Felmentési időre járó távolléti díj számítása! A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt. ) szerint a távolléti díj számításánál a közalkalmazottat a Kjt. 70-75. § szerint megillető illetménypótlékokat kell figyelembe venni. Ami ezek közül folyamatosan jár, azt az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell beszámítani, azaz nincs jelentősége annak, hogy a megelőző hat hónapban milyen összegben járt, hanem teljes összegben, mindig része a távolléti díjnak [Kjt. 80. § (3) bek. ]. A kérdésben említett speciális pótlékok állandó jelleggel járnak, így ezekre is ezt a szabályt kell alkalmazni. Viszont mindig csak a kifizetéskor aktuális pótlékokat kell beszámítani, így ha az egyik pótlékra már nem jogosult a munkavállaló, akkor az nem része a távolléti díjnak. A munkavállalót tehát munkavégzés hiányában is megilletheti díjazás. A távolléti díj kifizetésével a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt. Felmondási idő számítása. ) által meghatározott esetekben tartozik a munkáltató [Mt.
A felmentési időre járó szabadság számítása című bejegyzést megalapozó jogszabályok kivonata: 2020. évi CXXX. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról § [A felmentési idő] (6) A foglalkoztatottat a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra távolléti díjra jogosult. A munkavégzés alól a foglalkoztatottat a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell mentesíteni. Felmentési időre járó bér számfejtése - Novitax - Ügyviteli és könyvelő programok tudástára. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló a teljes felmentési időre mentesítheti a foglalkoztatottat a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. § [Munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés] (1) A foglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a) az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt, b) keresőképtelensége időtartamára, c) jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára, d) kötelező orvosi vizsgálata időtartamára, valamint a várandóssággal összefüggő orvosi vizsgálat teljes időtartamára, e) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, f) a 109.
A felmentési időre járó szabadság számítása a Kúria ítéleteinek tükrében A Kúria ítéleteiben keresgélve a témában nem leltem fel a NAV vagy jogelődje, illetőleg a Hszt. hatálya alá tartozó szervek és volt foglalkoztatottjuk közti perről szóló döntést. Viszont a közalkalmazottak jogállásáról szól törvény hatálya alá tartozó munkavállaló ügyében, a Kúria számú ügyben hozott ítéletének elvi tartalma a következő: "Ha a munkáltató a Kjt. – mint munkaviszonyra vonatkozó szabály – 33. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján mentesíti a közalkalmazottat a felmentési idő teljes tartamára a munkavégzési kötelezettség alól, a közalkalmazott az Mt. 55. § (1) bekezdés k) pontja értelmében mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ebből pedig az következik, hogy az Mt. 115. § (2) bekezdés g) pontja alkalmazásában a szabadságra való jogosultság szempontjából a munkavégzéssel nem töltött teljes felmentési idő munkában töltött időnek minősül. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat szabályozó egyéb törvények érdemi változásai / A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény fontosabb változásai /2.9.1. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása. " (BH2018/1/25. ) Az ítélet itt elérhető: Mfv. 10053_2017_2 A Kúria Mfv.
(Munkaügyi Levelek 103. szám, 2006. kérdés) Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a felmondási időt a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő alapján kell számítani. A 69. § (4) bekezdése kimondja, hogy a felmondási idő szempontjából a 77. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kell figyelembe venni, tehát a jogosultsági időből a végkielégítésre jogosító idő számításához hasonlóan itt is le kell vonni a kieső időket. Valamint figyelembe kell venni, hogy a felmondási idő is munkaviszonyban töltött időnek számít. Konkrét esetben a felmondási idő megállapítása hogyan történik? Egy példa szerint a munkavállaló belépésétől a felmondás közléséig 20 év 7 hónap 1 nap telt el. A 77. § (2) bekezdése szerinti kieső ideje összesen 8 hónap 21 napot tesz ki. Helyes-e a számításunk, ha a 20 év 7 hónap 1 napból kivonjuk a 8 hónap 21 napot, az így kapott 19 év 10 hónap 7 nap alapján járó 70 nap felmondási időt hozzáadjuk ezen időtartamhoz, hiszen ez is a munkaviszony része, és az így kapott 20 év 17 nap összes munkaviszonyban töltött idő alapján a felmondási időt 90 napban állapítjuk meg?
Arra is szeretnék választ kapni, ha a munkavállaló mond fel, akkor rá vonatkozik, hogy a felmondási idő feléről felmentheti a munkáltató? Ha nem mentik fel, akkor le kell dolgoznia a felmondási időt?
Mennyi, hány nap a felmondási idő a törvény szerint? A Munka Törvénykönyvének 69§-a szerint a felmondási idő 30 (harminc) nap. Hogyan változik a felmondási idő a munkaviszony a munkában töltött évek szerint? A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött - három év után öt nappal, - öt év után tizenöt nappal, - nyolc év után húsz nappal, - tíz év után huszonöt nappal, - tizenöt év után harminc nappal, - tizennyolc év után negyven nappal, - húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. A felek (azaz a munkaadó és a munkavállaló) a fentieknél hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. Mennyi a felmondási idő határozott ifejű munkaviszony esetén 2021-ben? A felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig tart. Le kell-e dolgozni a teljes felmondási időt? A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni.
Ez viszont attól függően változhat, hogy mennyi ideje van a munkavállaló alkalmazásban. A felmondási idő ennek megfelelően a következőképpen alakul: Három évnél hosszabb ideje fennálló munkaviszony esetében plusz 3 nap, (vagyis összesen 33 nap) Öt év után plusz 15 nap, (vagyis összesen 45 nap) Nyolc év után plusz 20 nap, (vagyis összesen 50 nap) Tíz év után plusz 25 nap, (vagyis összesen 55 nap) Tizenöt év után plusz 30 nap, (vagyis összesen 60 nap) Tizennyolc év után plusz 40 nap, (vagyis összesen 70 nap) Húsz év után plusz 60 nap az alapnak számító harmincon felül, vagyis összesen 90 nap a felmondási idő. A munk áltató felmondása esetén azonban köteles a munkavállalót – legalább a fent meghat á rozott tartam ú felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. Ez azért is van így, hogy a munkavállaló képes legyen új munkahelyet találni magaának, mert ha minden idejét munkában tölti, még a felmondási időt is, akkor nincs alkalma munkahelyet keresni, állásinterjúkra eljárni. Minderre azonban igaz, hogy kizárólag a munkaadó részéről történő felmondás esetében érvényes, védve ezzel a munkavállaló érdekeit.
Ha úgy véli ez a hozzászólás nem tükrözi a valóságot, vagy a telefonszám tulajdonosára vonatkozólag sértő szavakat tartalamaz, vagy esetleg Ön a szám tulajdonosa, és nem szeretné ha ez a hozzászólás megjelenne a telefonszáma alatt itt kérheti annak eltávolítását. Sajnáljuk, de ez a böngésző nem támogatott vagy a JavaScript nincs bekapcsolva. Töltse le a Google Chrome vagy Mozilla FireFox böngészők egyikét.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Az ÜCC elérhetősége belföldről: 06 (40) 20-21-22 külföldről: +36 (1) 441-9600 Ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig: 8:30–16:00 pénteken: 8:30–13:30 Az ÜCC megújult menütérképe megtalálható a NAV honlapján. Fontos, hogy az ÜCC használatához egyedi ügyfélazonosító-szám (PIN-kód) szükséges, melyet a TEL nyomtatvány papír alapú, vagy elektronikus (Ügyfélkapun keresztül történő) benyújtásával lehet kérni. A könnyű megjegyezhetőség érdekében az azonosítás céljára szolgáló PIN-kód 4 számjegyű és szabadon megváltoztatható. A már meglévő 8 jegyű ügyfélazonosító-számok módosítása is elérhető az ÜCC rendszer hívásával közvetlenül a hangos menüben. További hasznos információ és részletes útmutató az ÜCC rendszerrel kapcsolatosan a NAV 33. Ki hívott? | Nézze meg kihez tartozik a szám | Ismeretlen szám | Telefon tudakozó. számú információs füzet ében érhető el. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2016. május 2-tól megújult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal telefonos Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszere (ÜCC). A változtatás célja, hogy ügyfeleink az adóügyeiket még kényelmesebben és gyorsabban tudják intézni telefonon. A módosításnak köszönhetően egyszerűbbé és átláthatóbbá vált a menürendszer, és akár diszpécser munkatársunk is segít az ügyintézéshez szükséges menüpont kiválasztásához. További változás, hogy 2016. május 2-tól már az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti adózói minősítéssel kapcsolatban is kérhető konkrét felvilágosítás az ÜCC-ben. Ha a minősítéssel összefüggésben az adózónak esetleges észrevétele, kifogása van, akkor azt telefonon is megteheti. Természetesen ügyfeleink az ÜCC eddigi "jól bevált" szolgáltatásai segítségével továbbra is intézhetik adóügyeiket személyes megjelenés nélkül: például telefonon javíthatják bevallásaikat, kérdezhetik le adófolyószámlájuk adatait vagy kezdeményezhetik az adóhatóságnál nyilvántartott adataik módosítását.
Debrecen - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) célkitűzései között szerepel az adókötelezettségek teljesítését támogató, az adminisztrációs terheket csökkentő, és az adózók számára kényelmesebb ügyfélkapcsolati megoldásokat biztosító szolgáltatások bevezetése. Debrecen - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) célkitűzései között szerepel az adókötelezettségek teljesítését támogató, az adminisztrációs terheket csökkentő, és az adózók számára kényelmesebb ügyfélkapcsolati megoldásokat biztosító szolgáltatások bevezetése. Ennek szellemében a hivatal bevezette a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert (ÜCC), melyen keresztül az adózók a beazonosítást követően telefonon is intézhetnek adóügyeiket. Az ÜCC belföldről helyi tarifával hívható a 06-40/20-21-22 telefonszámon, de külföldről is elérhető a 36-1/441-96-00 számon. HBN Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
chevron_right Halló, itt a NAV! Adóügyintézés telefonon hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2016. 05. 06., 07:45 Frissítve: 2016. 05., 20:32 Május 2-ától megújult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal telefonos Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszere (ÜCC) – közölte a NAV. A változtatás célja, hogy az ügyfelek az adóügyeiket még kényelmesebben és gyorsabban tudják intézni telefonon. A módosításnak köszönhetően egyszerűbbé és átláthatóbbá vált a menürendszer, és a NAV diszpécser munkatársa is segít az ügyintézéshez szükséges menüpont kiválasztásához. További változás, hogy 2016. május 2-ától már az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti adózói minősítéssel kapcsolatban is kérhető konkrét felvilágosítás az ÜCC-ben. Ha a minősítéssel összefüggésben az adózónak esetleges észrevétele, kifogása van, akkor azt telefonon is megteheti. A NAV ügyfelei továbbra is intézhetik adóügyeiket személyes megjelenés nélkül: például telefonon javíthatják bevallásaikat, kérdezhetik le adófolyószámlájuk adatait vagy kezdeményezhetik az adóhatóságnál nyilvántartott adataik módosítását.