Barbárságuk a civilizált ember (vizsgálóbíró) szempontjából igaz, felvetődik a társadalmi felelősség kérdése is. A veres juhász halálos ítélete, megbotoztatása nem oldja meg a történettel példázott problémákat. Móricz elbeszélése ugyanis nem a történelmi múltból vett különös történet, hanem a kortárs magyar társadalom világából vett téma. Az elbeszélésben jelentős szerepe van az ismétlődéseknek. A puli jelzi a veszélyt az első részben, majd a puli (kölyke) találja meg az elföldelt áldozatokat a második rész végén. Móricz zsigmond barbárok tartalom a 5. A veres juhász ugyanazokat a hazugságokat ismétli a bíróságon, melyekkel Bodri juhász feleségét is igyekezett félrevezetni. A vándorlás-keresés ("menés") a második rész fő motívuma, míg az elbeszélés szimbolikus vezérmotívuma a rézveretes szíj. Látszólag emiatt ölik meg Bodri juhászt, ezzel húzzák be tetemét a gödörbe, erről beszélget a veres juhász Bodri juhász feleségével (maga hozza szóba! ), végül ennek láttára tesz vallomást a veres juhász. animizmus: a látható dolgokat (tárgyakat is) lélekkel felruházó primitív vallási képzet Baránszky Jób László: Négy novella általános esztétikai, axiológiai és műfajtipológiai elemzése In: Élmény és gondolat, Magvető, Bp., 1978 Szeli István: A Barbárok egy lehetséges modelljéről In: Utak egymás felé, Forum, Újvidék, 1969 Forgács Anna: A szakirodalom felhasználása Móricz Zsigmond Barbárok című művének tanításakor, Irodalomtanítás, Pauz Kiadó, 1994.
- Akkor mér mondta kend a csüri csárdában, hogy a Bodri juhász is ott legeltet, ahun nem kéne? A veres juhász megrántotta a szemöldökét. - Nem mondtam én azt. - Hallották. - Azt nem hallotta senki fia. - Hallották, maga tudja jól. Kinek mondta? - Ha mondtam, nem azért mondtam. - Hát miért? - Nem miatta szóltam, juhásznak ott szabad legeltetni, ahova szegődése volt. - Háromszáz juha volt. Hova lett vele? Főd hátán el nem sikkadhatott. Igaz? - Igaz. - De ha ő nincs, a juhának meg kell lenni. Birka vót, vagy juh? - Inkább birka vót, ha vót. - Vót, vót. Övé vót, vagy uraságé vót? - Ü tudná megmondani. - Magának hogy mondta? Móricz Zsigmond: Barbárok (elemzés) – Oldal 2 a 2-ből – Jegyzetek. - Én nem szóltam vele soha. - Akkor honnan tudja? - Mondták. Láttam. Mellettem legeltetett. Nem volt beszélő ember. Hallgató ember vót. - Hallgatott? - Hát... hallgatott. - Akkor is hallgatott? - Mikor? - Mikor kendtek agyonverték a bottal. Ütet is, meg a fiát is. - Fia is vót? - Vót egy fia. Csak egyet vágott kend a fejére, kész vót. - Ne tessék nekem ilyet mondani. Én nem beszéltem vele soha, se vele, se a fiával.
Ezek a körülmények, ez az elmaradottság nem feltétlenül termel ki emberevő erkölcsöket. Bodri juhász meg tud maradni embernek. A novellát fonetikus írásmód, babonás elemek, drámaiság és balladás előadásmód jellemzi. Népmesei elem az asszony alakja, aki lehetetlent nem ismerve keresi szeretteit. A második részben az asszony jelképessé válik, az emberi hűség, jóság és tisztaság jelképe lesz. Durva hanghatások figyelhetők meg a gyilkosság leírásakor. A rézveretes szíj-motívuma Bodri juhász szép iránti vágya. Ez a gyilkosság ürügye és veres juhász bűntudatának kifejezője (rátereli a szót) is. Barbárok - hangoskönyv. A gyilkosság bizonyítéka is ez: veres juhász mindent beismer látására, mert azt hiszi, hogy Bodri juhász kikelt a sírjából. A novella értelmezése a bírói ítéletben rejlik. A megrekedt pásztorélet elmaradottságára vonatkozik a szomorúság, a tűnődés, az indulat nélküliség. Ebből táplálkozik a vádló hang.
1183 Budapest, Thököly út 3. | +36-1-297-1210/Központ, +36-1-297-1252/Előjegyzés, +36-1-297-1253/Előjegyzés, +36-20-217-0481/Laborelőjegyzés, +36-20-513-1678/Laborelőjegyzés, +36-20-565-4439/Laborelőjegyzés | FIGYELEM! A betegfogadás és a szakrendelések járvány idején érvényes tudnivalóiról itt olvashattok. A szakrendelő területén az orrot-szájat takaró maszk viselése kötelező. Valamennyi egészségügyi ellátás - a sürgős esetek kivételével - kizárólag telefonon előre egyeztetette időpontban, kérdőív kitöltése és hőmérsékletmérés után vehető igénybe. További tudnivalók, részletek, elérhetőségek Intézetünk jogelődje a XVIII. kerületi Steinmetz kapitány utcában működött. A dolgozói kollektíva 1984-ben vette birtokba a szakrendelő új épületét, mely azonos a jelenlegi Thököly úti telephellyel. Ebben az időben az Intézet a Jahn Ferenc Kórház-Rendelőintézet - mint egyesített intézmény - részét képezte. 1990-93 között előbb az intézet szakrendelései, majd gondozói kerültek át a XVIII. kerületi Önkormányzat kezelésébe, ennek kapcsán Intézetünk zökkenőmentesen levált a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházról, úgy a gazdálkodás, mint a szakmai vezetés tekintetében.
M4-es metróvonal, 2007. május 7. [2008. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ Baross téri forgalmi változások a 4-es metró építése miatt (magyar nyelven). M4-es metróvonal, 2008. február 27. [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ Szombattól újra járható a Thököly út a Dózsa György út és a Baross tér között., 2013. november 28. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6. ) ↑ a b szerk. : Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 194–196. o.. 963-657-214-3 (1998) ↑ Thököly úti kerékpársáv (magyar nyelven). Magyar Kerékpárosklub, 2009. október 5. [2009. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ name=kagy Források [ szerkesztés] Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003) Utak, utcák, terek – sorok. In Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. 162–163.