A FIAT cégcsoport nehézipari "nagyágyú" a cég csoporthjához tartozó márkák (régi és mostani) részletes felsorolását megtalálhatjátok a Fiat cégcsoport Wikipédia HU oldalon, ahol további hivatkozások is felsorolásra kerültek. Az alábbiakban megkíséreljük a FIAT személyautó modellek összegyűjtését és felsorolásukat azzal, hogy az oldalainkon hivatkozott típuslapokon bárki, bármikor szerkeszthet és bővíthet, a főoldalon is leírt feltételek ( Szerkesztési irányelvek), továbbá a Gyorstalpaló szerkesztőknek cikk tanulmányozása után.
A hagyomány ezzel még nem szakadt meg, mint azt a 131-es sorozat sikere is bizonyította. Veterán Fiat autók A FIAT által gyártott modellek sokáig a klasszikus felépítést követték (orrmotor, hátsó kerék meghajtás). Az alapítástól kezdve számos egyén megoldással gazdagították az autótechnika tárházát, a motor, az erőátvitel és a futóművek kialakítása terén is. Fiat 124 abarth csa sale. Az 1950-es években a kisautóknál a farmotoros kivitelek számítottak újdonságnak, míg az első fronthajtásos modellek a múlt század '70-es éveiben meg nem jelentek ( FIAT 127). Jellemző a szoros kapcsolattartás, mind az olasz ( Ferrari) és nemzetközi márkákkal ( Steyr, NSU, Simca, Polski Fiat -1934-, SEAT) mind a jelentős formatervező irodák többségével ( Bertone, stb) Az átadott liszencek (Polski FIAT, Lada, Zastava, NSU-FIAT, Steyr-FIAT, Steyr-Puch) száma is bizonyítja ezt, de nem csak egyoldalú együttműködésről volt szó. A FIAT Panda 4*4 meghajtását és felfüggesztését a Steyr-Puch gyakorlott mérnökei végezték, akik a Mercedes G sorozat kialakításához is nagyban hozzájárultak (most MAGNA-STEYR) A nagy számban gyártott, népszerű szériák mellett igazán egyedi és elegáns sportautók is szerepeltek a kínálatban, nem csak a műkedvelők számára, hanem az autósport profi versenyzőit is kiszolgálva speciális változatokkal.
Marokkó, Kolumbia, Srí Lanka is sorban állt a gyártásért, így 1969-től 1985-ig hárommilliónál is több darab készült A Fiat 128-asból. Szandelszky Béla első autója a 128-as licensze alapján Jugoszláviában gyártott Zastava volt. Ezt még tizennyolc évesen vásárolta, meglehetősen romos állapotban, de aztán bele is szeretett. 1993-ban már ömlöttek Magyarországra a használt nyugati autók. Az egyik nap felhívott egy ismerősöm, aki importtal és egyben felújítással is foglalkozott, majd megkérdezte, hogy nem szeretnék-e egy Volkswagen Golfot, vagy egy Fiat 128-ast? Akkor még szó se volt arról, hogy utóbbi egy Abarth lenne, semmilyen részletet nem tudtam róla, de nagyon örültem a lehetőségnek és természetesen a Fiatot választottam. Százhúszezer forintot fizettem érte, ami akkoriban nem volt túl sok egy nyugati autóért. Ez is olyan romos volt, mint a Zastavája? Nem az volt vele a gond, ellenben rögtön észrevettem egy eltérést. A kerekei nem stimmeltek. Nem a hozzá való felniken ment az autó, hanem egyszerű lemezfelniken.
A Kárpát-medencei magyar honfoglalást megelőző és az azt közvetlenül követő időszak (8–11. század) településképéről elsősorban a temetkezési helyek alapján tudunk tájékozódni. A magyar őstörténet iránt érdeklődők leginkább a "kettős honfoglalás" elméletét kötik e korszakot kutató László Gyula (1910–1998) régészprofesszor nevéhez, aki neves elődök munkásságára támaszkodott feltevésének megfogalmazásakor. Egyik meglátása szerint a késő avar kori (griffes–indás) lelőhelyek és az Árpád vezette honfoglaló magyarok temetői (telepei) nagy tömbökben kiegészítik egymást. Szakmai berkekben – néhány kivételtől eltekintve – ez az elmélet azonban nem talált elfogadásra; a mellette és az ellene szóló érvek mérlegelésekor a kutatók többsége elutasította. A vita ugyanakkor azt eredményezte, hogy a több szempontból forráshiányos 9. századot minden korábbinál intenzívebben kezdték vizsgálni a régész, történész, nyelvész és antropológus szakemberek. Avar kori temetőjét rejtette a föld Babarcnál - Hírek - Pécsi Hírhatár. A magyar etnogenezis szempontjából a Kárpát-medencében élő 'őshonos lakosság' sorsa azért fontos, mert általuk ismerhetjük meg, milyen kulturális–anyagi műveltséget hordozó népesség beolvadásával lehet számolni a 10. század során.
Mint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont közleményében olvasható, az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. 6. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt vitatták és vitatják származásukat. Felmerült, hogy a Zsuanzsuan Birodalom leszármazottai, akik Kína félelmetes ellenségeiként váltak ismerté, de az is, hogy egyes csoportjaik Közép-Ázsiából, illetve Kelet-Európából származhatnak. A Cell című élettudományi szaklapban április elején jelent meg az avar kori elit genetikai kutatásának újabb eredményeit bemutató tanulmány. A kutatásban és a tanulmány elkészítésében számos magyarországi intézmény vett részt, köztük az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézete és Régészeti Intézete is. Avar kori lelőhelyek full. A tanulmányt genetikusokból, régészekből, antropológusokból és történészekből álló multidiszciplináris kutatócsoport készítette. A magyarországi embertani leletek elemzésein alapuló tanulmány az avar elit genetikai eredetét Belső-Ázsia egy keleti régiójára vezeti vissza, és megerősíti a magyar kutatók 2020-ban megjelent archeogenetikai tanulmányának eredményeit.
"Ezek az izgalmas eredmények rámutatnak arra, hogy mekkora potenciál rejlik a genetikusok, régészek, történészek és antropológusok példátlan együttműködésében a népvándorlás korának kutatásában" - hangsúlyozta Vida Tivadar, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének igazgatója, a kutatás magyarországi kezdeményezője és vezetője. A genetikai kutatás a HistoGenes, az Európai Kutatási Tanács által finanszírozott nemzetközi projekt része, amely a Kárpát-medence Kr. 8–11. sz. A késő avar (670/680–804) és magyar (10–11. század) régészeti lelőhelyek - Történettudományi Intézet. 400-900 közötti időszakát és népességeit vizsgálja multidiszciplináris perspektívából. Nyitókép: Pixabay
Ez arra utal, hogy egy bevándorló avar elit a heterogén helyi elit segítségével irányította a sokszínű lakosságot. "Ezek az izgalmas eredmények rámutatnak arra, hogy mekkora potenciál rejlik a genetikusok, régészek, történészek és antropológusok példátlan együttműködésében a népvándorlás korának kutatásában" – hangsúlyozta Vida Tivadar, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének igazgatója, a kutatás magyarországi kezdeményezője és vezetője. Avar kori lelőhelyek video. A genetikai kutatás a HistoGenes, az Európai Kutatási Tanács által finanszírozott nemzetközi projekt része, amely a Kárpát-medence Kr. 400-900 közötti időszakát és népességeit vizsgálja multidiszciplináris perspektívából.
A belháború, Erik, Pippin majd Krum hadjárata, Theodor kagán és népe menedék-kérése, mind-mind az alföldi griffes-indás népesség fogyását jelentette. Éppen ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy az itteni temetők jelentős részét a IX. század első harmadában feladják. Jól mutatja ezt a helyzetet a nagy tiszafüredi temető példája. A több mint 1200 sírnak csupán a kis töredékét tudta Garam Éva a IX. századra keltezni. 1 Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy az írásos forrásokban "az avarok pusztája" néven emlegetik a területet. 2 Ugyanakkor a Dunántúlon ebben az időben új temetők indulnak, melyek megélik a magyar honfoglalást is. 3 A régészet ennél többet nemigen tud mondani a század további évtizedeinek leleteiről. Jómagam már több évtizede igyekszem olyan temetőket, településeket találni, melyek a IX. századra keltezhetők. Sajnos nem sok sikerrel, s ebben az utóbbi évtizedek nagyfelületű ásatásai sem vitték előbbre a kutatást. Igazán nagy mennyiségű új lelet majd csak a magyarok honfoglalásával érkezik a területre. Avar kori lelőhelyek restaurant. "