Kézikönyvtár A magyar nyelv értelmező szótára F félteke Teljes szövegű keresés 1. ( földrajz) A Föld a középpontján áthaladó és a tengelyét merőlegesen metsző v. a tengelyén áthaladó képzeletbeli síkkal két részre osztott földgolyó egyik fele. Déli, északi félteke: a Földnek az Egyenlítőtől délre, ill. északra elterülő fele; keleti, nyugati félteke: a Földnek a kezdő délkörtől a 180. délkörig keletre, ill. nyugatra elterülő része. Európa az északi féltekén terül el. 2. ( csillagászat) Az ég gömbjének az egyenlítőtől délre, ill. északra levő fele. Déli, északi félteke. 3. Torzítja a Földet a legtöbb világtérkép: a Mercator-vetület áll a háttérben - Terasz | Femina. ( biológia) A nagyagynak a közepén végighúzódó, hosszanti hasadékkal elválasztott egyik fele. A jobb és a bal félteke. Mindkét félteke felületén mélyebb hasadékok és felületesebb barázdák vannak.
Az alábbi videó remekül szemlélteti, hogy mi is a probléma valójában a Mercator-vetülettel. A Mercator-vetület torzítására valójában már évtizedekkel korábban felhívták a figyelmet: James Gall térképész már 1855-ben ismertette a problémát egy tudományos kongresszuson. A szélesebb közönséghez pedig Arno Peters történész juttatta el az 1970-es években. Ennek ellenére még mindig nagyon sok helyen a Mercator-féle térképet ismerik és használják. A cikk az ajánló után folytatódik Földrajz-kvíz Az alábbi játékban a 2021-es középszintű földrajzérettségiből válogatott, kvíz formájában átdolgozott, könnyített kérdések szerepelnek. Kilimandzsáró - Utazasok.org. Képek: Getty Images Hungary
25 Kolosszusok alkonya és a hódító egér 27 A vándorlások kora 28 Európa elveszti ékét 30 Kialakul a növényvilág mai képe 32 Az egyenlítőtől a sarkokig 34 Utazás a Föld körül néhány perc alatt 34 Az Északi Sarktól a Déli Sarkig 36 Ismét északra 36 Amiről a klímadiagram mesél 37 Az éghajlat "fényképe" 39 Trópusok csodavilága 41 Hány emeletes az őserdő? 43 Élet és halál a magasban?
A pleisztocén előtti legutolsó, karbon-perm időszaki eljegesedés országunkat még nem érinthette, hiszen az egyenlítői övben voltunk. Akkor évi középhőmérsékletünket közel 30 °C fokra becsülik. A középidő végi, harmadidőszak eleji gyors mozgásunk észak felé azután már "lehűtötte" földünket: az eocénban vagy az oligocénban elérkeztünk a mérsékelt övezet határára (noha a középhőmérséklet az akkori mediterrán éghajlaton még mindig 15 °C fölött lehetett). Félteke | A magyar nyelv értelmező szótára | Kézikönyvtár. A síksághoz szokott embernek a Kárpát-medencében a hegyvidéki éghajlat a legszokatlanabb. A Kárpátok legmagasabb hegységeiben nemcsak sokkal hidegebb, de sokkal változékonyabb is az időjárás, mint másutt. Amint ez a Magas-Tátrában, a Jégvölgyi-csúcs alatt készített fénykép is sejteti, gyakran megesik, hogy egyik percről a másikra beborul; az égető napsütést a metsző hideg és az eső egy pillanat alatt elfeledteti. A könnyű nyári ruhában útnak induló turista tehát jól teszi, ha mindig visz magával meleg holmit, mert a Magas-Tátra, a Fogarasi- vagy a Radnai-havasok éghajlata nem tréfadolog.
Amerika, Ázsia, Afrika, Európa, Ausztrália és persze az Antarktisz - a földrészek neveit általános iskolás kora óta mindenki kívülről fújja, álmából felkeltve is. Ha behunyjuk a szemünket, gond nélkül magunk elé tudjuk képzelni a világtérképet is. Arra azonban kevesen gondolunk, hogy ez a földrajzórákon bevésődött kép hibás. A legtöbb világtérkép hibás Képzelj el egy üveggömböt, melyre a kontinenseket festették. Ha ezt a földgömböt becsomagolod egy selyempapírba, és a gömb belsejéből fényt sugárzol, a szárazföldek árnyékként jelennek meg a papíron. Ez a Mercator-vetület. Gerardus Mercator flamand térképész a XVI. században élt, az általa kifejlesztett világtérképet használjuk a legtöbb helyen napjainkban is. Tesszük ezt annak ellenére, hogy a sarkok felé nagyon torzít, hiszen a gömbfelületből készült hengerfelület. Az észak-déli távolságok az egyenlítőtől távolodva egyre nagyobbak, melynek következtében Alaszka olyan nagynak tűnik, mint Brazília - pedig valójában alig egyötöde -, Grönland pedig a valós méretének tizennégyszerese.
Ez az elnevezés a középkorban itt állt Cser vagy Cserter falura utalhat, amit feltételezhetően a törökök pusztítottak el a 16. században. A vár első, 1329-es említésekor és a későbbi iratokban azonban Hasznosi várként szerepel. A 15. században tulajdonosai, akik az építtetőtől származó Pásztói család tagjai voltak, megerősítették a várat. Korabeli okiratok szerint az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelésben részt vevő, és a pásztói csatában alulmaradt jobbágyokat a Hasznosi várba börtönözték be. A 16. Drégely Vára | dregelyvara.hu. századra Ágasvár és Óvár erősségei már nem álltak, így a törökök elleni védelemben nagyobb szerepet kapott a hasznosi vár. 1552-ben Ali budai pasa elindult Eger felé, útközben elfoglalva Drégely várát. A 12 ezer fős, hatalmas túlerőben lévő sereget látva a hasznosi várvédők elmenekültek, és harc nélkül adták át épületeit a törököknek. Akik ugyan soha nem használták a viszonylag kis területű létesítményt, de hogy más se tehesse, a biztonság kedvéért lerombolták a falait. Később újjáépítették, és az egri várhoz rendelték.
A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták. Kerecsényit láncra verték, előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték. Bár a maga korában Kerecsényi tette árulásnak számított, a történettudomány ma már másként tekint rá. Az ingyenes programsorozaton a többi között bemutatót tart Mónus József történelmi cél- és harci távlövő íjász, többszörös világbajnok, Hunyadi Mátyás korának kultúráját és hadtörténetét pedig a Szent Sebestyén Számszeríjász Társaság mutatja be. A Gyulai Végvári Napok részletes programja megtalálható a és a oldalakon. Csend , nyugalom helye | National Geographic. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Bár a déli és keleti oldal meredeken, néhol függőlegesen szakad le a csúcsról, nyugat, azaz Hasznos felől érkezve könnyen megközelíthető az impozáns helyen álló rom. Mivel a terület régészeti feltárása még várat magára, csak a megmaradt és látható romok alapján következtethetünk a vár alaprajzára. Ez alapján az erősség két részből állt, az alsó- és a felsővárat pedig szárazárok választotta el egymástól. Ez utóbb udvarát egy négyszögletes torony és a palotaszárny fogta közre. A déli részen állhattak a raktárak és istállók, míg a keleti részen állt az alsóvár, amelynek tornyából ma csupán egy csonk emlékeztet a múltra. Története A várat a Rátót nemzetséghez tartozó, és később nádori tisztséget viselő Porcz Domonkos építtette a 14. század elején, 1320 körül. Az erősség feladata a már korábban felépült Ágasvárral és Óvárral együtt a mátrai hadiút védelme volt. A Kövecses-patak völgye felé meredeken leszakadó Várhegyről tökéletesen szemmel lehet tartani az útvonalat még ma is. Az egriek diadala 1552-ben » DJP-blog. A várat cserteri néven is emlegetik.
A magyar huszárok Abonynál sikertelenül próbálták a török előörsöt feltartóztatni, s szinte minden huszár elesett. Egyetlen lovas jutott el a várba, ahol jelentette Dobó Istvánnak, hogy a törökök már csak egy napnyi járóföldre vannak. Ahmed pasa fenyegető levelet küldött Dobónak, aki nem ijedt meg, hanem börtönbe záratta a küldöncöt, s a vár fokán egy feketére festett koporsót állított fel kép kopja közé, jelezve, hogy mindhalálig védekeznek. Az egri vár Szerencséjére 1548-52 között jelentősen megerősítették a várat, amelyre szükség is volt. A várat eredetileg a 13. században építették püspöki lovagvárnak, de a 16. századra már elavult, s Alessandro da Vedanó vezetésével korszerűsítették az 1540-es években. Az 1552-es török támadás idején a várat Dobó István védte 1094 kiképzett katonával és 824 önkéntessel. A várban közel félévnyi élelem volt felhalmozva, s Dobó felégettette Eger városát, hogy a törökök ne találhassanak benne sem védelmet, sem élelmet. A védekezésben 24 ágyú és mintegy 400 kisebb lőfegyver játszotta a legfontosabb szerepet.
Hadim Ali budai pasa több mint tízezer muszlim harcosból álló seregével szemben Szondi várkapitány és alig hatvan embere esély nélkül vette fel a harcot. Pedig a pasa kétszer is szabad elvonulást ígért; ám a hős várkapitány és életben maradt vitézei megfogadták, hogy mindhalálig védeni fogják a rájuk bízott erősséget. Esküjüket megtartva, a július 9-i végső nagy rohamban utolsó leheletükig küzdve valamennyien elestek. Hadim Alit annyira meegindította... Nándorfehérvár hőse, aki fegyvertelenül vezette diadalra seregét 634 éve született Kapisztrán Szent János, a világraszóló nándorfehérvári diadal egyik kovácsa, aki miután a törökök felett aratott világraszóló győzelem után a keresztény táborban kitört pestissel megfertőződött Hunyadi Jánosnak feladta az utolsó kenetet, maga is a "fekete halál" áldozatául esett. Az 1690-ben szentté avatott ferencesrendi szerzetes a magyar történelem máig egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő alakja.