A gumórothadás elleni védelem megegyezik a baktériumos szártő- és nedves gumórothadásnál tárgyaltakkal. Forrás: Agrárágazat
Legfontosabb jellemzője, hogy igen korán terem és emellett rendkívül sok gumót nevel. A szárazságot jól tűri, így aszályosabb területeken is meg lehet próbálkozni a termesztésével. Levéltetvek is okozhatnak súlyos betegségeket a burgonyában. Gumói rózsaszín héjúak, héjára jellemző, hogy gyorsan megerősödik, így a betakarítás közbeni sérülésekre kevésbé fogékony. Rendkívül jól tárolható, a kereskedelemben ezt a fajtát lehet a legtöbb helyen megtalálni. IKR Agrár termékújdonságok, amikkel a kertészet állja a tavaszi árversenyt! A nitrogénárak emelkedése miatt sokan a 2022-es szezon legfenyegetőbb limitáló tényezőjének a műtrágyatermékek bekerülési árait, elérhetőségüket látják. Az IKR Agrár kertészeti üzletágával dolgozó partnereknek azonban idén sincs mitől tartaniuk, a helyzetre ugyanis két eltérő megoldást is kínálunk kibővített termékportfóliónkkal.
Ahogyan azt már egy korábbi cikkemben írtam, számos olyan burgonyafajta van forgalomban, amelyek egyes burgonyabetegségekkel szemben ellenállóak, rezisztensek. Ettől függetlenül nem árt tisztában lenni, milyen betegségek fordulhatnak elő a burgonyanövényeken, hogy időben meg tudjuk tervezni a védekezést az esetlegesen felbukkanó kórokozók ellen. A levéltetvek károsítása termesztett növényeinken - Mezőhír. Első helyen egy gombabetegséget, a szeptóriás levélfoltosságot említenék meg, amelyet könnyen fel lehet ismerni. Jellegzetes, kisméretű, kör alakú, sötét színű foltok jelentkeznek a burgonya levelén szeptóriás fertőzöttség esetén először az alsó leveleken, majd innen terjed a kór a növényen egyre feljebb. A betegség előrehaladtával a foltok száradni kezdenek, majd a levelek lehullanak a növényről. A betegség tünetei elsősorban a leveleken jelentkeznek, a burgonyagumón ritkán látható bármilyen elváltozás. A betegség terjedésének a párás, nedves környezet kedvez, ezért a megelőzés érdekében az öntözést lehetőség szerint a növények tövénél végezzük, a leveleket ne érje nedvesség.
A legkedvezőbb a 20 °C körüli hőmérséklet és a 75-80%-os páratartalom. Az ettől kimagaslóan eltérő értékek már kedvezőtlen körülménynek számítanak, a mortalitás megnő, a gradáció pedig összeomolhat. A hirtelen lehulló csapadék szintén káros a levéltetvek számára, ugyanis képes lemosni a növényekről az állatokat. Azoknál a fajoknál, melyek nyár végén gazdanövényt váltanak, kialakul a repülni képes, szárnyas nemzedék, a növényváltást követő időszakban viszont már a telelésre való felkészülés történik meg. Polifág kártevők, ugyanakkor a tápnövény-specializáció is megfigyelhető ezeknél a károsítóknál. Általában a friss hajtásokon, a levelek fonáki oldalán figyelhetők meg, ezeken a területeken táplálkoznak. Szúró-szívó szájszervük segítségével sebzéseket okoznak, majd a nyálukkal előkészített táplálékot felveszik. Táplálkozásuk hatására a levelek sárgulnak, csökken az asszimilációs tevékenység, melynek következményeképp a termés mennyisége csökken, a növény kondíciója romlik, emiatt akár minőségi kár is történhet.
Amennyiben a fertőzött szárrészt kettévágva vízbe tesszük, jól látható a baktérium tejszerű nyálkakiáramlása. A fertőzött gumót kettévágva keresztmetszetén drapp barna gyűrű van, ahonnan nyomásra baktériumnyálka jelenik meg. A gyűrű folyamatosan vastagodik, a gumó elrothad. Elsősorban fertőzött vetőgumóval terjed, de árvakeléseken és gyomnövényeken (pl. fekete csucsor) is fennmarad. A talajban sokáig fertőzőképes marad, éppen ezért kerülni kell a fertőzött talajokon a burgonya önmaga után való termesztését legalább 6 évig. Vegyszeres védekezési lehetőség nincs, fontos az egészséges vetőgumó használata és a fertőzött területek kerülése. A burgonya gombabetegségei A burgonyavész a burgonya legsúlyosabb gombabetegsége. Az 1845-ös írországi éhínség okozója. A burgonya növényvédelmének egyik alapja az ellene való védekezés, csapadékos évjáratokban védekezés nélkül az állomány teljes pusztulását okozhatja. A levelek csúcsától vizenyős, sárgásbarna foltok jelennek meg, melyek gyorsan növekednek és beszáradnak.
Nem volt telitalálat az ötös lottó első márciusi sorsolásán, miközben 42-en csak egy számra voltak az 1, 4 milliárd forintos főnyereménytől. Megtartották az első lottósorsolást Magyarországon | National Geographic. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint az ötös lottó március 5-én tartott, 9. játékheti sorsolásán az alábbi számokat húzták ki: Nyerőszámok: 21 47 52 72 90 Nyeremények: 5 találatos szelvény nem volt; 4 találatos szelvény 42 darab, nyereményük egyenként 1 200 050 forint; 3 találatos szelvény 3151 darab, nyereményük egyenként 16 690 forint; 2 találatos szelvény 78 001 darab, nyereményük egyenként 1770 forint, A joker nyerőszáma: 397469. Az ötös lottó várható főnyereménye 1, 575 milliárd forint lesz a jövő héten.
1/2 anonim válasza: 2013. szept. 11. Lottó sorsolás ma. 19:28 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 A kérdező kommentje: Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Baj van elvtársak, véletlenül 102%-ot kaptunk Apr 01, 2022 Kiüresített országgyűlési választások az államszocializmusban Választási népnevelők, a saját szüleiket felügyelő úttörők, utcabál és békeverseny a szavazás előtt: az ötvenes években úgy is totális mozgósítás zajlott a választások előtt, hogy az eredménynek nem volt semmi tétje. Kádár alatt inkább már puritán kampányok mentek, de a 99 százalékos eredmények így is garantáltak voltak. De mi történik, ha az állampárt nem figyel eléggé, és túlnyeri magát? A skandináv lottó sorsolás ma mikor lesz és melyik csatornán?. Írta: Kolozsi Ádám | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: A pertuivástól a detoxikálóig Mar 25, 2022 A középkorban víz helyett, a világégésekben stressz ellen, azóta minden ellen isszák Magyarországon az alkoholt Amióta 1901-ben létrejött az első hazai alkoholellenes liga, Magyarország nemcsak ledolgozta a legnagyobb európai bortermelő országokkal szembeni hátrányát, ami az egy főre jutó alkoholfogyasztást illeti, hanem hivatalosan is a lakosságarányosan a legtöbb alkoholbetegnek otthont adó országgá vált.
A cikk elkészítésében a Meiszter Rita által szerkesztett FŐMTERV 70 című kiadvány volt a segítségünkre. Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Gyere be a zöldbe! Mar 12, 2022 Növények a nagyvárosban Budapest zöldje – ezt mutatja a sok kép, az archív fotók. Illetve dehogy: épületeket mutatnak, szép vagy ócska házakat, templomokat, meg embereket, akik itt laktak vagy ide látogattak, és még esetleg néhány fát, bokrot, virágot. Szinte soha nem a fa, virág, bokor miatt készül a kép, és ritka az, ha ezekre csodálkozik rá a képeket nézegető. Sőt: ritka az, ha egy város kapcsán eszünkbe jut egyáltalán, hogy ott vannak növények is, velünk élők. Fotók. Írta: Viczián Zsófia | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található:
Sorsjáték hirdetés a Vasárnapi Újságban 1896-ból Forrás: Wikipedia A lottó magyarországi bevezetéséről 1956. december 29-én született kormányhatározat. Az ehhez kapcsolódó, a pénzügyminiszter 4/1957. számú rendelete 1957. január 17-én kelt, amiben az Országos Takarékpénztárt bízta meg a magyar lottó szervezésével. "A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek" – közölte a részvételi szabályzat részleteit az 1957. február 13-i Sportfogadás újság. Lottó sorsolás ma vie. Az első lottósorsjegy ára 3 forint 30 fillér volt és 1957. február 13-tól kezdték árusítani. Alig egy hét alatt már több mint százezer szelvény érkezett be. Ekkor hozta meg a döntést a szervező Országos Takarékpénztárt, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. A budapesti központba 1957. február 27-én már szervezett módon érkeztek be a kitöltött szelvények, ami után elkezdődhettek a sorsolás rendezési munkálatai.
Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Szépségek és szörnyetegek Mar 18, 2022 Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.