Vissza a kategória cikkeihez
Hagyományos húsvéti ételek Közeleg a húsvét, lassan meg kell tervezni a húsvéti menüt, amelynek minden családban vannak fix, kihagyhatatlan elemei. Ilyen például a húsvéti sonka tormával és a fonott kalács, amelyeket szinte kötelező elkészíteni húsvétkor. De a töltött tojás, tojássaláta, sárgatúró, pogácsa, sonka- és sajttekercs, a répatorta vagy a linzer sem hiányozhat a húsvéti asztalról. Suetőtoekoes kevert suite 8. A hidegtálakhoz készíthetünk göngyölt húst, egybesült fasírtot és salátát is. Hogy le ne maradjon semmi fontos a bevásárlólistáról, összegyűjtöttük azokat a recepteket, amelyek részei a hagyományos húsvéti menünek, a levestől a főételen át a desszertig megtaláltok mindent, és a húsvéti reggeli fogásait is elmenthetitek.
A tököt előtte süsd meg, így finomabb lesz, a lakást pedig ínycsiklandó illatok fogják betölteni. Sütőtökös kuglóf citrommázzal Hozzávalók A kuglófhoz 30 dkg sütőtök héj nélkül mérve 30 dkg liszt 20 dkg cukor 10 dkg vaj 4 tojás 2 teáskanál fahéj 1 citrom reszelt héja 1 teáskanál őrölt gyömbér 1 teáskanál sütőpor 1 csipet őrölt szegfűszeg vaj és liszt a forma kikenéséhez A mázhoz 15 dkg porcukor 2 evőkanál citromlé 1 evőkanál víz Előkészítési idő: 15 perc Elkészítési idő: 1 óra 30 perc Elkészítés: A sütőtököt hámozd meg, szeleteld fel, és 200 fokos sütőben süsd ki. Ha kész, a sütőt csavard vissza 180 fokra. Sütőtökös kevert sütemény Recept képpel - Mindmegette.hu - Receptek. A tököt pépesítsd turmixgépben, vagy nyomkodd szét villával. A lisztet szitáld át, és egy tálban keverd össze a sütőporral, a fahéjjal, a gyömbérrel és a szegfűszeggel. Egy másik tálban keverd habosra a vajat a cukorral, add hozzá egyenként a tojásokat, kanalazd bele a sütőtökpürét, keverd bele a reszelt citromhéjat, végül adagold hozzá a fűszeres lisztet, és keverj belőle csomómentes tésztát.
Mai napig cseng a fülemben "Istenem, miért is marad fiatal a szíve annak, aki megöregszik. " Latabár bebújik felesége mellé az ágyba. Heléna mellett Paris alszik. Menelaos (Latabár) nem tud aludni, felül az ágyon, és az ágy végén hat lábfejet észlel. Menelaos felkel, az ágy elé battyog, csóválja a fejét, újra elkezdi számolni a lábfejeket, már csak négy van. "Stimmel! " (Mindenki nevet. ) A megcsalt férj összes fájdalmát először egy viccel oldja fel Latabár. Aztán Menelaos visszabújik az ágyba, az ágy végén ismét hat lábfejet lát. Menelaos lassan megérti, majd leroskad Heléna öltözőasztalára, és sírni kezd. Senki sem nevet. Latabár Kálmán nem csak az első modern táncos komikus volt. Hiszen, ha megnézzük igen is voltak mélységek, drámai átélések a karaktereiben. Néha modoros játéka mellett is feledhetetlen pillanatokkal ajándékozta meg a közönséget. Charlie Chaplin mondta egyszer: "Az emberek arcára mosolyt fakasztani, szemükbe könnyet csalni, a legnagyszerűbb dolog a világon. " A Latabár család a magyar színjátszás egyik leghíresebb színészdinasztiája.
Nagy művészünk színházánál egy év alatt mindössze 53- szor játszott, ugyanakkor 250 külső szereplést vállalt. " 1963-ban el is tiltották négy hónapra a külső szereplésektől. Egy 1961-es előadás plakátja (Forrás: omnia. ie) 24) " Terveim tulajdonképpen nincsenek. Kedvencem sincs. Mindent szívesen játszom, s minden kedvencem, ha úgy érzem, hogy sikerült jól játszanom. Szeretem a közönséget és magamat jól kiszolgálni. " – nyilatkozta 1958-ban. 25) 1960-ban, amikor az autója leállt a legnagyobb forgalom közepette autóbusz és trolibusz sofőrje egyaránt a segítségére sietett. Az utasok bosszankodás helyett nevetve integettek neki. 26) Kérésére leánya gyermekei az ősi családnevet vitték tovább, annak ellenére, hogy veje Tarczy Zoltán neves táncművész család sarja volt. Latabár Kálmán felesége, gyermeke és édesapja társaságában (Forrás:) 27) " Az esetlen, csetlő-botló kisember ő, aki ha bátortalanul szemléli is a világot, a szíve mélyén mindig őszinte és igaz. Ez művészetének utolérhetetlen titka. "
(Révai József elutasította a kérést. Sz. ) Talán azt a megszólalását is felrótták a színésznek, amelyet a Magyar Távirati Iroda 1951. február 5-én hozott nyilvánosságra. Ebben a Kossuth-díjas, Érdemes Művész Latabár Kálmán – bizonyára nyomatékos kérésre – a közelgő Pártkongresszus kapcsán fogalmazta meg gondolatait: Most, a Pártkongresszus előtt úgy érzem – mint minden magyar dolgozónak –, nekem is számot kell vetnem magamban azzal, mit jelent számomra az az új, gazdag és egyre jobban kiteljesedő élet, amit a párt teremtett számunkra. Ez az új élet egy új, tisztult és nemes művészet kibontakozását tette lehetővé hazánkban. Mi, művészek új közönséggel találkozunk a színházakban, és a körülöttünk zajló teremtő élet, az országot építő lázas iramú építő munka erőt és ösztönzést adott nekünk ahhoz, hogy alkossunk. ) Vallom, hogy a Párt, mely harcosan küzd a békéért, az én Pártom is. Valahogy beugrik: "Ez a lea nem az a lea. " Képzeljük hozzá a monoklit is. Budapest, 1960. március 30. Latabár Kálmán Kossuth-díjas színművész (j2) és felesége (j) (született Walter Katalin) gyermekeik, ifjabb Kálmán (b) és Katalin (k) előadását hallgatják a XIV.
Anyaszínháza mellett számos helyen megfordult, a Lámpaláz ban nyújtott alakítása tette országosan ismertté nevét. Első nagyobb sikereit mégis külföldön aratta: öccsével, ifj. Latabár Árpáddal zenés artistaszámokkal szórakoztatták a közönséget Bécsben és Berlinben. Népszerűségük ellenére egy 1932-es berlini szereplés Max Reinhardtnál ráébresztette őket, hogy a továbbiakban magyar színészekként szeretnének dolgozni. Latabár Árpád és fia, Latabár Kálmán egy kabaréban: 4. Hazatérése után, 1937-ben ismerte meg későbbi feleségét, akire egy előadás közben figyelt fel. Akkoriban az Erzsébetvárosi Színházban játszott egy Eisemann-operettben, erre hívta meg a forgatókönyvíró Kolozsvári Andort. Kolozsvári építész barátjával, Walter Istvánnal és annak családjával érkezett az előadásra. A 35 éves Latyinak, aki Vadnai Évával készült összeházasodni, a tapsrendnél azonnal megakadt a szeme az első sorban ülő Walter Katalinon. Aznap este a családdal vacsorázott, és bár reggel elbúcsúzott tőlük és hazaindult, félúton visszafordult, és megkérte Kató kezét, megígérve a lány apjának, hogy minden pengő keresete után 99 fillér a lányt illeti.
Hozzáteszi: A török nagykövet annak a kormánynak a hivatalos képviselője, amely fegyveresen vett részt a koreai mészárlásokban. A szónok szavaiból az is kiderül, hogy az államvédelem részleteiben ismeri a vendégségen történtekeket: Magyar művészek olyan ajándékokat fogadtak el házigazdai kedveskedés címén, ami arcpirító kell, hogy legyen minden magára valamit is adó ember számára. Szappant, krémet, harisnyát, kávét, kakaót kaptak a művészek. A megvádoltak közül néhányan, köztük Latabár Kálmán, védekezni próbálnak. A szónok válasza: Elég nehezen hihető, hogy néhány operaénekes és Latabár Kálmán, valamint Bródy Tamás karnagy csak fél órát tartózkodott a hivatalos képviselő magánlakásán. A szónoklat után a gyűlésen jelen lévő szakmabeliek hosszan ostorozzák az Operettszínház bűnbe esett tagjait. Szakáts Miklós, a Vígszínház színésze úgy fogalmaz: Minden becsületes magyar színész felháborodott, amikor megtudta, hogy az Operettszínház egyes művészei elmentek egy idegen, imperialista követség vacsorájára, és egészen megalázó módon ajándékot fogadtak el.
Rákosi Mátyás levelet kap, Révai József mind közelebb kerül a színpadhoz 1950-ben ad hoc szakmai összejövetelt tartanak a Madách Színházban, melyen főként másod-harmadvonalbeli színháziak és kritikusok vesznek részt. (A történtekről két évvel később számol be Szász Péter a Színház és Filmművészet 1952. decemberi számában. ) A találkozó témája: Latabár Kálmán irritáló jelenléte a magyar színházi életben. Munkás felszólalókat is kerítenek, akik a dolgozó nép nevében ítélik el Latabár alakításait, külön kiemelve az akkoriban bemutatott Gerolsteini nagyhercegnő -ben játszott Bumm tábornokát. (Említett alakításáról Szász Péter 1952-es cikkében felidézi: "Bumm tábornoka ízig-vérig latabári volt. Humoros, kacagtató. De mindezen túl veszedelmes embert tudott ábrázolni, egy olyan két lábon közlekedő puskaporos hordót, aki csak a maga egyéni érdekeivel van elfoglalva, és kedvenc szórakozása a világ levegőbe röpítése. Az alakítás kettőssége mindvégig sikerült. Humoros volt az alak (ebben persze benne volt Latabár egyénisége is), mert egyedül ugrált a maga szándékával, de veszedelmes, sőt bizonyos pillanatokban félelmetes.
– Jókor kérdezed, éppen tíz perce tudom – kacagott fel, amúgy igazán latyisan, majd fájdalmasan fintorított egyet hozzá, és ijedtséget megjátszva a szívére tette a kezét. – Fáj. Nem a nevetés, a bajom fáj. Mert a grófnő épp az előbb magyarázta el, mi is igazán a betegségem. – Tehát mi is? A Fővárosi Operettszínház – ez jól ismert része a magyar kultúrtörténetnek – 1955–56 fordulóján Moszkvában, a Sztanyiszlavszkíj Színházban vendégeskedett. Az oroszok ugyanis hagyományosan megkülönböztetett hívei voltak Kálmán Imre muzsikájának, és mindenekelőtt a Csárdáskirálynőnek. A nagyoperettet Bécs (1915) és Budapest (1916) után külföldön (világháború ide, világháború oda) elsőként a frontvonal túloldalán, az akkor éppen Petrograd nevet viselő Szentpétervárott mutatták be, Szilvia címen, a nem éppen eseménytelen 1917. évben. Az oroszoknak a magyar operett színjátszás iránti szeretete, mint kiderült, a szovjet időkben is megmaradt. Így 1945 után az Operettszínház működésének folytatásához – mások között Rákosi Mátyás személyes meghökkenésére – Vorosilov marsall személyében meglepően magas pártfogóra lelt.