Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. Könyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezető az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, többek közt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának első... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, III. kerület Flórián Üzletközpont bolti készleten Budapest, II. A szabad élet 15 legfontosabb szabálya! - Business & Café. ker. Libri Mammut Könyvesbolt Budapest, II. kerület Stop Shop Bevásárlópark Összes bolt mutatása A termék megvásárlásával kapható: 474 pont 5% 9 990 Ft 9 490 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 949 pont 4 990 Ft 4 740 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont 6 990 Ft 6 640 Ft Törzsvásárlóként: 664 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. Könyvével az egész világot zavarba hozta. A 12 szabály az élethez hónapok óta listavezető az Amazonon, tarol a világ sikerlistáin, többek közt a USA Today, a Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times toplistájának első helyezettje. Közel 40 ország megvásárolta a kiadás jogait. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ősi hagyomány igazságait ötvözi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel. Az élet 3 szabálya izle. Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a gördeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Mit taníthat nekünk az egyszerű homár idegrendszere a sikeres életről? Miért emelték az ősi egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba?
weshouldstayjustfriends Ne könyörögj senkinek. Ne bízz senkiben. Ne függj senkitől. Source: weshouldstayjustfriends
Barna csíkos csótány tenyésztése és etetése A rovarok gyorsan szaporodnak, és nagy utódokat hozhatnak életük során. Az egyik nő élete során legfeljebb 18 zsákot különféle típusú rovarok be, amelyekben mindegyikben tojás alakul ki. A különbség a pókok és a rovarok között. A pók rovar vagy állat. Kapcsolódnak-e a pókok rovarokhoz? Átlátszó szárny nélküli nimfák jelennek meg a kapszulából. Számos kapcsolat után teljes értékű személyekké válnak. Ételként bútorkártya mindent kiválaszt, amely papírt és keményítőt tartalmaz. Lehet tapéta-ragasztó, régi könyvek kötése, karton, fapadló por. A barna csíkos barbel élésének előfeltétele a víz jelenléte. Enélkül sokáig nem fognak élni. Kár a különféle típusú rovarok A csótányok sokféle formában vannak, de a testén és a végtagokon vannak. A lakó- vagy irodaház különféle felületein másznak, és maguk után hagyják a baktériumok részecskéit, amelyek bejuthatnak az ember élelmébe és mérgezést okozhatnak. Sok ember számára a csótány fészkek jelenléte a szobában súlyos allergiás reakciót vált ki.
A pókok mérete a gombostűfejnyitől az óriásig terjedhet, egyesek csellel, mások erejükkel terítik le áldozatukat. Az azonban közös bennük, hogy mérnöki pontossággal szövik hálójukat, és rengeteg rovart pusztítanak el évente. Ismerkedj meg néhány különleges pókkal! Hol találja az ember a föld leghihetetlenebb mérnöki munkáját? Általában az otthonához közel, mert ezek a mérnökök mindenütt megtalálhatók a Földön. Amikor meglátod a ˝gyémánttal˝ beborított, bonyolult, mérnöki ügyességgel elkészített hálót, amit egy éjszaka alatt varázsolt a kertedben levő egyik fára, állj meg egy pillanatra és csodáld meg! Erős pókhálót fonnak Ezek az építők selyemfonalakat készítenek, amelyeknek hihetetlenül magas a szakítószilárdságuk. A selyem általában 0, 002 mm vastag, és annyira könnyű, hogy ha egy ilyen fonállal átfognánk az egész Földet, akkor a súlya kevesebb lenne 170 grammnál. Annyira finom az anyaga, hogy még a fegyverek távcsöveinek készítésére is használták. Hogy el tudd képzelni, milyen erős, gondolj arra, hogy a reggeli harmat, amitől olyan fényes lesz, legalább ezerszer nehezebb magánál a hálónál!
A rovaroktól eltérően, ritkán párban élnek, egy nagy csalá pók magányos életmódot él. Egyes fajokban a fiatal pókok anyjukkal élnek, amíg erősebbé nem válnak. Szinte minden nő eszik hímeket a megtermékenyítés után vagy a közeljövőben. A pókok mindenhol élnek, némelyikük mászni a házba személy, lakás, házban található. egzotikus, a legszebb példányok háziállatként tartják. ( 11 értékelések, átlagos 5 -tól 5)
VESZÉLYES PÓKOK Nyolclábú mérnökök Mi teszi ezeket az állatokat ilyen lenyűgöző mérnökökké? Vegyük példának a tölgyestorzpókot és az aknászpókot! Mind a kettő gondosan kidolgozott föld alatti csapdát épít. A torzpók hálójából csőszerűséget épít a földbe, amelynek mindkét fele zárva van. A cső felső fele kissé kiáll a földből, és amikor egy rovar rátéved, a pók megszúrja a hálón keresztül, majd lehúzza a csőbe, és miután elfogyasztotta, a keletkezett rést megjavítja. Az aknászpók viszont egy hálóval bélelt vermet ás, amelynek a tetején egy "ajtó" van, amit a pók nyit ki. Amikor egy rovar túl közel kóborol, beleesik, az ajtó pedig bezárul, így a pók nyugodtan falatozhat. A nőstények néha megeszik a párjukat, akár a párzás alatt vagy után (fekete özvegy). Egyes pókok más pókokra vadásznak, és kifejlesztettek bizonyos módszereket, amivel meg tudják fogni még a hálója közepében levő pókot is. Egy másik elképesztő faj a csupaszpók (Scytodes thoracica), ez a zsákmánya megtámadásának szempontjából számít érdekesnek.
Az afrikanizált méh az arcot és a szemet támadja Nagyon hasonlít a házi méhre, de az élőhelye egész más: ez a faj nem kaptárakat épít, hanem saját kis fészkeket készít gumiabroncsokban, ládákban, dobozokban. Kifejezetten agresszív állatok, ügyesen és gyorsan védekeznek, ezért ma Közép- és Dél-Amerika uralkodó méhfajtájává váltak. Képesek türelmesen megvárni, hátha az elmenekült támadó esetleg visszatér a helyszínre, de az is előfordul, hogy több méh is dühödten követni kezdi az iszkoló állatot vagy embert. Az embereknél az arcot és a szemeket támadják, mérgük gyenge, de ha sok méh csípését szenvedjük el, veszélyes mennyiségben gyűlhet össze a szervezetben. Amilyen cuki, olyan veszélyes az amerikai gyapjaslepke A legmérgezőbb lepkefaj a Földön, ráadásul tüskék ezrei borítják a testét. Ezek miatt hasonlíthat a molylepkére, pedig nincs túl közeli rokonságban vele. Ha hozzáérünk, a tüskékből származó méreg komoly sérüléseket okozhat, a helyi kiütés és duzzanat mellett hasi, mellkastájéki fájdalmat, hányingert, fejfájást, vérnyomásproblémát is tapasztalhatunk.
Az aminosavak, peptidek és fehérjék koktélja tizenkétszer erősebb a méhénél, és 350 adag elég belőle ahhoz, hogy egy felnőtt ember ott a helyszínen meghaljon. A hangyák egyesével is dolgoznak ezen, azaz egyetlen példány addig fecskendezi mérgét áldozatába, amíg el nem pusztul. Közben pedig olyan kémiai anyagokat választ ki, amelyek üzenetet jelentenek a faj többi tagjának, akik amint tudnak, a helyszínre sietnek. Ha elsőre nem is egy egész boly akad az utunkba, a feromonok gondoskodnak róla, hogy a többiek hamar beszálljanak a buliba. Ami pedig a csípés okozta fájdalmat illeti: a Schmidt-skála szerint majdnem az egyik legfájdalmasabb a világon, hatása pedig akár 4 órán keresztül tarthat. Azért ne utáljuk nagyon: hangyák nélkül bolygónk sokkal élhetetlenebb hely lenne. Az aratóhangyák, akik közé a Pogonomyrmex maricopa is tartozik, fontos szerepet játszanak a bomlásban, az elpusztult állatok tetemeit a föld alá vonszolják, így egyrészt javítják a termőföld minőségét, másrészt védik a felszínt a fertőzésektől.
A növények magvait is folyamatosan "elvetik" szerte Amerikában. Egy rovar, amelynek halálos lehet a csípése: Pogonomyrmex maricopa UT Austin / Wikimedia Commons Afrikában gyerekek halnak meg a csípésüktől A vándorhangyák közül a Dorylusok folyamatosan úton vannak, mivel olyan nagy tömegben élnek, hogy néhány naponta új táplálékforrásra van szükségük. Főleg az élőhelyükön, azaz Afrikában, a Kongó környékén dolgozó kutatók esnek áldozatul nekik, illetve azok a kisebb gyerekek, akiket ketrecek védenek attól, hogy túl messzire bóklásszanak szüleiktől. Az őslakosok ennek ellenére megtanulták, hogyan használják fel a kis rovarokat: egyrészt örülnek neki, hogy megtisztítják a környéket az elhullott állati részektől, kártevőktől, patkányoktól, másrészt a vágott sebeket a hangyák rendkívül erős állkapcsának segítségével "varrják" össze. Az ázsiai óriásdarázs halálos a méhekre – és néha az emberre is Délkelet-Ázsiában őshonos, ám a világ számos más területére – például Amerikába – is bekerült a szállítóhajóknak köszönhetően.