Jacques Rivette meghatározása a legelfogadottabb, miszerint: "a szerzői film az, amikor a rendező egyes szám első személyben beszél. " Témájuk általában a hétköznapi élet; a mindennapi élet egyszerű embereinek láthatatlan drámáit mutatják meg. Gyakran nagyon eseménytelenek és befejezetlenek. A rendezők szívesen alkalmaznak egyéni megoldásokat, így pl. összekeverik az idősíkokat, az ok-okozati viszonyok néha nehezen érzékelhetők. A szerzői filmek célja legtöbbször nem a puszta szórakoztatás (még Chaplin esetében sem), inkább a szellemi továbbgondolás előidézése, az "elgondolkodtatás". Ebből következően a szerzői film sohasem egyműfajú, s ezáltal lesz több az egyszerű, redukált tömegfilmnél. Azonban a szerzői filmeken belül is meg kell különböztetni a nézők (és producerek) felé is "kikacsintó" tömeg-művészfilmeket. Éppen ezért lesz örök harc, hogy a választás ki mellett dőljön el: Jean-Luc Godard vagy François Truffaut, Buster Keaton vagy Charlie Chaplin, Roberto Rossellini vagy Vittorio De Sica, Szőts István vagy Radványi Géza, Fehér György vagy Tarr Béla… A feleségem története 2021 teljes film magyarul videa, A szerzői film precízebb osztályozása során – a tömeg-művészfilm mellett (és/vagy helyett) – meg kell különböztetnünk a fesztivál-művészfilmeket is.
Jakob és Lizzy házassága a vásznon egy felelőtlen játékból fakadó esetleges, szinte véletlenszerű együttlétnek tűnik. A feleségem története magában hordozta egy nagy film lehetőségét, de a forgatókönyvben leírt történet és a vásznon (nem) zajló érzelmi narratíva távolsága végül megakadályozza ezt. Sok kritika le fogja majd írni, hogy a film túl hosszú, azonban érzésem szerint itt nem feltétlenül rövidítésre vagy néhány vontatott jelenetnek a pörgősebb ritmus érdekében történő kivágására lenne szükség, hanem (szinte) az összes dialógust olyan szótlan képsorokkal kellene helyettesíteni, mint a báljelenet homályos tükörképe, a vízalatti lebegések, a pár néhány sétája vagy a cikk elején megidézett éneklés. Hiába ennyire hosszú a film ugyanis, mégsem hagy valódi időt arra, hogy a kettejük közti érzelmi hullámvasút megtörténjen, és ne csak a sztori fordulataiban mondasson ki. Nem csak a kritikus elvárásai miatt lenne fontos ez, hanem azért, mert ha nem a férj tapasztalatának illuzórikus, tünékeny mivoltáról szól a történet, akkor kérdéses, hogy mit tud nekünk mondani a huszonegyedik században.
Enyedi Ildikó a filmje főhősei és saját élete között is párhuzamot vont Elmondta, hogy 32 éve él együtt a német férjével, akivel az első együtt töltött éjszaka után elhatározták, hogy összekötik az életüket. Enyedi Ildikó rendező Forrás: MTI/EPA/Caroline Blumberg Azóta sokat tanultak egymástól, de a rendezőnő emlékszik még arra az időre, amikor nem volt könnyű megértetni a férjével, hogy mit is szeretne. Ugyanakkor úgy érezte, hogy kimondani, mit szeretne, az nem ugyanaz, mint kérés nélkül megkapni, s magának a kérésnek a kimondását is kudarcnak érezte volna. A férje egy vidéki utazásuk során éppen azért kezdett el sírni, mert nem tudta kitalálni, hogy mit is akar tőle a felesége. Második gyerekük, a fiúk megszületése viszont nagyobb empátiára késztette Enyedit, akkor jött rá, hogy mennyire törékeny és sérülékeny lehet egy férfi a mai világban. Ekkortól kezdve kezdte igazán megérteni a férjét, és teljesen megváltozott a kapcsolatuk. Enyedi Ildikó rendező Forrás: MTI/EPA/Ian Langsdon A filmjéről is úgy gondolja a rendezőnő, hogy pozitív kicsengésű, miután Störr kapitány számára a világ sokkal szélesebbre tárul a történet végére a kezdetekhez képest, jóllehet ez az érzés akár félelmetes is lehet, mert nincs mibe kapaszkodnia az embernek - ismerte el Enyedi.
Én ilyen vagyok, sugallja neki frivolan, "neked kell igazodnod az élethez". Mellette a holland Gijs Naber jóval színtelenebb Störr kapitány szerepében, aki teherhajókat ugyan magabiztosan irányít, ám a szárazföldön mintha vékony jégen lépdelne, de Naber alakításában még sokkal inkább tűnik melankóliára hajló, érzékeny lelkű férfinak, mintsem a tenger ördögének. Enyedi Ildikó kitűnő ritmusérzékkel adagolja Störr felesége iránti vonzás és taszítás közötti lebegését, ami elviselhetetlenül gyötrelmessé teszi a kapitány életét, ám ez a kettősség jelenti egyben a kapcsolatuk hajtókerekét is. Störr sokrétű, összetett karakter, de, hogy a feleségével való játszmák során rendszerint alulmarad, s érzelmi párbajaik korántsem tűnnek egyenrangú felek küzdelmének, némiképp Gils Naber erőtlenebb, egysíkúbb alakításán is múlik. A kissé irodalmias nyelven zajló vitáik egyébiránt is gyengítik a filmet, jobb lenne belőlük kevesebb. A film végén Störr által előadott tengerészdal pedig egyenesen szánalmassá teszi a férfi karakterét.
Viszont ez nem feltétlen az ő hibája, Lizzy karaktere ugyanis még Störrhöz képest is sematikus. Enyedi egyértelműen a férfi nézőpontja mellett tette le a voksát, a nőt szinte csak az ő relációjában, az ő szemszögéből látjuk. Így nemcsak az egyensúly borul fel a filmben, hanem a két karakter kapcsolatáról sem tudunk meg eleget. Mi okozza Störrnél ezt az egészségtelen függést? Miért nem tud Lizzy senki mellett elköteleződni? Azért is izgalmas kérdések ezek, mert a Füst regényében ott a lehetőség a társadalmi kontextus hangsúlyozására is. Hiszen micsoda Lizy, ha nem egy korát meghazudtolóan emancipált nő, aki a bolondját járatja egy kétméteres hajóskapitánnyal? Sőt, ha belegondolunk a regény már rögtön az első, szimbolikus gesztusával a férfi fölé helyezi a nőt. Störr kapitány azt mondja, feleségül veszi azt a hölgyet, aki először belép az étterembe. Bárki is lesz az, legyen akármilyen, őt kéri majd meg. Eldobja tehát magától a döntés lehetőséget: a függetlenségét. Enyedi kizárólag a személyes történetre koncentrált, ez pedig Füst regényéhez mélyen hű attitűd, így nem is lehet igazán számonkérni – ám megvolt a lehetőség arra is, hogy a film kicsit a mával is párbeszédbe lépjen, hiszen kevés aktuálisabb téma van a női és férfi szerepek megváltozásánál.
Valami nagyon megfoghatta a Störr kapitányt játszó Gijs Naberben Enyedi Ildikót, ugyanis szinte az utolsó pillanatban esett rá a rendező választása, amikorra már elkészültek a jelmezek egy másik színész méreteivel. Enyedire egyébként korábban is jellemző volt, hogy nem nagyívű alakítást, hanem erős jelenlétet, karizmát várt a színészeitől, így játszhatta el például a Testről és lélekről egyik főszerepét a semmilyen színészi képzettséggel és múlttal nem rendelkező Morcsányi Géza. Valami ilyesmi lehetett az elvárás Naberrel szemben is, és ezt végső soron teljesíti is, ám alakítása egysíkú, épp ezért egy idő után nem túl izgalmas. Léa Seydoux szerepeltetése is érdekes kérdés. Seydoux kétségtelen jól hozza a titokzatos, kacér, intellektuálisan is vonzó Lizzy karakterét, de ez inkább tűnik a részéről ujjgyakorlatnak, mint komoly átlényegülésnek. Seydoux-nak megvan az eszköztára, a kisugárzása és a rutinja is ahhoz, hogy egy ilyen karaktert bármikor üzembiztosan hozzon, ám ezen nem is lép túl az alakítása.
Az özvegyi nyugdíj után legkorábban 2022 februárjában részesülhet 13. havi nyugdíjban a jogosult. A 13. havi nyugdíj összegét a többes jogosultság esetében az egyes ellátások együttes összege után állapítják meg. A 13. havi nyugdíjról külön kérelmet nem kell benyújtani, a nyugdíjfolyósító szerv (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) hivatalból folyósítja azt. Belföldi bankszámlára történő utalás esetén a 13. havi nyugdíj a nyugdíjakkal azonos napon, február 12-én kerül jóváírásra. Postai kifizetés esetén a 13. havi nyugdíj a február havi ellátással együtt, a szokásos nyugdíj-kifizetési napon kerül kifizetésre. A jogosult halála esetén a fel nem vett 13. havi nyugdíj kifizetése a következőképpen alakul: a jogosult január hónapban bekövetkező halála esetén a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös felveheti a nyugdíjat, a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válásának napjától számított egy éven belül.
Ennek kapcsán Farkas András nyugdíjszakértő az M1-en elmondta, hogy mintegy kéttucatnyi ellátásban részesülő kap most 13. havi ellátást, tehát az öregségi nyugdíjasokon kívül megkapja az összes hozzátartozói nyugellátásban részesülő is. Az özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, a korhatár előtti és szolgálati ellátásban részesülők is számíthatnak a plusz nyugdíjra, ezenfelül a rokkantnyugdíjasok, rehabilitációs ellátásban részesülők is. Ez Magyarország lakosságának mintegy egynegyedét érinti. Zsigó Róbert kitért arra, hogy az idősebbek jól emlékeznek arra, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormány idején nemhogy többlettámogatásra nem számíthattak, hanem még elvettek tőlük egyhavi nyugdíjat is, emellett pedig az egekbe emelték a rezsit, valamint bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A baloldal ma is a nyugdíjasokat célzó megszorításokra készül, a baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint ugyanis ostobaság a 13. havi nyugdíj kifizetése, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése, továbbá szerinte az idősebbeknek is kevesebb áramot és gázt kellene fogyasztaniuk – jelentette ki az államtitkár.
Ebben az esetben a kifizetés nem hivatalból történik, ahhoz külön kérelem előterjesztése szükséges. Logisztikai szakterületre keres munkaerőt? Adjon fel álláshirdetést még ma! LogiJobs kedvezmény az Írisz Office csoport ügyfeleinek!
Az államtitkár hozzátette, ha az idei folyamatok a kormány tervei szerint alakulnak, akkor 2021-ben ismét erőteljesen növekedhet a magyar gazdaság. Kiemelte: ha a GDP bővülése meghaladja a 3, 5 százalékot, akkor novemberben a nyugdíjasoknak prémiumot is fizet a kormány. 2020-ban a recesszió miatt erre nem volt lehetőség, idén viszont Tállai András szerint minden ok megvan a bizakodásra. A gazdasági elemzők január első hetében közölték várakozásaikat a magyar gazdaság 2021-es növekedésére. Az Equilor átlagosan 4 százalékos bővüléssel számol. A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója ennél valamivel nagyobb növekedést vár 2021-re. "2020-at lezártuk, körülbelül 6 százalékos lehetett a gazdaság visszaesése. Az idei év sokkal jobb lesz, 5-6 százalék közötti növekedés sem elképzelhetetlen, 2022-ben pedig akár 6-7 százalék közötti növekedésre is lehet" – mondta Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában. A Takarékbank elemzői háttérbeszélgetésén három forgatókönyvet vázolt fel az idei növekedésre – a kulcs: miként alakul a lakosság átoltottsága.
Az első forgatókönyv idén 6, jövőre 7 százalékos bővülést vár, ebben az esetben a második negyedévben újabb vakcinák jelennek meg. A továbbra is akadozó oltóanyag-ellátásssal kalkuláló, pesszimistább második forgatókönyv 2021-ben 4, 5, 2022-ben pedig 7, 3 százalékos bővülést jelez. A harmadik forgatókönyv szerint nem valósul meg a lakosság átoltottsága a kívánt szinten sem itthon, sem Európában, és továbbra is szükség van a korlátozások fenntartása. Ebben az esetben az idén csak 3, 2 százalékkal nő a magyar gazdaság gazdaság, a kilábalás döntő része pedig 2022-ben lesz 7, 7 százalékos bővüléssel. Nyitókép: MTI/Kovács Tamás