PÜNKÖSDI NÉPSZOKÁSOK / Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezzük. A "Pünkösdi király" Egy középkori szokás szerint, ilyenkor nyilvános versenyt rendeznek, amelyen van pl. karikadobálás, tuskócipelés és egyéb ügyességi, erőnléti versenyszámok. A nyertesből lett a pünkösdi király ezután, korábban hivatalos volt minden kiemelt helyi ünnepségre, multságra és lakodalomba, sőt, volt hely, ahol még az ivókban is állták a fogyasztását. Ezt a kiemelt tisztséget, gyakran egy évig is élvezhette a győztes... Milyen ünnep a pünkösd 6. - akinek korban hozzáillő párja volt a pünkösdi királyné... A "Pünkösdi királynéjárás " A hagyományban, négy nagyobb leány körbevitt a faluban egy ötödiket, ő volt a legkisebb, a legszebb, így belőle lett a "kiskirályné". Énekeltek, jókívánságokat ismételgettek, megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki (Mária körmeneti szimbólum), vagy letakarták őt fátyollal (ártatlanság, leplezettség, a termékeny mag, még rejtett állapota). Énekelve körbejárták a "királynét", a végén pedig felemelték és "termékenység-bűvölő" mondókákat soroltak, ezzel fokozva ah adott ház számára, az év bő áldásának (gyarapodás, szaporodás) beteljesülését.
Pünkösdi királynéjárás Az eredeti szokás szerint négy lány vitte körbe a faluban az ötödiket, a legkisebbet és legszebbet. A menetet énekek és jókívánságok kísérték. A lány feje felett kendőt feszítettek ki vagy fátyollal takarták le. Éneklés közben járták körbe a királynét, majd végül felemelték, a rituálé közben pedig termékenységvarázsló mondókák hangzottak el. A lányoknak ajándékokat is adtak. A termékenységvarázslás elsősorban a Dunántúlon elterjedt szokás. Milyen ünnep a pünkösd? Idén mikor ünnepeljük? - TUDOMÁNYPLÁZA. A későbbiekben adománygyűjtéssel is egybekötötték. Pünkösdölés Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött. Tavaszköszöntés Zöld ágakkal, virágokkal díszítették az ablakokat, kerítéseket, ezzel mentve meg a házat a villámcsapástól. Csíksomlyói búcsú A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé.
Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta ( 325) mozgó ünnep. Az evangélium szerint Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek, majd lángnyelvek jelentek meg, amelyek szétoszlottak és leszálltak az összegyűltekre. "És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.... Péter azonban előállván a tizeneggyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben, legyen ez néktek tudtotokra, és vegyétek füleitekbe az én beszédimet!... Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát... Milyen ünnep a pünkösd hava. A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek... "( 2. fejezet, Károli Gáspár fordítása) Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
Trencsén megye nemesi közgyűlése (1656-1676). (Protocolla determinatiorum). Nemeslevél kihirdetése valamint peres ügyek. Trencsén vármegye Levéltára. (MOL microfilm. Eredeti jegyzőkönyv –Nyitra területi Állami Levéltár. ) (693/a-694/a. oldal) Az Úr 1672. évében, Mihály arkangyal ünnepe utáni hétfőn /október 3. Szakácskönyv/Kóser/Ünnepi ételek – Wikikönyvek. /, Trencsénben tartott pecsételő szék ülése. Vitézlő Sztranyay György bemutatta az őfelsége által részére adományozott armálist/nemeslevelet és kérte a nyilvánosan történő felolvasását és a szokott módon történő kihirdetését. Ugyancsak Sztranyay György úr kérésére felolvastatott és kihirdettetett az őfelsége által részére kiadott oltalomlevél is. Nagyméltóságú gróf Esterházy Pál dunán-inneni főkapitány és méltóságos gróf hadadi Wesselényi László nevében és személyében vitézlő Jeszenszky Mihály ünnepélyesen tiltakozik és újból, és újból ellentmond a nemeslevél Sztranyay György úr kérésére történő kihirdetésének, mivel a fent említett Sztranyay György emlékezet óta az ő örökös uradalmaik alattvalójaként élt, továbbá az ő beleegyezésük és ajánlásuk nélkül szerzett magának nemeslevelet és vétette fel magát az igazi nemesség sorába.
A környék egyik legszebb vízeséseséhez vezető úton először egy majort fogunk érinteni, majd a körjelzésre áttérve az erdőben találkozunk a Köves-patakkal. Az aszályos időben szinte kiszáradó patakon a régi időkben még vízimalmok is működtek. Az árnyast elhagyva ízelítőt kapunk a déli Bakonyt jellemző nyílt területekre és szántókra néző panorámákból. Köves-patak Dél-bakonyi panoráma A déli Bakony egyik csodája A Köves-patak által létrehozott Csurgó-kút kilépéséhez egy meredek lejtőn érkezünk meg, a csobogó víz útját követve megleljük a vízesést is. Itt a forrásvíz egy hatalmas mészkőszikláról csurog le, ahol az évszázadok során apró cseppkőszerűségeket hozott létre. A látványos mészkőképződmény a 4-5 méteres szintkülönbség miatt, és a víz romboló munkájának eredményeképpen jött létre. TIPP: A természeti látványosságot egy nagyobb kőszikla tetejéről, lépcsőn felmászva is megtekinthetjük. Bakony legszebb helyei magyar. Csurgó-kút A déli Bakony egyetlen vízesését körülölelő erdei pihenő is igen látványos, az itt kanyargó Köves-patakon több palló és híd vezet át.
A jelentős madárfaunával és növénytársulásokkal büszkélkedő vidéket fentről is megcsodálhatjuk a Nagy-Égeresben található kilátótorony tetejéről, illetve a kalandkedvelők kipróbálhatják a kézi erővel működtethető csónakot vagy a függőhidat is. Hazánk egyik legszebb vasútvonala fut a Bakonyban - Csodahelyek. A reggel 9 és délután 4 között látogatható Fényes tanösvény látogatóközpontja a helyi élővilágot bemutató gyerekbarát kiállításokkal teszi fel az i-re a pontot. Fotó: Kurka Géza Derítő-tó Ha már Tata, a város központjától néhány kilométerre keletre megbújó Derítő-tó mellett sem mehetünk el szó nélkül. A helyi szénbányák úszó üledékének felfogására 1961-ben létrehozott mesterséges állóvíz (hivatalos nevén Által-éri ülepítő) a kidőlt fák biztosította búvóhelyeknek köszönhetően ma igazi horgászparadicsom, melynek télen-nyáron halban gazdag vizét néhány éve a kirándulók is felfedezték maguknak. A 32 hektáros tó partján, valamint az északról a vízbe nyúló, a szárazfölddel egy keskeny stéggel összekötött szigetecskén romantikus faházak között andaloghatunk, gágogó és csicsergő madarak zenéjére, a téli fagy csengő dalára.