1981. május 13-án, a Fatimai Szűzanya ünnepén, a világ szeme láttára, a hívek szerető gyűrűjében követték el a merényletet II. János Pál pápa ellen. A lövedék azonban nem ért célt, a lengyel pápa életét nem sikerült kioltania. Egy láthatatlan kéz eltérítette a végzetes golyót… Gedő Ágnes / Laura De Luca – Vatikán Egy titokzatos, láthatatlan kötelék fűzi össze ezt a drámai eseményt a harmadik fatimai titokkal. II. János Pál pápa a saját bőrén tapasztalta meg a XX. század szörnyű diktatúráit, hite azonban mindvégig töretlen maradt. Lábadozása idején azt mondta: "Nem tudom, ki adta a fegyvert a gyilkos kezébe, de azt tudom, hogy ki térítette el a golyót. " Hangképes összeállításunkban felidézzük a Vatikáni Rádión archívumából Szent II. Szoros emberfogás - II. János Pál és a kommunista országok titkosszolgálatai - vasarnap.hu. János Pál, XVI. Benedek pápa, és a rádió akkori igazgatója, P. Tucci hangját. Hallgassák meg hangképes összeálításunkat! XVI. Benedek pápa és P. Tucci a merényletről "Kővé dermedtünk, mintha mi is ott lennénk, amikor meghallottuk a tragikus merénylet lövéseit, amelyek 1981. május 13-án, a Szent Péter-téren dördültek el" – mondta XVI.
János Pál is azt tervezte, hogy felgöngyölítteti a pénzügyeket, az ő megölésére is felbéreltek. Ám erre végül nem került sor, mert nem foglalkozott a bank dolgaival – tette hozzá Raimondi. maffia pápa bérgyilkos halál
A pápa azt kérte a kórházban, hogy adják át neki a harmadik fatimai titkot tartalmazó borítékot, mely az évtizedekkel korábban, ugyanezen a napon (május 13-án) írt fatimai látomást tartalmazta a pásztorgyermek, Lúcia nővér tollából. A levél előre megjósolta a merényletet, a pápa legalábbis magára ismert benne. A támadás híre megrázta a világot és a közvéleményt. A tettes a török Szürke Farkasok terrorszervezethez tartozó, egész Európában körözött Ali Agca volt. A biztonságiak azonnal elfogták, majd a bíróság életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte. Mai napig senki sem tudja biztosan, miért adta a fejét gyilkosságra. A történet kapcsán számos megnyilvánulás, közlemény, tézis kering és keringett médiában. Nem a merénylet, a betegsége változtatta meg II. János Pál pápát | Híradó. Lássuk ezeket. 1-2. verzió Megbízó: KGB és a bolgár titkosszolgálat Ali Agca vallomásai több esetben is ellent mondanak egymásnak. Egyszer azt állította, hogy ő Jézus reinkarnációja, és isteni parancsra tette, amit tett. Később a bolgár titkosszolgálat szerepéről beszélt. Ennek alapján 1985-ben négy férfit tartóztattak le, akik mindent tagadtak, így ejtették a vádat.
János Pál pápa elleni merénylet egyik vádlottja volt, számos szélsőséges iszlám szervezetnek volt tagja, illetve vezetője. Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy a Jobbik egy zavaros párt, zavaros ideológiával, zavaros kapcsolatokkal – értékelt a fideszes politikus, aki szerint – különösen a választási kampányban – itt lenne az ideje, hogy Vona Gábor tisztázza a viszonyát ehhez az emberhez, továbbá a viszonyukat a különböző szélsőséges iszlám szervezetekhez. Hidvéghi Balázs szerint a Jobbik elnökének ezt országgyűlési képviselőként és pártelnökként is meg kell tennie, ugyanis a magyar embereknek tudniuk kell, hogy egy parlamenti párt milyen kapcsolatokat ápol olyan személyekkel, szervezetekkel, amelyek a többi között a korábbi pápa elleni terrortámadásban voltak érintettek, illetve vádlottak. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója (MTI Fotó: Kallos Bea) A kommunikációs igazgató arra a kérdésre, hogyan hat a választásra Kósa Lajos tárca nélküli miniszter vagyonkezeléssel kapcsolatos ügye, azt felelte: ebben az ügyben Kósa Lajos egy sértett fél, elszenvedője a csalássorozatnak és – ahogy már jelezte – feljelentést is tett, mert az ő érdeke is az, hogy minél hamarabb minden részlet kiderüljön.
A Moszkvában aláírt szovjet-kongói barátsági szerződésről szóló hír mellett vezető anyagban számolt be a Népszabadság a pápa elleni merényletről. A római tudósító részletesen ismertette a merénylet körülményeit, hogy megsérült egy amerikai és egy jamaikai nő is, beszámol arról is, hogy elfogták Ali Agcát, aki azonos lehet a Milliet című újság főszerkesztőjének gyilkosával. A török hatóságok el is fogták, de megszökött a börtönből, és levélben már ekkor közölte: a pápát is megöli. Idézik az AFP-t, miszerint a terrorista szélsőjobboldali szervezetek ismert tagja. A pápa a műtét után Másnap már nem volt a címlapon a merénylet, fontosabb hír volt, hogy az Interkozmosz program keretében szovjet-román páros jutott az űrbe. A második oldalon már vezető hír volt (Orvosi jelentés II. János Pál állapotáról címmel), hogy mik a fejlemények. Az alcím pedig besorolja a merénylőt is: Világszerte mély megdöbbenés – Fasiszta szervezet tagja a török merénylő. Idézik Losonci Pál, az Elnöki Tanács elnökének táviratát, amelyben mielőbbi felépülést kíván a pápának és Leonyid Brezsnyevét – aki ellen 13 évvel korábban szintén követtek el merényletet –, a Szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökét is, aki a következő szöveget küldte: "Mélységesen megrendített az Ön ellen elkövetett merénylet.
Amikor Abdi Ipekçi török újságírót 1979. februárjában a nyílt utcán lelőtték, nem tudhatta senki, hogy egyik gyilkosa egy sokkal nagyobb merénylet elkövetése miatt kerül majd az újságok címlapjára, nem pedig az isztambuli gyilkosság okán. 30 évvel ezelőtt lőttek rá II. János Pál pápára. 1978 októberében a pápaválasztó konklávé egy lengyel főpapot, Karol Wojtłát választotta Róma püspökévé. Megválasztása egyértelmű arculcsapást, hatalmas presztízsveszteséget jelentett a Szovjetuniónak, hiszen egy kommunista ország állampolgára volt a II. János Pál nevet választó Karol Wojtyła. Az 1979 nyarán hazalátogató szentatyát több milliós tömeg kísérte végig Lengyelországon. Az alig több mint egy hetes látogatás során Krakkóban, Varsóban, Gnieznóban és a többi felkeresett városban igazi sztárként kezelték a pápát. A Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetése kénytelen-kelletlen csupán asszisztált a pápalátogatáshoz, és a maga módszereivel igyekezett kisebbíteni annak jelentőségét: az állami tévé csak közeli képeket adott, alig mutatta a hatalmas tömegeket, szinte mindig idős néniket, bácsikat szólaltattak meg, azt sugallva, hogy csak az öregeket érdekli a vallás és a pápa, a modern, szocialista fiatalokat nem, őket nem "rontotta el a vallás".
"A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29. ) Korm. rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével, a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Levéltár egyetértésével a Rendőrség Iratkezelési Szabályzatáról szóló 59/2008. (OT 31. ) ORFK utasítás módosítása érdekében kiadom az alábbi utasítást:.. " Forrás: Az országos rendőrfőkapitány 15/2015. (VII. 21. ) ORFK utasítása a Rendőrség Iratkezelési Szabályzatáról szóló 59/2008. ) ORFK utasítás módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2015. Hivatalos Értesítő Online. évi 36. szám; 2015. július 21. ; 4471-4479. oldalak (pdf) Előző A Kormány 1487/2015. határozata a Jedlik Ányos Tervhez kapcsolódó jogalkotási feladatokról Következő A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala elnökének 3/2015. )
Állambiztonsági parancsgyűjtemény Tessék parancsolni! Főmenü Bevezetés Parancsok keresése Jelenlegi hely Címlap Beküldte Benefi Géza - 2016, április 13 - 11:06de Törzsszám: 4. 2. Norma keletkeztetője: BM Titkárság Norma típusa: szabályzat Dátum: 1975. február 5. Iktatószám: 10-190/1975 Oldalszám: 121 PDF: Címkék: 1975 BM Titkárság szabályzat Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 1067 Budapest, Eötvös u. Iratkezelési szabályzat rendőrség. 7. tel: (06-1) 478-6020 fax: (06-1) 478-6036