A bevált szokással szemben nem a császártól kérte, hanem a pápától, ezzel jelezte, hogy nem ismer el maga fölött semmilyen világi hatalmat. A fejedelemség helyébe lépett a feudális királyság. A királyi hatalom alapját a föld szolgáltatta. István a lázadók leverésével megszerezte a törzsi szállásterületek kétharmadát. István az egykori nemzetségfők helyébe saját, megbízható embereit ültette. Ezt a személyt ispánnak, comesnek nevezték. Felelt a kezében lévő területért és a rajta élő népességért. Várakat építtetett, melyeknek élén szintén az ispán állt. A terület katonai védelmét a várjobbágyokból álló várkatonaság látta el. Az ispán ezenkívül igazságot szolgáltatott és a közigazgatást is intézte, bizonyos esetekben a földesurakra kiterjedő jogkörrel is. Mikor volt az államalapítás 2019. Új székhelyet hozott létre Székesfehérváron. (oka: 1019-ben megindult jeruzsálemi zarándoklatok elkerülték Esztergomot. ) A lakosság másik felének feladata az udvarházak ellátása volt. Ha király, nem a székhelyén tartózkodott, hanem járta az országot, akkor udvarházról udvarházra járt.
(b) Magyarország nemzeti ünnepei: augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére; 2. /A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja. Az augusztus 20-i ünnep tehát István király szentté avatásának napjához kapcsolva állít emléket első királyunknak és a magyar államiságnak. A leírtakból következően dátuma nem köthető az államalapítás dátumához, hanem történelmi hagyományokon alapul. Ez a hivatalos állami ünnep, a három nemzeti ünnepünk egyike. Legutóbb amúgy – a dolgozók szerencséjére – pont péntekre esett, idén 2022-ben viszont sajnos szombatra esik, így hosszú hétvégét most nem fog eredményezni. Mikor volt az államalapítás 2020. A nemzeti ünnepekről a kék betűs részre kattintva olvashatsz bővebben. (Ez a mű a CC-BY 4. O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható. )
Ha az egyikben már az összes élelmet felélte, továbbállt a következőbe. Így alakult ki a vármegyerendszer, ami a fejlődés betetőzője, az eddigi keretek felhasználása volt a központi hatalom érdekében. A gazdasági és fegyveres erő nagy része közvetlenül a király ellenőrzése alá tartozott. A vármegye területén kaptak földet azok a külföldi jövevények, akik a kezdeti harcok idején támogatták Istvánt. Mikor volt a magyar államalapítás? (évszám). Ezek adománybirtok fejében továbbra is az uralkodó oldalán katonáskodtak. István az új szervezetet és rendet törvényekkel igyekezett megerősíteni. Két törvénykönyvét töredékekből ismerjük. Mivel a törvény magában foglalja a kiszabható büntetést, jellegüket tekintve büntetőtörvénykönyvek voltak. Az első törvénykönyv 35 cikkelyből áll és a szabadokra vonatkozott. Főbb gondolati csoportok: – az egyház és papság helyzetére vonatkozó ált. rendelkezések; – új birtokrend biztosítása; – vallásgyakorlat biztosítása; – erőszak büntetése; – esküszegés büntetése; – földesúri előjogok biztosítása; – özvegyek és árvák védelme; – boszorkányok/varázslók büntetése.
Az egyes bíróságokon a kezelőirodák az ítélkezési szünet ideje alatt is nyitva tartanak, ahol az ügyfelek benyújthatják a beadványaikat és betekinthetnek az iratokba. Az egyes bíróságok ügyfélfogadási rendjéről az adott bíróság honlapján lehet tájékozódni.
A polgári peres ügyekben - bizonyos kivételekkel - a Polgári perrendtartás értelmében a napokban megállapított határidőkbe az év július 15. napjától augusztus 20. napjáig terjedő időszaka nem számít bele. (Ez azt jelenti, hogy ha valaki pl. egy elsőfokú ítéletet – mely ellen 15 nap alatt lehet fellebbezni - július 9-én vesz kézhez, akkor július 12-14. napja lesz a fellebbezési határidő első három napja, míg a további napok már augusztus 21. napjától számítandók. ) Büntető ügyekben a bíróságok folyamatosan ellátják a törvényi feladataikat, a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti. A tárgyalásmentes időszak alatt a Zalaegerszegi Járásbíróságon, a Nagykanizsai Járásbíróságon és a Keszthelyi Járásbíróságon továbbra is lesz Ügyfélsegítő nap, de a Lenti Járásbíróság félfogadását a Zalaegerszegi Járásbíróság látja el. Az egyes bíróságokon a kezelőirodák nyitva tartanak: az ügyfelek benyújthatják a beadványaikat és betekinthetnek az iratokba. A zalaegerszegi bíróságok esetében pedig az Ügyfélszolgálati Iroda működik majd, s folyamatosan dolgozik a cégbíróság is.
Az Ügyfélszolgálati Iroda félfogadási rendje itt tekinthető meg. Az ítélkezési szünet alatt megszakítás nélkül működik a bírósági közvetítés is. A peres eljárásnál lényegesen gyorsabb és rugalmasabb, semleges harmadik személy részvételével zajló közvetítői eljárással a felek kölcsönösen kedvező megállapodásra juthatnak. A nyári időszak alkalmas lehet arra, hogy a már elkezdett pert rövid idő alatt megegyezéssel befejezzék a felek. Július 15-e egyébként a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ezen a napon minden bíróságon szünetel az ügyfélfogadás. (Forrás: Zalaegerszegi Törvényszék)