Az Úr érkezése Mikor elhagytak, Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten. Nem harsonával, Hanem jött néma, igaz öleléssel, Nem jött szép, tüzes nappalon, De háborus éjjel. És megvakultak Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom, De őt, a fényest, nagyszerűt, Mindörökre látom.
Az Úr érkezése: A szerető, a gondviselő Isten képe fogalmazódik meg. Krisztus-kereszt az erdőn: Az ifjúkori emlék felidézése mint versszervező elv, az objektív és szubjektív idő kettősségében az értékek és életelvek átértékelhetőségéről is vall. Így válik az egy 'Igen' és egy 'Nem'-ből két 'Igen', azaz életünk időbeliségében tudomásul vesszük, hogy van időtlen, azaz havas Krisztus-kereszt az erdőn. Ádám, hol vagy? : A cím a bűnbeesés utáni jelenetre utal, mikor Ádám félelmében elbújt Isten elől. A vers a modern kor emberének köztes állapotát ábrázolja, melyben együtt van jelen az Istentől való elzárkózás igyekezete és a rátalálás vágya. Ebben a szituációban a lírai én számára az utóbbi törekvés ábrázolása és megélése válik fontossá, azaz a haragvó és bosszúálló istenképtől a szerető Isten képéig való eljutás. A Sion-hegy alatt (1908. ): Az istenkeresés paradoxonának legerőteljesebb költői ábrázolása. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
"Mikor elhagytak, / Mikor a lelkem roskadozva vittem, / Csöndesen és váratlanul / Átölelt az Isten. " Ezen a héten a szeretet, a csöndes várakozás és a megváltás jegyében Ady Endre egyik legszebb versét ajánljuk. Nem könnyű karácsony hetén verset ajánlani. Megemlékezünk Petri Györgyről, Babiczky Tiborról vagy akár Váci Mihályról, mert mindannyian ezen a szeretetben gazdag héten születtek. Most mégsem egy ünnepelt versére esett a választásom. Ady Endre minden alkalommal, minden időben idézhető, gondolatai, érzelmei átitatják kultúránkat, hitünket és mindennapi életünket. Az Úr érkezése című vers rövidsége semmit sem von le tartalmának mélységéből, ahogyan a cím is mutatja, nem másról szól, mint Istenről, a szeretetről és az elmúlásban megtalált békéről. Ady a Szegények karácsonyá ban így ír: "Karácsony. A legendák szent ünnepe, amely a legszebb, a legdicsőbb valamennyi közt. Karácsony… e szónál millió szív dobban össze, s millió ajkról hangzik fel a hála, a zsolozsma a nagy mindenség Urához, aki beváltá az ígéretet, s Megváltót adott a bűnös emberiségnek. "
♥/ ditte142 2020. 07:48 Kedves Gábor! Remek, szívet érintő versed nagy szívvel, szeretettel olvastam: Erzsébet ''Meghaltam a bűnnek, Meghalt ifjúságom, De a legszebb, hogy az Istent Most már mindörökké látom. '' editmoravetz 2020. 07:46 Kedves Gábor! Csodálatosan kapcsolódik versed Ady Endre gondolataihoz! Köszönöm, hogy olvashattam - nagy szívvel gratulálok. Hittel teli szép új évet, alkotásokban bővelkedő sikereket kívánok: Edit /12. / Zsuzsa0302 2020. 05:51 Gyönyörű versed szeretettel, szívvel olvastam. Egészségben, jó szerencsében gazdag új évet kívánok! Zsuzsa zefina 2020. 05:10 Nagyon szèp Istenes versedhez gratulàlok! dobosigyorgy 2020. 04:40 Csodálatos versedhez szívvel gratulálok. Gyuri szalay 2020. 04:01 kedves zakeus, csodálatosan szép. emberséget és Teremtő közelségét érző személy érzése tükröződik e szép versben, nagy szivvel kivánok BÚÉK, 2o2o, üdv istván 60afrod 2020. 02:03 Kedves Gábor! Szép reményversed, szívvel olvastam! Szeretettel:Ildikó 2020. 00:21 melto........ olellek, maia anci-ani 2020. január 7.
Mint fürdőző combját ha hal súrolta s tovalibbent – így néha megérezheted önnön-magadban Istent: fél-emlék a jelenben is, és később, mint az álom. S az öröklétet ízleled még innen a halálon.
Hallod-e? Nézd, hogy karikázik Mezei szagokkal a tavaszi szél. Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne, Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás. Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán! Minden gyerek lelkes, jóizű kacagás! Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég! Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél! Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel - A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél! FEBRUÁR SZABÓ T. ANNA verse Hallod, hogy pendül az ég? Jön a szél! Zsendül a földben a nedv, fut a vér, bizsereg a magban a lomb meg a fény – túlvagyunk lassan a tél nehezén. Olvad a hó, fenn fordul a nap, kiböködi a hideg csillagokat, döccen a vén föld rossz kerekén – túlvagyunk mégis a tél nehezén. Jaj, milyen évszak! Hosszú, sötét. Óvtuk az otthon csöpp melegét. Biccen az új ág, zsenge remény: túl vagyunk, úgy-e, a tél nehezén? Jön, jön a szél, friss föld szaga száll, létre gyötörte magát a halál, nincs lehetetlen, van te meg én – túlvagyunk, látod, a tél nehezén. HÓTALAN A HEGYEK INGE Nagy Gáspár verse Ez a tél még megváltatlan, nincs rá mentség: fehér paplan, se hó, se hold nem világol – amíg fölragyog a jászol hordjuk szívünk szakadatlan, kormos arcot száz darabban, nincs ajándék, semmi tömjén – rí Boldizsár, Menyhért meg én.
Arvai_Emil 2020. március 29. 08:30 Nem csodálom, hogy megihletett Ady nagyszerű költeménye, és valószínűleg a saját átélés... (üdvözlettel ÁE) Gyula16 2020. január 26. 17:10 Sajnos Gábor rossz hírem van. Nagyon szép verset olvastam tőled. A mondanivalója az ami példaértékű. Csodálatos megközelítés az önmagad megtalálása. Nagyon szép gondolatmenet. Kérem az Istent, hogy adjon erőt, hitet, hogy soha másképpen ne gondold az utadat. Szívvel gratulálok szép, és tartalmas versedhez. Baráti üdvözlettel Gyula Marych 2020. 16:51 Istenem, de szép! szívvel, Marych Rea1972 2020. 15:08 Nagyon szép! ♥️Gratulálok! Andrea zefina 2020. 08:23 Nagyon szèpen megìrtad, gratulàlok! kintkong10 2020. január 25. 16:03 Köszönöm, Gábor! Nagyon szép! J. SzaipIstvanne 2020. január 24. 12:34 Kedves Gábor! Csodálatos vers. Ady E. verse is, és a tiéd is. Szívvel olvastam, többször. Mária aizamzics 2020. január 21. 19:04 Kedves Gábor! Versed annyira gyönyörű, szívet érdemel! Szeretettel, Gyöngyi Gloren 2020. 18:19 Kedves Gábor!
Nemzeti Színház 2017 augusztus 22. kedd, 14:44 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Széchenyi István röpiratában indítványozta egy pompázatos épület felépítését 1832-ben Széchenyi István gróf A magyar játékszínrül című röpiratában indítványozta egy pompázatos épület felépítését a Lánchíd közelében, a pesti Duna-parton, amely méltó helyet adhatna a magyar színjátszásnak. Az építkezés 1835-ben kezdődött meg a Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán. A klasszicista stílusú, dísztelen, egyemeletes épületet közadakozásból, Pest vármegye támogatásával Zitterbarth Mátyás építette fel Telepi György tervei alapján. 1837. augusztus 22-én Pesti Magyar Színház néven nyílt meg a város első, az ország – Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után – negyedik magyar nyelvű színháza, miközben Pesten egy 3200 főt befogadó német teátrum már 1812 óta működött.
A társulat átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába, ahol két évig játszott. 1966-tól a volt Petőfi Színház Hevesi Sándor téri felújított épülete szolgált "ideiglenes" otthonul a Nemzeti társulatának, 34 évig itt tartották az előadásokat. 2000. szeptember 1-től 2002-ig a Nemzeti Színháznak nem volt társulata, a Hevesi Sándor téri épületben játszó társulat Pesti Magyar Színház néven működött tovább. Budapest Nemzeti Színház Takarékbetétkönyv, alapkő, Siklós Mária 1967-ben tervpályázatot írtak ki a Városligetben építendő új színházépületre, az egyik második helyezett, Hofer Miklós építész vezetésével 20 évig foglalkoztak a tervekkel, de azok nem valósultak meg. 1983-ban Gobbi Hilda a hetvenedik születésnapjára kapott takarékbetétkönyvet az új Nemzeti Színház alapkövére ajánlotta fel, és országos közadakozást kezdeményezett, melynek során 3, 3 milliárd forint gyűlt össze. 1985-ben kiadták az építési engedélyt, de néhány fa kivágásán kívül nem történt semmi. 1987-ben újabb helykijelölő pályázatot írtak ki, melynek eredményeként az Engels (ma Erzsébet) tér lett a helyszín.
(1. robbantás) • 1965 -április 23 -án a színház utolsó falszakasza is leomlott. ( 4. utolsó robbantás) • 1966. október 1 -jén költözött át a színház az átépített Magyar Színházba, a Hevesi Sándor térre. • A szecessziós homlokzatát kocka alakúra alakították át az építészek, és a belső tereket korszerűsítették. IV. Nemzeti Színház (2000 -2002) • A Hevesi Sándor téri ideiglenes épületben 34 éven át játszott a Nemzeti Színház társulata. • 2000. szeptember 1 -től 2002 -ig a Nemzeti Színháznak nincs társulata. A téren az épületben játszó társulat Pesti Magyar Színház néven működik tovább. I. Építési eseménynaptár (1965 -1997) • 1965 -ben Pályázat a Városligetben építendő új Nemzeti Színházra. (Dózsa György úti dísztribün. ) • 1983 -ban Gobbi Hilda a 70. születésnapjára kapott takarékbetétkönyvet a Nemzeti Színház felépítésére ajánlotta fel. • Kezdeményezése felszólítás volt a közadakozásra. Társadalmi gyűjtés indul (felajánlások, téglajegy, extra lottó stb. ). • 1988 -ban Az újabb helykiválasztási pályázat eredményeként az új Nemzeti Színházat az Engels (ma Erzsébet) téren kívánják felépíteni.
A pesti Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után a negyedik magyar nyelvű játékszín volt az országban. "Mielőtt Pesten házunk volt, sokan azt hitték, hogy csak ezt kell építeni, a többi magától megyen, s a sült galamb önkényt röpülend szánkba. Íme, itt az épület, s mit nyertünk vele? Hol állunk még mindig? Megszűntek színház iránti aggodalmaink? Korántsem, sőt mindennap rettegnünk kell, hogy amily nyakra-főre megnyitók azt fordított színdarabbal*, oly pompásan bezárjuk eredeti operával. S ez a Nemesis* keze lesz rajtunk, makacs egyet nem értésünk bűne miatt. " (Bajza József: Szózat a pesti Magyar Színház ügyében) "Én a magyar színház ügyét sokkal magasabb szempontból nézem; hogy vele nem puszta mulatságot és időtöltést akarok, hanem nyelvet és nemzetiséget, nemzeti érzelmeket, szimpátiákat stb., szóval egy intézetet, mely egészen magyar szellemtől legyen lelkesítve, mely kebeléből magyar levegőt leheljen e két városra. " (Bajza József: Szózat a pesti Magyar Színház ügyében) Az első pest-budai állandó, kőépületű magyar nyelven játszó színház végül 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pesti Magyar Színház néven.