A szovjetek részéről – Michal Skwara elmondása szerint – Szergej Ivanov Antonov koordinálta a merényletet, Krum fedőnév alatt, szorosan együttműködve a bolgár felderítéssel. Ezt Oroszország és Bulgária mind a mai napig tagadja, azonban az egykori német állambiztonsági szolgálat, a Stasi dokumentumai és elmondott tanúvallomások alapján kijelenthető, hogy létezett ez a közvetlen kapcsolat, amire csak 1990-es évek után derülhetett fény. Mehmet Ali Ağca (fotó: EPA) A merénylet körülményei mind a pápa, mind az elkövetők szempontjából fontos. Miután Ali Ağca rálőtt a pápára, nem sokkal később őt is és Szergej I. Szoros emberfogás - II. János Pál és a kommunista országok titkosszolgálatai - vasarnap.hu. Antonovot is letartóztatják, és olasz részről megkezdődött a hosszan tartó nyomozás, amit a szovjetek igyekeztek minden létező módon szabotálni, az olaszokat lehallgatni és végül elkaszálni az ügyet. Ez megnehezítette a vizsgálatot, de a dezinformációs kampány ellenére sikerült az olaszoknak egyre több információhoz jutniuk, ami által meg tudták cáfolni például azt is, hogy Ali Ağcának köze lett volna a török Szürke Farkasok nevű szélsőjobboldali szervezethez.
A kocsi már fordult volna vissza, amikor délután 5 óra 19 perckor egy fiatal férfi közvetlen közelből többször rálőtt. A pápát, akit egy golyó a hasán, egy a bal kezén és egy a jobb karján talált el, azonnal a Gemelli klinikára vitték, ahol hatórás műtétet hajtottak végre rajta. Az egyházfő három és fél liter vért vesztett, vérkeringése majdnem összeomlott, belső vérzését csak nehezen tudták elállítani és több sérült bélszakaszt el kellett távolítani. Az orvosok valóságos csodának nevezték, hogy lövedék egyetlen létfontosságú szervet sem ért, száz esetből kilencvenkilencben ilyen sérülés biztos halált okozott volna. II. János Pál azonban erős szervezetének köszönhetően öt nap múlva már elhagyhatta az intenzív osztályt és június elején visszatért a Vatikánba. A pápa, akit fiatal korától különleges odaadás fűzött Szűz Máriához, megmenekülését a fatimai Madonnának tulajdonította; a testéből kioperált golyót gyémántokkal ékes koszorúban Fatimában helyezte el. Május 13-án történt - merénylet II. János Pál ellen. A helyszínen letartóztatott merénylőről másnap kiderült, hogy az egész Európában körözött török Ali Agca volt az elkövető.
A mindenható bankár pap szicíliai, nápolyi és calabriai "családokkal" állt kapcsolatban. Nem hagyhatta, hogy a szentatya elrendeljen egy pénzügyi ellenőrzést. – Ha János Pál feltárta volna a dollármilliárdos csalásokat, akkor a bíborosok és a püspökök fele rács mögé került volna – mondta az amerikai lapnak a profi bérgyilkos Raimondi, aki azóta kilépett a maffiából. Merénylet II. János Pál pápa ellen – Wikipédia. – A feladatom az volt, hogy megtanuljam a pápa napi szokásait, és a megfelelő időben az előszobájában legyek, hogy adandó alkalommal a teájába csempészhessek egy nagy adag váliumot. Ettől elaludt, és akkor sem ébredt fel, amikor Marcinkus, akinek szabad bejárása volt hozzá, egy csepp cianiddal a túlvilágra küldte. Mivel a vatikáni törvények szerint a halott pápát sohasem boncolják, ha csak nem kapnak rajta minket az akción, semmilyen rizikója nem volt a merényletnek. Az orvos megállapította, szívroham végzett az egyházfővel, és megkezdődött a bebalzsamozása. II. János Pált is meg akarták öletni a bűnözők, de erről végül letettek /Fotó: reddot – Mivel őszentsége utóda, II.
Ali Agcát a rendfenntartók azonnal elfogták, majd az olasz bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Ali Agca vallomása szerint itt három bűntársával találkozott, egy törökkel és két bolgárral, a műveletet Zilo Vassilev az olaszországi bolgár katonai attasé irányította. Azt állította, hogy egy Bulgáriában élő török maffiózó, Bekir Çelenk bízta meg a merénylettel. A terv az volt, hogy a merénylet után egy kis robbanást idéznek elő, majd a kialakult pánik következtében ők észrevétlenül a bolgár követségre menekülnek. Május 13-án végül csak Ali Agca hajtotta végre a merényletet, egy 9 milliméteres Browning pisztolyból az audienciát tartó egyházfőre négy lövést adott le, amelyek közül kettő a tömegben lévő személyeket, kettő pedig II. János Pál testét találta el, súlyos belső sérüléseket okozva ezzel a pápának. II. János Pált azonnal kórházba vitték, az olasz hatóságok pedig rögtön átfésülték a helyszínt bizonyítékért. Agca bűn- és merénylőtársa – egyébként ő volt a tartalék fegyveres –, Oral Çelik pánikba esett és elmenekült a helyszínről anélkül, hogy tüzet nyitott volna, vagy felrobbantotta volna a bombáját.
Szent II. János Pál szerepe már püspökként is kiemelkedő volt azzal, hogy rendkívül értékes és komoly munkát végzett a fiatalok pasztorálásában, és ha kellett, felemelte a szavát a kommunizmus ellen, amivel sikerült kivívnia az akkori lengyel felsővezetés ellenszenvét. Ha figyelembe vesszük, hogy 1980-ban szakszervezetként megalakult a Szolidaritás (lengyelül Solidarność) szocialista rendszerrel szembeni mozgalma, akkor az is jól látható, hogy ez komoly veszélyt jelentett a kommunizmus ideológiájára, ráadásul ekkor Karol Wojtyla már pápaként tudta támogatni a mozgalmat. A kommunista országok viszonya II. János Pálhoz A Szolidaritás mozgalom térnyerése rövid időn belül felvetette a szovjet intervenció kérdését, ami már megtörtént azelőtt 1968-ban Prágában és 1956-ban Budapesten is. A konferencián Dr. Lukasz Kaminski, a wroclawi egyetem tanára II. János Pál és politika kapcsán arról is beszélt, hogy a pápa, ha szükség volt rá, beleszólt a világon zajló politikai ügyekbe, amit a béke és a kereszténység érdekében tett.
Felmerült az is, hogy Agca Rómában a Bolgár Népköztársaság katonai attaséjával és egy török maffiózóval, bizonyos Oral Chelikkel együtt tervezte meg a merényletet. A fegyvert is Chelik szerezte be. Az állítólagos terv szerint a lövésekkel egyidejűleg Agca segítője robbantani fog, majd a pánik és zűrzavar közepette mindketten a bolgár nagykövetség épületébe menekülnek. A végső megbízó a KGB lett volna, amely azért bízta rá a szervezést a bolgárokra, mert a fokozódó nemzetközi feszültség, és az egyre jobban kiéleződő lengyel belpolitikai válság miatt nem óhajtott direkt módon részt venni az összeesküvésben. Agca ugyanakkor elutasította a vádat, mi szerint segítője lett volna. Ez egy fénykép alapján vetődött fel, amin egy férfi látható fegyverrel a kezében, miközben keresztülfut a tömegen. A büntetőperben nem nyert bizonyítást, hogy volt-e második merénylő a helyszínen. Messzire vezető szálak A merényletre szánt vérdíjat Saral Atalay kezelte, akit 1984. március 28-án Budapesten, a Kruzslák Béla utcai benzinkútnál fogtak el egy előre eltervezett tettenérés során (a Szürke Farkasok Bulgáriából költözött át Magyarországra a gyilkossági kísérlet után).
Száz esztendeje, november 5-én született Cziffra György, az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar zongoraművész. Neki állított emléket most a 13. kerület. A XIII. kerületi önkormányzat a Cziffra György Emlékévhez kapcsolódva szoborral állított örök emléket az egykori angyalföldi zongoravirtuóznak a róla elnevezett Cziffra György parkban. A szobor alkotója Meszlényi Molnár János, aki az önkormányzat meghívásos pályázatán a három résztvevő közül – szakmai zsűri javaslata alapján – nyerte el a lehetőséget. Cziffra György 1921. november 5-ben született Budapesten, és Franciaországban hunyt el 1994. január 15-én. A Liszt Ferenc-díjas zongoraművész az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar zenei előadóművész volt. Improvizációs készsége minden országban lenyűgözte a koncerttermek közönségét. Játékát Liszt Ferencéhez hasonlítják. Cziffra György a zongoránál - Cultura.hu. A 20. század legnagyobb zongoraművészeivel emlegetik egy sorban, Horowitzcal, Rubinsteinnel, Richterrel. Repertoárján főként Schumann, Chopin, Liszt, Grieg, Brahms és Rahmanyinov művei szerepeltek, illetve Liszt-stílusú saját átiratai.
De arra is, hogy a művészet sohasem mérhető racionálisan. Sok művész van, aki jól, szépen játszik, de kevés az olyan – legyen az bárzongorista vagy pódiumon játszó – akit a közönség a szívébe tud zárni. Cziffra ilyen ember volt, a bárokat is hangversenyteremmé tudta alakítani. Nem elégedett meg azzal, hogy eljátssza a hangokat, hanem a szerző alkotótársává vált. Minden előadásába belecsempészte saját egyediségét, de nem csorbította a szerzők műveit. Sokan azt mondják: ő az a művész, aki a felvételeken egy hangot sem ütött félre. A XIII. kerület világhírű művészszemélyiségekben gazdag listájából is kiemelkedik Cziffra György, aki 1994. Cziffra György | Cziffra György-emlékév. január 15-én, Franciaországban hunyt el. Születésének 100. évfordulóján adták át ezt a hozzá méltó művet, Meszlényi Molnár János szobrászművész alkotását, mely szokatlan, egyedi módon, szimbolikus eszközökkel jeleníti meg a világhírű zongoraművész emlékét. Author: Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28. ) Biológia – kémia szakos tanár, kommunikációs és környezetvédelmi szakember.
A 95 éve született Cziffra György zongoraművész főleg a virtuóz-jellegű romantikus zongorairodalomnak – Chopin, Grieg, Liszt, Schumann műveinek – volt mestere, de játszotta saját Liszt-átiratait, a barokk és a bécsi klasszicizmus nagyjait is. 1921. november 5-én született Budapesten Cziffra György, aki roma zenészcsaládból származott, gyermekéveit egy nyomorúságos angyalföldi barakktelepen töltötte. Tehetségét cimbalmos édesapja ismerte fel, Cziffra csodagyerekként már ötéves korában cirkuszban zongorázott. A Zeneakadémiára egy házaló jóslata révén került, aki nagy jövőt ígért neki, és azt állította, hogy beajánlotta Dohnányi Ernőhöz. Ez nem volt igaz, ám a Zeneakadémia igazgatója mégis meghallgatta és felvette a fiút. Cziffra sikert sikerre halmozott, bár inkább a közönség körében, a kritikusok fanyalogva fogadták játékát. Tanulmányait anyagi okok miatt nem fejezhette be, kénytelen volt bárzongoristaként keresni a kenyerét, miközben magánúton tanult tovább. 1943-ban kikerült a frontra, s ott zongorajátéka annyira megbabonázta a Wehrmacht tisztjeit, hogy felajánlották: elviszik Berlinbe, ahol karriert csinálhat.
Feleségével Rómában Fotó: A család archívumából 1942-ben kézhez vette a behívóját, s Cziffra csak négy évvel később, 1946 szeptemberében, a katonai szolgálat és a szovjet hadifogság után térhetett vissza Budapestre és egyúttal a zongorához. Méghozzá újra csak bárok, sőt lebujok zongoráihoz, merthogy a koalíciós évek nyüzsgő és fenyegetett légkörében újra megelevenedett a pesti éjszaka, de immár egykori mondén eleganciája nélkül. Valóságos zenedüh tombolt ezekben az években: a táncdalénekesi mezőnyben még ott virított Karády Katalin és Lantos Olivér, de már feltűnt Hollós Ilona és Vámosi János is, volt Holéczy- és Tabányi-együttes, Seress Rezső pár ujjával újra lepötyögte szerzeményeit, s ekkor született G. Dénes György vagy Halász Rudolf slágerköltészetének java csakúgy, mint Darvas Szilárd slágermagyarázatainak többsége. Cziffra improvizációi ebben a túlzsúfolt közegben is szenzációt keltettek: "Budapest minden éjszakai lokáljába eljutott a híre rögtönzéseim zavartkeltő bőségének, mely a fandangótól a csárdásig, a jazztől a paso dobléig terjedt.
Itt a mostani emlékműhöz közel, a Babér és a Tomori utca sarkán lévő barakk iskolába járt. Autodidakta módon kezdett el zongorázni az iskola harmóniumán, zenetudását az iskola egyik tanárnője segítette. Mindenki figyelmébe ajánlom – – mondta a polgármester – az "Ágyúk és Virágok" című könyvét, melynek címét a világhírű zongoraművésztől, Robert Schumanntól kölcsönözte. Chopin műveit nevezte Schumann virágok közé rejtett ágyúknak. Ez a könyv egy kordokumentum, helytörténeti érték. Felfogható kalandregénynek és filozófiai esszének is. Többször esik szó benne a Lehel-piac melletti vándorcirkuszról, ahol a harmincas években fellépett. Ez egyben a család jövedelemforrása is volt. Amikor Dohnányi Ernő segítségével bekerült a Zeneakadémiára, ott – mások mellett – Weiner Leó, Keéry-Szántó Imre, később Ferenczy György voltak a tanárai. Még meg sem született a fia 1942-ben, amikor behívták katonának. Hamar fogságba esett, többször megszökött, csak 1946 szeptemberében tért haza és 1947-től folytatta tanulmányait Ferenczynél.
Természetesen sosem hallottam őt élőben játszani, de a róla készült felvételekből – a lehengerlő technikai biztonság mellett – leginkább az a nyugalom jelent tanulságot számomra, amit a legbonyolultabb darabok előadása közben is tanúsítani tudott. A tehetségen kívül semmi más nem adatott meg neki. Mindent önuralmának és hosszú évek kitartó, kemény munkájának köszönhet. " ( JOSÉ CURA operaénekes, a 2019-es Cziffra Fesztivál kiemelt vendége) "A családom egészen közeli, személyes kapcsolatban állt Cziffra Györggyel. Édesanyámmal mindketten a budapesti Akadémia zongoraszakára jártak, így már gyerekkoromban megismertem. Az 50-es évek elejének drámai eseményei után Miskolcon anyám is segített neki visszatérni a zenei életbe. Később, a 80-as évek végén pedig feleségem, Mezey Mari szervezte a mesterkurzusait – először Keszthelyen, később a franciaországi Senlisban, ahol Cziffra Alapítvány működik. Így természetes kapcsolatot jelent számomra, hogy a 100 éves évfordulón egy rendhagyó koncerttel emlékezzek meg nemcsak Cziffra egyedülálló képességeiről, hanem életének drámai körülményeiről is. "