Az EKMK Bartakovics Béla Közösségi Ház széles kínálattal fogadja a felnőtt korosztályt előadásokkal, kiállításokkal, zenei rendezvényekkel, színházi előadásokkal. EKMK Bartakovics Béla Közösségi Ház 3300 Eger, Knézich Károly u. 8. Nyitvatartás Hétfő 8. 00–21. 00 Kedd 8. 00 Szerda 8. 00 Csütörtök 8. 00 Péntek 8. 00 Szombat 8. 00–14. 00 Vasárnap ZÁRVA Pénztári nyitvatartás Hétfő 10:00–16:00 Kedd 10:00–16:00 Szerda 10:00–16:00 Csütörtök 10:00–16:00 Péntek 10:00–16:00 Szombat ZÁRVA Vasárnap ZÁRVA Programok Az aktív felnőtt és nyugdíjas közösségi művelődés színtere: ismeretterjesztő előadások, humorestek, színházi előadások, zenei és hagyományőrző rendezvények, kiállítások. Otthont ad az ismeretterjesztő és egyéb felnőtt művelődő közösségeknek, egyesületeknek, alapítványoknak, művészeti csoportoknak. Bepillantás a rendezvényeinkbe Történet Az épületnek és a benne szervezett programoknak komoly kulturális értékeket ápoló, már több évszázados múltja van, hiszen 1774-ben rakták le az alapjait.
Az akkori püspök, Eszterházy Károly építtette. Évtizedekig egyszintes volt az épület, amit később többször is átalakítottak. A kultúra háza a város központjában, jól megközelíthető helyen van. A 60-as években már alkalmas volt Eger város és az egri járás, valamint Heves megye kulturális életének szervezésére, irányítására, módszertani segítésére, az itt végzett munka kisugárzására. A Művelődési Minisztérium 1963-ban engedélyezte a Heves Megyei Művelődési Ház létrehozását. Ezzel a Művelődési Ház az egri városi feladatok ellátása mellett a Heves megye területén működő tanácsi és szakszervezeti művelődésotthon-jellegű intézmények és termek, körök, klubok hálózati központja, szakmai, módszertani segítője lett. Az 1970-es évek elején harminc kiscsoport működött az intézményben. A Megyei Művelődési Központ 2005-ben felvette Bartakovics Béla egri érsek nevét. Névadónk 1850-ben lett egri érsek és számottevően hozzájárult a város kulturális fejlődéséhez. Többek között ő vásárolta meg az Egri Katolikus Legényegylet számára az épületet, mely a később kibővített és többször felújított épületben 1944-ig működött megszakítás nélkül.
Egri Advent A közös várakozás felemelő hangulatáról neves művészek előadása, minőségi ajándékokat, forró italokkal szolgáló vásár, az ünnepi fénytől díszes utcák, terek gondoskodnak.
A magyar háztartások nettó vagyona 154641 milliárd forintot tett ki 2020 végén, ennek közel 50%-a van a leggazdagabb 10%-ba tartozó családok kezében. A legszegényebb és leggazdagabb háztartások közötti vagyoni szakadékot az is alátámasztja, hogy míg a leggazdagabb családok átlagvagyona közel 190 millió forint, a legszegényebbeké mínusz egymillió, tehát vagyonuk nem fedezi a kiadásaikat és kötelezettségeiket – többek között ezekhez hasonló érdekes számunkra lehet bukkanni az MNB 2020-as háztartási vagyonfelmérésének minap közzétett első eredményeiben, amiről általánosabb összefoglalóval ebben a cikkben jelentkeztünk. Az alábbiakban a vagyonos magyar családokról hozunk még egy-két érdekesebb statisztikát. Miből van több a szegényeknek, mint a gazdagoknak? Kisebb átrendeződések a leggazdagabb magyarok listáján - Infostart.hu. Elég csak ránézni az alábbi ábrára, hogy lássuk: hitelből. Az MNB frissen közzétett adatai szerint van különbség (nem is kicsi) a legszegényebb és leggazdagabb magyar háztartások között abban a tekintetben is, hogy milyen vagyonelemekkel rendelkeznek.
02. 17 - Kétmillió szegény országa vagyunk 2020. 10. 10 - Egyre inkább csak a pénzben hisznek a magyarok 2020. 05 - Ahogy durvul a járványhelyzet, egyre többen kötnek jövedelembiztosítást További kapcsolódó anyagok
A vagyonosabb családoknál a többség rendelkezik házzal vagy ingatlannal, illetve autóval, és ugyanígy sokkal jellemzőbb a körükben, hogy valamilyen pénzügyi eszközzel bírnak (bankbetét, állampapír, egyéb megtakarítás). Ehhez képest a szegényebb háztartások csak harmadának van lakása, autója, pénzügyi megtakarítása csak nagyon keveseknek, hitelekből azonban nem szenvednek hiányt. A leggazdagabbak kezében van a teljes vagyon fele Ha csak a felső 10% vagyonmérlegét nézzük, akkor láthatjuk, hogy a nem pénzügyi eszközök 35, 5%-át, a pénzügyi eszközöknek pedig a 62%-át birtokolják. Utóbbin belül a részvények és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. Kiderült, mekkora vagyona van a leggazdagabb családoknak Magyarországon - Portfolio.hu. állampapírok) egy jelentős része van a kezükben. Az MNB adataiból az is kiderül, hogy A cikk tartalmából: A szegényebb családok pénzügyi megtakarítása konvergál a nullához, de hitelből van nekik bőven. A magyar háztartások nettó vagyonának fele a legvagyonosabb 10%-ba tartozó családok kezében van. A budapestieknek van a legtöbb pénze, az Észak-Magyarországon élőknek pedig a legkevesebb.