voltam már. Végül ez a fiatalember anyagi nehézségbe került, ezért elég nehezen született meg a könyv, de azért megjelent, habár szerényebb küllemmel, gyengébb minőségű képekkel 20 ezer példányban. Kincsem a ló z. "
Ha pedig vannak esetleg képeim vagy még kiegészíteni valóm, akkor azokat fűzzük hozzá az új kiadáshoz. Úgy tudom, hogy a könyv 4000 példányban jelent meg, az állatorvosok száma 2000 körül alakul. A legendás Kincsemet szerencsére ezúttal is jól fogadták, rengeteg kolléga gratulált, sokkal több karácsonyi üdvözletet is kaptam abban az évben. " – meséli nevetve dr. Fehér Dezső. A 2014-ben megjelent könyv ezúttal is bemutatja a tenyésztő és futtató Blaskovich család történetét, megsimerhetjük Blaskovich Ernő szerelmét, Kincsem származását, őseinek Magyarországra kerülését, az angol trénerének történetét, Kincsem versenyeit, a ló karakterét, az utazással, a lovasokkal járó kalandokat, megtudhatjuk, hogy miért ért véget Kincsem versenykarrierje, mi történt vele a ménesben, kik voltak és milyen örökséget vittek tovább a leszármazottjai, illetve, hogy hogyan értékelték őt világszerte. A szöveget számos gyönyörű, korabeli festmény, rajz, és régi, valamint új fényképek illusztrálják. Index - Kultúr - A Kincsem szerencsére nem a csodalóról szól. Közben pedig Kincsem vérvonala tovább él és nem is akárhogyan.
Kincsem karrierje kétéves korában, 1876-ban kezdődött. Élete legelső versenyén, Berlinbe megnyerte az 1000 méteres távot. Trénere az Angliából Magyarországra, Gödre települt Hesp Róbert volt. Legkedvesebb társa egy fekete-fehér macska volt, amely nélkül Kincsem egyetlen versenyére sem volt hajlandó elindulni. Legendák keringtek arról, hogy milyen kétségbeesetten kereste Kincsem egész istállószemélyzete a boulogne-i kikötőben elkóborolt macskát. Kincsem kissé kényes jószág volt, különösen a vízre volt érzékeny. Ismertté vált a történet, miként sikerült a baden-badeni versenypálya közelében megfelelő vizet találni, mivel a már egy napja szomjazó Kincsem rá sem hederített az addig felkínált ivóvízre. A kanca 1879-ben vonult vissza. Még nyolc évig élt, 13 éves korában pusztult el. Kincsem a ló de. Emlékét a gödi Kincsem-emlékpark őrzi. A Kincsem parkban- a budapesti galopp pálya főbejáratánál – 1977-ben felállították életnagyságú bronzszobrát. Tápiószentmártonban a lovaspark nak lett névadója Kincsem. Itt 1999. március 20-án nyílt meg a Kincsem múzeum, melynek bejárata előtt egy bronzból készült Kincsem szobor fogadja az ide érkezőket.
Hatévesen is futtatni szerették volna, de a felkészülések során kiderült, hogy lábai nem egészségesek, ízületei elkoptak. Legendák övezték Állítólag Waternymphet nem sokkal Kincsem világrajövetele előtt el akarták rabolni, de a bokszot elzáró keresztvas erősebb volt, mint a betyárok szerszámai. Ha enged a vas, Kincsemből sohasem lesz versenyló. Blaskovich Ernő 1875-ben hét csikót akart eladni Orczy Elek bárónak. A báró meg is vett hatot az egyévesek közül, de a hetedik, Kincsem, nem kellett neki. Blaskovich úgy döntött, megtartja, és saját maga fogja versenyeztetni. A fiatal kanca Gödre került, ahol trénere, az angol Robert Hesp lett, aki 21 évesen 1846-ban érkezett a Monarchia területére Yorkshire-ból. 140 éve született Kincsem lovunk (+Képek!) - Agroinform.hu. Magyarországra érkezve először Eszterházán helyezkedett el, majd Kisbéren a Batthyány grófokhoz került. Az 1870-es években a lóverseny azt jelentette, mint ma a labdarúgás, egy kiemelkedő sport- és társadalmi esemény volt, amelyen ráadásul még fogadni is lehetett. Ennek a kornak volt a legnagyobb versenylova Kincsem.
Herendiék az 1848-49-es szabadságharc leverése után kezdik az 1874-ben született ló történetét, a megtorlások miatt egy faágon kapálózó, akasztott magyar mártírral és egy gyereke szeme előtt kivégzett magyar felkelő nemes úrral. Kincsem, a világ legeredményesebb lova - Lovaglás, lovassportok. És ez már önmagában is egyértelművé teszi: a Kincsem nem a ló történetét akarja elmondani, hanem sokkal nagyobb tétre teszi a pénzét. Ebben a filmben a ló a nemzeti függetlenség szimbólumává válik egy monarchiai Rómeó és Júlia-történetben: a ló tulajdonosa az a Blaskovich Ernő, akinek az apját a filmben egy osztrák nemes, Otto von Oettingen ölte meg, aki a császár kegyeltjeként szintén lovakat versenyeztet, azaz Blaskovich vetélytársává válik a turfon. Az ellenzéki magyar győzelmei pedig nem tetszenek a császárnak, a többi magyar ellenzékinek viszont annál inkább, így a lóversenyek a hatalomnak való önérzetes bemutatás terepévé, Blaskovich pedig egyfajta vértelen forradalom vezéralakjává válik. És akkor ehhez jön még hozzá egy folyamatos évődés Oettingen lánya és Ernő között.
Kincsemet hatévesen is futtatni szerették volna, de a felkészülések során kiderült, hogy lábai nem egészségesek, ízületei elkoptak. Új korszak kezdődött a számára: ezúttal tenyészkancaként bizonyíthatott. Tápiószentmártonba szállították, ahol öt csikót ellett. Ebből három a híres mén, Buccaneer utódja, kettő pedig egy Doncaster nevű méntől született. Kincsem első ivadéka, Budagyöngye 1882 -ben jött világra. Ez a kanca is később sok győzelmet tudhatott a magáénak. Következő csikója Buccaneertől, Ollyan Nincs (szintén kanca), sok sikert ért el a versenypályákon. 1884 -ben Kincsem rövid "szünetet tartott", de a következő évben világra jött Talpra Magyar. A csődör eredményes fedezőmén lett. 1886 -ban meglátta a napvilágot Kincsőr Doncastertől. A fiatal csődört be akarták nevezni a német derbire, de korai pusztulása miatt nem érhetett el eredményeket. A csodakanca utolsó utódja Kincs volt, amelyet 1887 -ben ellett. Kincs lánya, Napfény később eredményes versenyzővé vált. Utolsó ellése után Kincsem egészsége meggyengült, gyomor és bélgörcsök kínozták.
Először az ausztriai Mariazellbe, majd mégtovább, a Salzburg melletti Mattseebe vitték a Szent Koronát, a palástot és a Szent Jobbot tartalmazó ládákat. Pajtás Ernő ezredes, a koronaőrök parancsnoka. 1945. 08. 03., Heidelberg (Fotó: Wikipédia) Pajtás Ernő ezredes, a koronaőrök parancsnoka, április 27-én felnyitotta a nemzeti kincseink őrzésére rendelt ládát. A Magyar Szent Korona művészeti ábrázolásai – kultúra.hu. A Szent Koronát, a jogart és az országalmát egy félbevágott benzineshordóba rejtette, amit aztán a község melletti mocsaras területen egy kőszikla lábánál elásott. A palástot és a Szent Jobbot és a korona ládáját, melyben "csupán" a kard maradt, a falu plébánosának gondjaira bízta. Éppen az utolsó pillanatban tudta mindezt megtenni, mert a környékre nem sokkal később megérkeztek az amerikai katonák, akik előtt Pajtás ezredes a Koronaőrség megmaradt tagjaival együtt letette a fegyvert. A fogságba került alakulat küldetése felkeltette az amerikaiak érdeklődését. A plébánosnál hamar megtalálták a palástot, a Szent Jobbot, no meg a kardot és a korona amúgy üres ládáját, de Pajtás ezredes sokáig nem árulta el, hogy hová rejtette Szent István koronáját.
A fejedelem mindazonáltal egyedül a maga akaratából és önkényesen, kiváltképpen az egész magyar nemzet régi szabadságának ártalmára semmit sem rendelhet, hanem össze kell hívnia és meg kell kérdeznie a népet, vajon ennek az ilyen törvények tetszenek-e vagy sem? " Benda Kálmán 1984-ben publikált véleménye szerint a koronához fűződő tanok Magyarországot kivéve sehol se kapcsolódtak egy tényleges koronához, nálunk a koronázás csak akkor volt érvényes, ha a szent koronával történt. Eckhart Ferenc jogtörténészt idézve megállapítja, hogy eltérő vonás a korona iránti hűség gondolata. Szent istván koronája rajz. A XV. századtól a magyar alattvaló már nem az uralkodóhoz, hanem a Szent Koronához hű. Rendkívül fontosnak tartja azt a különbséget, hogy a Szent Korona nevében a király és a rendek csak együtt intézkedhetnek.
Végezetül jegyezzük meg: igen, IV. László Árpád-házi királyunkat meggyilkolták. De elég fontos részlet, hogy bárkik is voltak az esetleges felbujtók, a gyilkos fegyver kunok kezében volt. Persze nem azt akarjuk mondani, "magyar ember képtelen lett volna Árpád vérét ontani", mert az ostobaság lenne. De tény, hogy nem tette. Számos európai monarchiát találunk, ahol az alattvalóknak nem voltak ilyen aggályaik, és mint láttuk, más esetben a magyarok sem tétováztak. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.