Ez most egy kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés. És most lássuk, mire is használhatnánk ezeket a függvényeket, jóra vagy rosszra… Az függvény kölcsönösen egyértelmű, ha akkor. Vagyis különböző x-ekhez mindig különböző y-okat rendel. Itt van az x tengely, tele számokkal. És ezek közül a számok közül bizonyos számokhoz hozzárendelünk egy másik számot. Mondjuk hozzárendeljük a négyzetüket. Ezt a függvényt így jelöljük, hogy Legtöbbször ezt a harmadik jelölést fogjuk használni. És most nézzük meg, mit rendel hozzá a függvény a 4-hez. Itt is bármelyik jelölést használhatjuk … Ezt úgy mondjuk, hogy a függvény a 4-ben 16-ot vesz föl. Az x tengelyen vannak a helyek… az y tengelyen pedig az értékek. HOL? MENNYI? Azokat a szerencsés x-eket amikhez a függvény hozzárendel valamit, értelmezési tartománynak nevezzük és -el jelöljük. Az x2-nél ez az egész x tengely. Az y tengelynek azt a részét, amit az x-ekhez hozzárendeltünk értékkészletnek nevezzük. Egy függvény értelmezési tartományát az alapján is megadhatjuk, hogy milyen kedvünk van éppen.
Többtagú kifejezésnél megkeressük azt a tagot, melyben a kitevők összege a legmagasabb, példánkban ez $4 + 2 = 6$. Egy algebrai kifejezést akkor nevezünk algebrai törtnek, ha a nevezőben is található változó. Ha a tört nevezőjében nincs változó, egész algebrai kifejezésnek nevezzük. Ha kiszámoljuk egy kifejezés értékét egy adott valós szám behelyettesítésével, akkor megkapjuk a helyettesítési értékét. Az algebrai egészeknél bármilyen valós számot behelyettesíthetünk, kapunk valós megoldást. Igaz ez az algebrai törtekre is? Nézzünk néhány közönséges törtet, és döntsük el, melyik nem értelmezhető! Tudod, hogy a 0-val való osztásnak nincs értelme, tehát azok a törtek, melyeknek a nevezője 0, nem értelmezhetők. Természetesen ugyanez érvényes az algebrai törtekre is. Úgy kell meghatároznunk az értelmezési tartományt, hogy a nevező ne legyen 0. Ha a nevező egytagú, a benne szereplő változóra kötjük ki, hogy ne legyen 0. Ha a nevező többtagú, meg kell vizsgálnunk alaposabban, milyen kikötéseket tegyünk.
KÉPHALMAZ ÉS ÉRTÉKKÉSZLET Egy függvény megadásához két halmazból kell kiindulnunk. Az elsõ, amelyet értelmezési tartománynak nevezünk, azokból a dolgokból áll, amelyekhez egy másik halmaz egy-egy elemét hozzárendeljük. Az értelmezési tartománynak tehát minden egyes eleme szerepel a hozzárendelésben. A második halmaz elemeinek azonban esetleg csak egy részét rendeljük az értelmezési tartomány elemeihez. Ezért a képhalmaz nem tartozik olyan szorosan a függvényhez, mint az értelmezési tartomány. Ha egy függvénynek adott egy képhalmaza, akkor minden olyan másik halmaz is, amelynek ez a képhalmaz valódi részhalmaza, választható lenne az adott függvény képhalmazának. Maga az értékkészlet, vagyis a helyettesítési értékek halmaza, az már ugyanolyan szorosan hozzátartozik a függvényhez, mint az értelmezési tartomány. Miért beszélünk akkor végül is képhalmazról? Azért, mert sokszor csak nagyon bonyolultan tudjuk megadni az értékkészletet! Ha például minden természetes számhoz rendeljük a tizedik hatványát, akkor hogyan adnánk meg az értékkészletet?
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell a betűk használatát a matematikában, illetve az általános iskolában megtanult hatványozási alapfogalmakat. Tudnod kell, mit nevezünk algebrai kifejezésnek, mi a változó és az együttható. Tudnod kell használni a nevezetes azonosságokat és a szorzattá alakítás módszereit. Ebben a tanegységben megismerkedsz az algebrai tört fogalmával és megtanulod az algebrai törtek egyszerűsítésének módszereit. Megvizsgáljuk az algebrai törtek értelmezési tartományát, és az is kiderül, hogyan kell műveleteket végezni az algebrai törtekkel. Általános iskolában is találkoztál algebrai kifejezésekkel. Betűk vagy változók, számok vagy együtthatók, illetve az alapműveletek együttese, melyeket véges sokszor használunk a kifejezés felírásakor. A $ - 3{x^4}y$ (ejtsd: mínusz 3 x a negyediken y) egytagú algebrai kifejezés, a fokszáma 5. A $\frac{2}{5}{a^4}{b^2} - 7{a^2}{b^2} + 5a$ (ejtsd: kétötöd a a negyediken b négyzet, mínusz 7 a négyzet b négyzet, plusz 5a) már többtagú algebrai kifejezés, a fokszáma 6.
Mindkét törtnél egyetlen ismeretlen van a nevezőben, az y, ami nem lehet 0. Ha a nevezők egytagúak, a közös nevezőt könnyű megkeresni. Ezután összevonjuk a számlálókat. Ha a nevezők különbözőek, azonossággal vagy szorzással keresünk közös nevezőt. Mielőtt hozzákezdünk az összevonáshoz, nézzük meg, hol nincs értelmezve. Az a értéke nem lehet sem 1, sem –1, hiszen akkor a nevezőben 0 lenne. Közös nevező a két tag szorzata, melyet akár egyszerűbben is írhatsz, ha felismered az azonosságot. Osztásnál adjunk értelmezési tartományt, de az osztónál vigyázzunk, mert a reciprok miatt a számláló sem lehet nulla! Ha lehet, egyszerűsítsük a törtet! A törtet nem értelmezzük a egyenlő –4, 4 és 6 esetén. Törtek osztásánál az osztó reciprokát kell vennünk. A szorzáskor lehet egyszerűsíteni. Felismerjük a nevezetes azonosságot és egy kiemelési szabályt. Ezek alapján a tört értéke $\frac{1}{{2 \cdot \left( {a - 4} \right)}}$. (ejtsd: 1 per kétszer a mínusz 4) Ez a tört tovább már nem egyszerűsíthető. A következő feladatnál nagyon kell figyelned, hiszen többféle nevezetes azonosságot is alkalmazunk.
Egész- és törtkifejezések Ahogy egész számok segítségével törtszámokat írtunk fel (például, ) úgy betűs egész kifejezésekkel törtkifejezéseket is írhatunk fel. Ilyenek:,,, …. Ezeknél betűs kifejezéssel történő osztás van kijelölve. felírható alakban is, azaz a -t egy számmal szorozzuk, és hozzáadjuk a b -t. Emiatt -re nem mondjuk, hogy törtkifejezés, hiszen benne betűs kifejezéssel történő osztás nincs kijelölve. és az olyanok, amelyek nevezőjében nincs betű, egész kifejezések. Törtkifejezés betűi helyére is helyettesíthetünk számokat. Például helyettesítési értéke a = 5-nél, a = 2-nél 8. Törtkifejezésnek nincs értelme, ha a nevező helyettesítési értéke 0. Az törtkifejezésnek nincs értelme a = 1-nél. Műveletek algebrai törtekkel A számokkal felírt törtek átalakítását, a törtekkel végzett műveleteket már régebben megismertük. Ezekre egy-egy példát mutatunk: Bővítés: Egyszerűsítés: Összeadás:, ; Szorzás:, Osztás:,,. Betűkkel egyszerűen írhatjuk fel azokat az azonosságokat, amelyek a törtszámok bővítésére, egyszerűsítésére, összeadására, szorzására, osztására vonatkoznak.
Van itt ez a két halmaz… Hogyha az egyik halmaz elemeihez hozzárendeljük a másik halmaz elemeit… Akkor kiderül, hogy milyen idő lesz a héten. Az is megeshet, hogy több nap is ugyanolyan lesz az idő… Ezzel nincsen semmi baj. De ha szombathoz például két különböző elemet is rendelünk… Na, akkor most esernyőt vigyünk vagy fürdőruhát? Hát igen, ez így nem túl egyértelmű… Egy hozzárendelést egyértelműnek nevezünk, ha minden elemhez pontosan egy másik elemet rendel hozzá. Teljesen mindegy, hogy melyiket… egyedül az a fontos, hogy csak egyet. Ez a hozzárendelés most egyértelmű. Az egyértelmű hozzárendeléseket úgy hívjuk, hogy függvény. Az ilyen egyértelmű hozzárendeléseknek az a neve, hogy függvény. Adott az és nem üres halmaz. Ha az A halmaz bizonyos elemeihez egyértelműen hozzárendeljük a B halmaz bizonyos elemeit, akkor ezt a hozzárendelést függvénynek nevezzük. Simán előfordulhat, hogy az A halmaznak csak néhány eleméhez rendeljük hozzá… a B halmaznak néhány elemét. És az sem okoz problémát, ha több elemhez is ugyanazt rendeljük.
A NAV eSZJA oldalán már minden szja-bevallási információ elérhető, emellett a NAV folyamatosan közzéteszi az aktuális tudnivalókat a bevallási tervezettel kapcsolatos határidőket és teendőket. Közzétett határidők: forrás:
a NAV honlapján elérhető űrlapon. levélben, kötetlen formában (adóazonosító és születési dátum megadásával). a NAV telefonos tájékoztató rendszerein keresztül. (NAV Infóvonal: 1819) vagy a NAV ügyfélszolgálatán személyesen. Május 20. Az SZJA-bevallás benyújtási és SZJ befizetési határidő. Borítókép: NomeVisualizzato / Pixabay