2022. feb 15. 10:27 Házi leveles tészta recept / Fotó: Shutterstock A leveles tészta a legkönnyebben beszerezhető és felhasználható finomságok egyike. Szinte bármelyik bevásárlóközpontban kapható, eláll a fagyasztóban, viszonylag gyorsan ki is olvad és szempillantás alatt készíthetünk belőle sós vagy édes nassolnivalókat. Mi mindenre használhatjuk? Kiélhetjük vele a kreativitásunkat, hiszen a leveles tésztákat nagyon könnyű formálni. Egy vékony anyagról van szó, amit kedvünkre hajtogathatunk, vagy vághatunk. Formálhatunk belőle: papucsot, csigát, perecet, batyut, vagy akár még be is fonhatjuk. Az alakzatok kitalálása és megalkotása határtalan. Azonban, nemcsak formája lehet változatos, hanem ízvilága is. Ezeket a tésztákat elkészíthetjük akár, sósan, akár édesen. Attól függ, éppen mit kívánunk. Készíthetjük lekvárral, csokoládéval, vagy virslivel, baconnel, sonkával, vagy éppen sajttal. Ráadásul a leveles tésztát szinte lehetetlen elrontani. Hogyan készítsük elő? A legtöbb fagyasztott leveles tészta összehajtogatott lapokban kerül forgalomba.
A sót és a citromsavat előzetesen feloldják vízben (sav helyett citromlé is használható). Gyúrja össze a rugalmas tésztát, takarja le konyharuhával és hagyja fél órán át. Ezt követően ezt a tésztát szintén négyzetre tekerjük, ügyelve arra, hogy kétszer akkora legyen, mint a vajból és lisztből készült négyzet. További, házi leveles tészta a következőképpen készítjük el: egy nagyobb négyzet tészta közepére tegyünk egy kisebbet liszttel elkevert vajból, ami után a tészta széleit megemeljük, borítékként összehajtogatjuk és megcsípjük. Terítse a borítékot egy lisztezett asztalra, és simán tekerje minden irányba 1 cm vastagságúra. Az így kapott téglalapot megtisztítjuk a felesleges lisztből, négybe hajtjuk és fél órán át ismét hűtőszekrénybe küldjük. Ezután ismét kinyújtja a tésztát, négybe hajtja és 30 percig hűti. Harmadik alkalommal hajtanak végre hasonló műveletet, amely után a tésztát felhasználják termékek előállítására. Van még, leveles tészta recept apróra vágott azonnali: Hűtött vaj (200 gr. )
Ahhoz, hogy a fagyasztott tészta teljesen felolvadjon, tegyük egy éjszakára hűtőszekrénybe, vagy hagyjuk kb. 45 perc alatt szobahőmérsékleten kiolvadni. Ezután pedig bátran használhatjuk. Arra viszont ügyeljünk, hogy a tésztát óvatosan hajtsuk ki és ha szakadásokat vagy lyukakat látunk, az ujjainkkal - és szükség esetén egy kis vízzel - óvatosan nyomjuk ott össze. Elkészíthetjük házilag? Sokan félnek a leveles tészta elkészítésétől, elsősorban a hajtogatása miatt. Azonban a tökéletes hajtogatott tésztát olyan könnyen elkészíthetjük, mind a belőle készült finomságokat. Leveles tészta házilag Hozzávalók 1 adaghoz A tésztához 20 dkg margarin 25 dkg finomliszt 1 csipet só 1 ek. ecet 4 ek. hideg víz Elkészítési idő 45 perc Elkészítés A margarint hidegen felkockázzuk, majd a liszthez adjuk és összemorzsoljuk. Amikor összeállt, a lisztes keverék közepén egy kisebb mélyedést formálunk, majd ebbe csöpögtetjük az ecetet és a vizet is. A tésztát elkezdjük összedolgozni, majd alaposan bedagasztjuk.
240 g) 1-1, 2 kg reszelt alma (leh Így készül a karácsonyfa alakú sütemény! A hagyományos bejgliforma helyett újíthatunk egy karácsonyfa formájú mákos süteménnyel. Ahogy a képen is látszik, három réteg nyújtott tésztát érdemes Sajtroló – Nagyon finom sajtos, ajánlom figyelmetekbe Hozzávalók 12 darabhoz: 50 dkg (1 csomag) leveles tészta 10 dkg mascarpone 15 dkg sajt 7 dkg vaj 1 tojássárgája 1 evőkanál liszt 1, 5 dl tej só őrölt f A klasszikus, nagyiféle, omlós almás pite nem álom többé hozzávalók / 6 adag A tésztához 40 dkg liszt 10 dkg zsír 1 db tojás 2. 5 dkg élesztő 1. 5 dl tej 1 csipet só 1 ek zsír (a tepsi kikenéséhez) A töltelékh Kókuszos csiga – Nem voltam kispályás, egyből dupla adagot készítettem! …mondanom se kell, már másnap nem volt belőle egy darab sem! 🙂 Hozzávalók: Tészta: 25 dkg liszt, 15 dkg margarin, 2 tojássárgája, 1 kiskanálnyi po
Elkészítése: A margarint lereszeljük és összedolgozzuk 10 dkg liszttel és hűvös helyen tároljuk. A maradék lisztből, a sütőporral, citromlével, vízzel tésztát gyúrunk, úgy, hogy rugalmas legyen, elváljon a tál oldalától. Téglalap alakúra kinyújtjuk, a közepére helyezzük a margarinos keveréket, majd összehajtjuk és újra kinyújtjuk. Ezt a hajtogatást még 3-4 alkalommal ismételjük és a hajtogatások között fél órát várunk. Mélyhűtőben sokáig eláll és bármikor felhasználható.
A viszonylag szerény méretű vadászház valószínűleg még Mátyás idejében is használatban volt. Itt tölthette az esti órákat télen mívesen faragott kandallója mellett – ebből egy kis darabot sikerült is megtalálnia a régészeknek. Innen indult híres vadászataira a környező erdőkbe, tudós beszélgetésekre a budaszentlőrinci barátokhoz – vagy éppen más célokkal a rejtélyes, szép juhásznéhoz. Vadászház a buda-nyéki lankákon Mátyás királynak, ahogy azt júniusi számunkban olvashatták, csodálatos, fallal kerített vadaskertje volt Budán, kerületünkben. A vadászterülethez egyúttal vadászház, mi több, vadászkastély is dukált: most ennek eredünk nyomába. A tudomány mai álláspontja szerint nagyobb szabású építkezések itt csak Mátyás király uralkodásának utolsó éveiben, de még inkább II. Ulászló királysága alatt indultak meg. Királyi vadaskert - Hármashatár-hegyi Kiránduló Központ. Ekkor, az 1500-as évek elején emelhették azt a két épületet is, amelyeknek az alapfalait a helyszínen látni lehet, és amelyekről a rekonstrukciós rajzok is születtek. Az egyik épület a királyi lakosztályokat foglalta magában, a másik pedig tulajdonképpen egy hatalmas fogadóterem volt, széles árkádsoron nyugvó körerkéllyel: itt valószínűleg a nagy vadászatok után még nagyobb lakomákat rendeztek.
Hűvösvölgyről indulva történelmi utazást tehetünk Mátyás király egykori vadaskertjében, amelyet ma is ezen a néven tüntetnek fel a térképeken. 1 / 5 Az egykori vadaskert körülbelül négy kilométer átmérőjű volt, mely nyugaton a pálosok budaszentlĹ'rinci - ma Szépjuhászné - birtokaival volt határos, de magába foglalta a Nyéki- és Vadaskerti-hegyet, illetve néhány mezőt is. Feljegyzéseiben egyaránt megemlékezett róla Mátyás király krónikása Bonfini, illetve a XVI. században Magyarországon járt török krónikás Dzselálzáde Musztafa is. Turista Magazin - Kirándulás Mátyás király vadaskertjében. A török hódoltság után szép lassan a feledésbe merült, mígnem 1931-ben Garády Sándor a Hűvösvölgyi úton megtalálta a nyéki vadászkastély romjait, mely Mátyás király buda-nyéki vadaskertjének központja volt. Ma is számos helyen fellelhetőek az egykori sánc és falmaradványok - pl. Glück Frigyes út - így elég jól behatárolható, hogy merre is húzódott a vadaskert. Bár a térkép ma is jelöli a Vadaskertet, a legtöbb túrázónak fogalma sincs, amikor Hűvösvölgyön a kék, vagy sárga jelzésen halad, hogy a középkorban királyi vadászatok és vadgazdálkodás helyszíne volt e terület.
A zöld turistajelzést követve például Budapest természeti értékeit, illetve néhány építészeti érdekességét is fel lehet fedezni, így a túra egyben kulturális program is lehet – írják a Természetjáró honlapján. Vadászkutya Alkalmassági Vizsga Márkón. Ezen a közel 12 kilométeres szakaszon a Gellért-hegy lábától a Normafáig haladva több perspektívából is megcsodálhatjuk a fővárost, elhaladunk többek között a Filozófusok kertje vagy az impozáns városmajori templomegyüttes mellett, benézhetünk a nyugalmat árasztó Jókai-kertbe, zárásképp pedig akár a gyermekvasúttal is utazhatunk kicsit. Várrom, bányató és fenyőerdő egy karnyújtásnyira a fővárostól A közel 13, 5 kilométeres túra olyan látványosságokat érint, mint a Virágos-nyereg, egy bányató holdbéli tájon, a solymári vár és a Zsíros-hegy a feketefenyőkkel. A fővárosból is könnyen elérhetünk vadregényes helyeket, és még csak nem is kell nagyon megerőltető túrára gondolni. A Budai Zöld útvonalán a Guckler-sziklától indulva nemcsak az erdő varázsol el, de meglátogathatjuk a nemrégiben restaurált solymári vár maradványait szép panorámával kecsegtető tornyával, elidőzhetünk egy meseszép bányatónál, és végül megpihenhetünk a Zsíros-hegy feketefenyői között a csodás kilátást élvezve – olvasható a Természetjáró cikkében.
1 km| 2 perc Tovább enyhén balra keletre ezen gyalogút 8 Pasaréti Páduai Szent Antal templom és plébánia, Cocó7 Csokoládé Eddig: 0. 1 km| 2 perc Tovább enyhén balra északra ezen Csévi utca 9 Pasaréti Páduai Szent Antal templom és plébánia, Pasaréti Ferences Rendház Eddig: 0. 1 km| 2 perc Tovább egyenesen északra ezen Csévi utca 10 DigiTerra Kft., DigiTerra Iroda Eddig: 0. 3 km| 4 perc Tovább egyenesen északra ezen Csévi utca 11 Eddig: 0. 3 km| 5 perc Tovább egyenesen északra ezen Csévi utca 12 3 Eddig: 0. 4 km| 5 perc Tovább egyenesen északra ezen Csévi utca 13 4 Bartók Béla Emlékház Eddig: 0. 6 km| 9 perc Tovább egyenesen északnyugatra ezen Csalán út 14 Eddig: 0. 6 km| 10 perc Tovább egyenesen északnyugatra ezen Csalán út 15 Eddig: 0. 8 km| 12 perc Tovább egyenesen nyugatra ezen Csalán út 16 Eddig: 0. 8 km| 12 perc Tovább egyenesen nyugatra ezen Csalán út 17 5 Eddig: 0. 9 km| 14 perc Tovább egyenesen nyugatra ezen Csalán út 18 Eddig: 1. 0 km| 15 perc Tovább jobbra északra ezen Nagybányai lépcső 19 6 Eddig: 1.
(Fotó: Viczián Zsófia/) Mátyás nevét többfelé őrzi a térkép Budapesten. Igaz, ezeknek az elnevezéseknek egy része tévedésen alapul: a XVI. kerületi Mátyásföld például onnan kapta a nevét, hogy a legenda szerint itt volt Mátyás egyik vadászterülete. Valójában inkább annak alapító tulajdonosa, Kunkel Imre nevezte el így a területet az 1880-as évek végén, tisztelegve ezzel a millenniumi ünnepségek kapcsán előtérbe került nagy király emléke előtt. Mátyás uralkodása alatt több, vadászatra használt terület volt a mai Budapest területén és környékén. Közülük a II. kerületi budai Vadaskert ma is őrzi elnevezésében az egykori funkciót. Talán a Solymár név is valóban az egykori királyi solymászokra utal – ez a reneszánsz kor kedvelt és igen előkelő vadászati módja volt. Pesten is volt Mátyásnak vadaskertje, ahogyan azt korábban bemutattuk, nagyjából a mai Fűvészkert és Orczy-kert területén. Kutatók feltételezték, hogy a Városliget környékén is lőtt vadkacsára a nagy király, mások pedig azt valószínűsítették hogy a Csömöri út környékén, Rákosszentmihály és Cinkota határáig terjedt a vadászmező (utóbbi lett a Mátyásföldi legenda alapja is).
Végül Buza Péter tisztázta a kérdést: a király pesti majorsága valószínűleg a mai Fűvészkert és Orczy-kert környékén lehetett. Milyen szép: a város itt is megőrzött valamit a régi funkcióból! Ez a terep inkább a vízimadarak és a mezei vadak lődözésére lehetett alkalmas, illetve a leírás itt háziállatokat és egzotikus madarakat is említ – utóbbiak gyűjtése és tartása szintén a király szenvedélye és a kor divatja lehetett. A krónikás azt is feljegyezi, hogy csodás módon a "Budán őrzött oroszlánok a király halála napján kimúltak". Talán ők is a vadaskert lakói voltak, vagy a Bonfini által emlegetett budai sóházaknál álló kertben tengették napjaikat. A király és az oroszlánok halála után a vadaskertek mindenesetre még sokáig használatban maradtak, II. Ulászló alatt fejlesztették is, I. Ferdinánd fővadászmestert is kinevezett a védelmükre. Sőt, még arra is van adat, hogy maga Szulejmán is vadászgatott itt 1526 őszén. A török időkben aztán már nem sokat törődtek vele, de mind a budai, mind a pesti kert romjai még évszázadokig megvoltak – ezeknek eredünk majd nyomába Mátyásról szóló sorozatunk következő részében.