A technikai haladás útján fontos mérföldkövet jelentett, amikor 1876-ban Nikolaus Otto (1832-1891) megépítette az első belső égésű (robbanó-) motort. Ez jóval kisebb volt, mint a gőzgép, és új üzemanyaggal, benzinnel működött. A belső égésű motorok is hőerőgépek. A mai belső égésű motorok a benzin vagy a gázolaj belső energiájának egy részét alakítják mechanikai energiává. A robbanómotor működése vázlatosan: az autó beindításakor egy villanymotor (az indítómotor) hozza mozgásba a dugattyút. A dugattyú egy hengerben lefelé mozog, és beszívja a benzin és a levegő keverékéből álló üzemanyagot. A folyékony halmazállapotú benzint a porlasztó - amely két magyar mérnök, Csonka János (1852-1939) és Bánki Donát (1859-1922) találmánya (1892-ben) - alakítja "porlasztott benzinné". Ez a motor működésének első üteme. A második ütemben a dugattyú felfelé mozog és összesűríti a beszívott üzemanyagot. A harmadik ütemben egy elektromos szikra a jól összenyomott benzin-levegő keveréket "berobbantja", a robbanás ereje pedig a dugattyút lefelé löki, amely a szélső helyzeten átlendül és ismét fölfelé mozog.
gépészmérnök emlékei Bánki Donátról 104 Rotter Lajos okl. gépészmérnök emlékei Bánki Donátról 106 Bánki László pohárköszöntője 1983. október 1-én Nyíregyházán, a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola névadó ünnepségét követő ebéden 108 Bánki Donát fontosabb szabadalmai 110 Bánki Donát alkotásainak gyártmányismertetői 112 Bánki Donát irodalmi munkásságának jegyzéke 113 A Bánki Donát életpályájával kapcsolatos irodalom 123 Tartalomjegyzék 126 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Ha a magyar autógyártás nem is lett világszerte ismert, a magyar emberek rengeteget tettek az autók, az autózás és az autóipar fejlődéséért. Legfrissebb sorozatunkban összeszedtem azt a tizenkét magyar személyt, akiknek a nevét illik ismerni, mert jelentőset alkottak, munkásságukkal hozzájárultak ahhoz, hogy ma kényelmesen eljuthatunk úticéljainkhoz. Megérdemlik, hogy ismerjük tevékenységüket az autózás vonatkozásában. Bánki Donát (bal) és Csonka János (jobb) koruk legjelentősebb mérnökzsenijei közé tartoztak Csonka János (1852-1939) a magyar autógyártás úttörője, a Bánki-Csonka-féle karburátor megalkotója és a Csonka-féle gáz- és petróleummotor feltalálója, neve gyakorlatilag egyet jelent a hazai autó- és motorgyártás kezdetével. Tevékenységéből azonban nem csupán a magyar ipar profitált, legjelentősebb találmánya az egész világon elterjedt és forradalmasította a belső égésű Otto-motorok működését. Ez a legjelentősebb találmány maga a karburátor vagy más néven (működési elvét tükrözendő) porlasztó volt, amely a motor üzemeléséhez szükséges benzin-levegő keverék előállítását szolgálta.
Még nem biztos, hogy valóban találmány Rogán Antalék találmánya, korábban ugyanis már levédtek egy egészen hasonló dolgot. Ettől függetlenül a MobilSign termékeit egyre több helyen használják, és beindultak a politikus feltalálótársának egyéb üzletei is. A fejlesztő cég a kutatáshoz még 256 millió forint uniós pénzt is kapott. Bánki Donát, Jedlik Ányos, Neumann János – a magyar történelem bővelkedik a híres feltalálókban, a dicsőségfal pedig hamarosan új névvel bővülhet: Rogán Antal is feltalált egy elektronikus aláíráshoz kapcsolódó eljárást. A politikus a hír megjelenése után közölte, büszke arra, hogy a társaival közös találmányával "értéket teremtett", a MobilSign céghez került technológiát pedig máris "százezernyi magyar polgár" használja. Nem egy C-vitamin, de jó biznisz És valóban: a cég rendszere működik például a Magyar Telekom ügyfélszolgálataiban is. (Frissítés: a cég honlapján partnerei között tüntette fel a MÁV Informatikát, az Aegon Biztosítót és a Sprinter futárszolgálatot, de még a Fővárosi Vízműveket is, ezek cikkünk megjelenése után lekerültek az oldalról. )
Eredményes együttműködésüket közös szabadalmak sora tanúsítja: Újítás gázgépeknél, Újítás gáz- és petróleum-motorokon (1888), Gáz- és petróleum kalapács (1889), Újítások petróleum-motorokon (1893). Ez utóbbiban van szó először a világon a karburátorról. A Bánki-Csonka-féle motorokat a Ganz-gyár sorozatban gyártotta. Közben Bánki önálló szabadalmi bejelentéseket is tett: 1894-ben a nagynyomású robbanómotorról, amit 1898-ban már tökéletesített a vízbefecskendezéses hűtés alkalmazásával. De volt szabadalma motorkerékpárra (1894), elsőkerék meghajtású autóra (1902), gőzturbinára (1903) is. Bánki Donát életének második felében professzor lett a Műegyetemen. Először az emelőgépek és gépelemek tanszéken tanított, majd a hidrogépek tanszékén lett tanszékvezető. Rövid időn belül ezeken a számára új területeken is maradandó alkotásokat hozott létre. 1903-ban szivattyúszelep szabadalmat jelentett be, 1905-ben pedig egy konferencián ismertette gőzturbina-elméletét. Évente tett tanulmányutakat az iparilag fejlett országokba szakterületének tanulmányozására, 1908-ban az Egyesült Államokba is eljutott.
És a Profitrade volt az, amelyik a MobilSign technológiát például a Magyar Telekomnak is eladta, de referenciáik között számos állami nagyvállalat található a MÁV-tól, a BKV-n, Főtávon és Postán át a Volánig. Sőt a jelek szerint a Profitrade állhatott az egész innováció hátterében is, honlapjuk szerint a MobilSign-technológia kidolgozásához még uniós pénzre is rámentek. Az Új Széchenyi Terv keretein belül 256 800 000 forintot kapott. (Mellékszál, de érdekes: a Profitrade-nek korábban tulajdonosa volt egy jogszabályi kivételezés miatt szintén nagy botrányt kavaró Carion is. ) Pörög az üzlet Nem csak a MobilSign Kft. és a Profitrade fontos szereplő az ügy szempontjából, hanem Csik Balázsék másik érdekeltsége is, a Hunguard. Ez a cég végezte a Telekomnak eladott MobilSign-bolti aláírórendszer tanúsítását, Csikék cége a vizsgálatnál mindent rendben talált. A Hunguard neve egyébként többször előkerült már az elmúlt években, ők végezhették annak idején a NAV szerverére kötött nyerőgépek rendszereinek auditálását is.
Kalcium... Mit tudsz róla? "Ez fém" - sokan válaszolnak. És milyen kalciumvegyületek léteznek? Ezzel a kérdéssel mindenki karcolásba kezd a fej hátsó részén. Igen, kevés az ismerete az utóbbiakról, és magáról a kalciumról is. Oké, később beszélünk róla, de most nézzük, akkor legalább három vegyületei - karbonát, hidroxid és kalcium-karbonát. 1. Kalcium-karbonát Ez egy só, amelyet kalcium és a szénsav maradéka képez. Ennek a karbonátnak a képlete a CaCO 3. tulajdonságok Megjelenik egy fehér por, amely vízben és etil-alkoholban oldhatatlan. Kalcium-karbonát előkészítése Kalcium-oxid kalcinálásával keletkezik. Az utóbbihoz vizet adunk, majd a keletkező kalcium-hidroxid-oldatot szén-dioxiddal továbbítjuk. A reakciótermékek a kívánt karbonát és víz, amelyek könnyen elválaszthatók egymástól. Mi a kalcium-hidrogén-karbonát képlete? (126712. kérdés). Ha fűtött, akkor lesz egy hasadás, amelynek termékei szén-dioxid és égő ég. Ezt a karbonátot és a (II) szénmonoxidot vízben oldva kapható kalcium-hidrogén-karbonát. Ha a szén- és kalcium-karbonátot kombinálják, a reakció termékei kalcium-karbid és szén-monoxid.
Nazshayut összenyomhatatlan csapadék, amelynek porozitása (aránya pórustérfogat a térfogatát az üledék) nem csökken a nyomás növelésével különbség. Ilyen kicsapódást közé tartoznak szervetlen anyagok és a részecskék mérete nagyobb, mint 100 mikron (homok, kalcium-karbonát. A nátrium-hidrogén-karbonát, és mások. ). Legyenek ilyen összenyomható kicsapás, ami csökkenti a porozitás és a hidraulikai ellenállás, hogy a folyadék áramlását növekvő nyomás esetén növekszik különbség. Ezek közé tartozik a betétek fém-hidroxidok, valamint a csapadék, amely könnyen deformálható aggregátumok képződnek a kezdeti kis kristályok. [C. 104] Éles környezetben teljesen összenyomhatatlan csapadék. úgy tűnik, nem fordul elő. A lényegében összenyomhatatlan közé sorolható a kicsapás, a részecskékből álló szervetlen anyagok nagyobb, mint 100 um, például homok szemcsék, kalcium-karbonát. Kalcium-hidrogén-karbonát: szerkezete, tulajdonságai, kockázatai és felhasználása - Tudomány - 2022. nátrium-hidrogén-karbonát. 26] Az első három elvén alapuló fenntartása a kalcium-koncentrációt. hidrogén-karbonát és karbonát a kívánt szintre, hogy ne haladja meg oldhatósági termék a kalcium-karbonát.
A CaCO ipari előállításához is felhasználhatók 3, kis méretben kagylóhéjak, tojáshéjak és osztrigahéjak, amelyekben jelen van. A mészkőben található kalcium-karbonátot szén-dioxid oldja fel a vízben, kalcium-hidrogén-karbonátot képezve. Ez a művelet barlangokat okozhat, és a víz lúgosodását okozza; nagy jelentőségű esemény az élet fenntartásában benne. Szobrok építésénél és kidolgozásánál használták; erre példa az athéni Parthenon, a krakkói székesegyház és a washingtoni Abraham Lincoln szobra. Kalcium-karbonát: szerkezete, tulajdonságai, képződése, felhasználása - Tudomány - 2022. A savas esőre való hajlam azonban csökkentette az építkezésben való felhasználását. A kalcium-karbonátot az iparban többször használták műanyag és papír töltőanyagként. Az orvostudományban a gyomor savasságának szabályozására használták; diétás kalcium-kiegészítőként; a foszfatémia szabályozására krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél stb. Szerkezet A kalcium-karbonát, a CaCO képlete 3, azt jelzi, hogy a Ca-ionok aránya 2+ és CO 3 2- értéke 1: 1; vagyis minden Ca-ra 2+ van CO 3 2- az elektrosztatikusan kölcsönhatásba lépő párja.
Az kulcs különbség a kalcium-karbonát és a kalcium-bikarbonát között az, hogy a kalcium-karbonát-molekula Ca, C és O kémiai elemekből áll, míg a kalcium-bikarbonát Ca, C, O és H kémiai elemekből áll. A kalcium-karbonát egy kalcium-karbonát, amelynek kémiai képlete a CaCO 3. Természetesen előfordul, és fehér szilárd anyag formájában jelenik meg. Éppen ellenkezőleg, a kalcium-hidrogén-karbonát nem szilárd anyag, csak vizes oldatként létezik. Ennek a vegyületnek a képlete Ca (HCO 3) 2. TARTALOMJEGYZÉK 1. Áttekintés és a legfontosabb különbség 2. Mi a kalcium-karbonát? 3. Mi a kalcium-bikarbonát? 4. Összehasonlítás - kalcium-karbonát vs kalcium-hidrogén-karbonát táblázatos formában 5. Összefoglalás Mi a kalcium-karbonát?? A kalcium-karbonát egy kalcium-karbonát, amelynek kémiai képlete a CaCO 3. Ez a vegyület természetesen mészkő, kréta, kalcit stb. Formájában fordul elő. Ezért gyakori anyag a kőzetekben. Pl. : kalcit vagy aragonit (a mészkő mindkét formát tartalmazza). Ez a vegyület fehér hatszögletű kristályként vagy por formájában fordul elő, és szagtalan.
hatások A kalcium-karbonát egy bázis, amely semlegesít gyomor sav. A karbonátot a sav protonálja szénsavvá, amely gyorsan bomlik szén-dioxiddá és vízzé: 2 HCl (sósav) + CaCO 3 (kalcium-karbonát) CaCl (kalcium-klorid) + H O (víz) + CO (szén-dioxid) ↑ Megalakulása kalcium-klorid a gyomor a hiperfoszfatémiában történő alkalmazás alapja is. Kalcium-klorid oldhatatlan kalcium-foszfátot képez sók étrendi foszfátionokkal, amelyek kiválasztódnak a székletbe. Ily módon csökken a foszfátterhelés. A kalcium az egyik legfontosabb ásványi anyag, és fontos többek között az ásványi anyagok képződéséhez is csontok és fogak, az idegsejtek, az izomzat, a szív és vér alvadás. ALKALMAZÁSI TERÜLETEK Kalciumhiány (kalciumhelyettesítés) megelőzésére és kezelésére. Megelőzésére és kezelésére csontritkulás (kalciumhelyettesítés). Kezelésére gyomor égési sérülések és savas regurgitáció (gasztroezofagealis visszafolyás). Ennek foszfátkötő krónikus hiperfoszfatémia kezelésére veseelégtelenség betegeknél dialízis.