A hivatalosan regisztrált esetek háromszorosa, tehát akár 18 milliónál is több lehet a COVID-19-ben elhunytak valós száma világszerte - állítja egy új kutatás. A koronavírus-járvány számlájára írható halálesetek egy részét maga a fertőzés, a többit pedig az ahhoz kapcsolódó szövődmények okozták. Mint ismert, a koronavírus-fertőzés súlyosbíthatja a már meglévő, más egészségügyi problémákat is, például a szív- vagy tüdőbetegséget. Egy új kutatás szerint azonban az eddig hivatalosan regisztrált, 6 milliós halálozási adat közel sem felel meg a valóságnak. Mennyien halhattak meg valójában? A Washingtoni Egyetem 191 országban és térségben vizsgálta a valóságos globális halálozási adatokat. Arra voltak kíváncsiak, hogy az elmúlt években mennyivel többen haltak meg a világjárvány kitörése előtti időszakhoz viszonyítva. Tragikus március: Magyarországot sújtotta legjobban a harmadik hullám a térségben - Privátbankár.hu. Az úgynevezett többlethalálozás kiszámításához a kutatók különböző kormányzati honlapokon, a World Mortality Database, a Human Mortality Database és az Európai Statisztikai Hivatal oldalain gyűjtöttek adatokat.
Karanténba zárta a fertőzésgyanúsakat, illetve a fertőzött területekkel, potenciálisan fertőzöttekkel kapcsolatba került polgárait. Kritikus betegségek, halálozási arány - íme az átfogó kínai jelentés a koronavírusról - Blikk. Ugyanakkor a lakosság azonnal megkezdte az "önelszigetelést", a mostanában egyre divatosabb kifejezéssé váló "social distancingként" emlegetett gyakorlatot, tehát minimalizálták a társas érintkezést, lefújták a közösségi eseményeket, emelték az egyébként is magas higiénés követelményeket. Kínában, Vuhan városának illetve Hupej tartomány hatóságai késlekedtek az ilyen szigorú intézkedésekkel, a vírus decemberi 1-i első észlelése után még majdnem két hónapig nem volt érvényben semmilyen korlátozás, ez alatt a vírus szétterjedhetett az országban, sőt az országon kívülre is eljutott. Hupej tartományt és Vuhant csak január 23-án zárták le, akkor viszont kíméletlen szigorral betartatták a rendelkezést, leállt a termelést, bezártak az iskolák, üzletek, minden, hatvanmillió ember került karanténba. Az intézkedés eredményei több mint három hét múlva, február 14-én kezdtek jelentkezni, amikor csökkent a járvány terjedésének üteme, újabb két hét múlva, február végén pedig már gyakorlatilag stagnált a megbetegedések száma.
Így a vírus terjedését csak a biztos számok alapján, vagyis a halálozások mentén lehet visszakövetni. Amikor a halálozások száma csökken egy országban, nagy a valószínűsége, hogy a járvány már tetőzött, és onnantól fokozatosan csökken a megbetegedettek száma is, annak ellenére, hogy ezt nem lehet pontosan nyomon követni. A Washingtoni Egyetem kutatói például létrehoztak egy olyan modellt, ami megjósolhatja, mennyi betegágyra és lélegeztetőgépre lesz szüksége az amerikai kórházaknak a járvány alatt. Kép: Getty Images Azt is érdemes megjegyezni viszont, hogy a halálozási statisztikák sem mindig megbízhatók: sok ország nem teszteli a gyanús halottait, ráadásul számos helyen kozmetikázzák is a híreket, hogy kevesebb elhunytról kelljen beszámolniuk. Arról nem is beszélve, hogy még a halálozási statisztikák sem mutatnak objektív képet a járvány súlyosságáról, hiszen rengeteg tényezőn múlik, hogy hányan halnak bele a koronavírusba. Olaszországban például a lakosság jó része 65 év feletti, azaz különösen veszélyeztetett, és az országban mindenkit koronavírusban elhunytnak tüntetnek fel, aki meghal, és a szervezetében megtalálható a vírus – akkor is, ha nem is biztos, hogy ez okozta a halálát.
Ötezerhez közelítő új fertőzött, száznál több halott, közel 5500 kórházi, köztük 306 géppel lélegeztetett beteg a pénteki mérleg. Orbán Viktor péntek reggel arról beszél t a közrádióban, hogy november 21-én, azaz két hét múlva 2240-ra nőhet az intenzív ellátást igénylők száma, december 10-én ez a szám 4480-ra emelkedhet, ami akkor 30-32 ezer kórházban ápolt koronavírusos beteget jelent, szerinte körülbelül ez az egészségügy teljesítőképességének határa. Ez öt hét alatt meghatszorozódó kórházi betegszámot jelent, miközben a sürgősségi orvosok csütörtöki konferenciáján a Medicalonline szakportál beszámolója szerint már túlcsordult ellátórendszerről beszéltek az előadók, kórházi orvosok Facebook-posztjai tanúskodnak róla, hogy nagy, megyei intézmények már alig tudják elhelyezni az intenzív ellátásra szoruló betegeket, az orvoskamara titkára pedig további szigorítások hiányában már hetek múlva a tavaszi olaszországi helyzethez hasonló képre számít a Népszavában megjelent interjújában. Tényleg nem állunk rosszul?
Galla Miklós csütörtök este Laár Andrásnak címzett nyílt levelet tett közzé Facebook-oldalán, miután az idén Karinthy-gyűrűt kapó Laár a közmédiának nyilatkozva azt mondta: nem ragaszkodik a gyűrű konkrét fizikai valójához, így lehet, hogy Galla Miklósnál fogja tartani. A humorista úgy fogalmazott: felajánlja neki, hogy ha akarja, legyen nála, hordja ő. Galla erre válaszolva azt írta, a felajánlást elfogadja. "Ezzel a mélyen emberi, mérhetetlen tisztességről árulkodó gesztussal visszamenőleg is hitelesíted azokat a színházi esteket, amelyeket együtt hoztunk lére, és azokat a dalokat, melyeknek a zeneszerzője én vagyok, a szövegírójuk pedig Te", fogalmazott. Ezen kívül arról is írt, hogy Laárnak köszönheti, hogy humorista lett, azonban "egy kis igazítást" kért, mégpedig azt, hogy a gyűrűt végleg adja neki. Az okokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: Egyrészt öt hónapig hitegettek azzal, hogy megkapom, le is mérték hozzá az ujjamat, másrészt a gyűrű alapításakor azt fektették le az Alapító Atyák, hogy annak jár a Karinthy-gyűrű, aki a Rádiókabaré műsorában jól teljesít.
Nagy Natália pedig férfihangon jelenti be időnként a pontos időt. A főszereplő a buszgarázsba jut, majd a buszvezetőt hazáig kíséri, hátha ott megtalálja a hőn visszavágyott bérletet. A buszvezető géppisztollyal üldözi el a főszereplőt, aki visszamegy a buszgarázsba szerencsét próbálni. Itt sok meglepő dolog történik vele, például megtámadja a harapós éjjeli őr, aztán az egyik szobában mezítelen strandolókra bukkan, de a legváratlanabb talán az, hogy egyszer csak jön a medve. A mellékszereplők egyike-másika pedig néha gyilkosság áldozata lesz, de soha nem derül ki, hogy ki és miért öl, ill. hogy az áldozatok miért halnak meg. A talált tárgyak osztálya, de talán az egész film hangulata kicsit Terry Gilliam Brazil c. filmjét idézi. A film végén a forgatókönyvírók vallanak a történet bűnügyi részleteiről. A háromnegyed órás abszurd játékfilm zárójelenete Az élet egy rejtélyes hősköltemény c. ünnepélyes dalszerzemény, melyet Laár András írt, s amely alapjául szolgál egy grandiózus táncos képsorozatnak sok-sok szereplővel fűszerezve.
Azonnal bocsánatot kértem a válaszlevélben. Mikor pedig találkoztunk egy étteremben, addigra már ki voltunk békülve, és majd két óra hosszat beszélgettünk szívélyesen, barátilag. Egy kis idő elteltével pedig ugyanúgy röhögtünk, mint régen. Fotó: Marton Szilvia/Origo A 19 év alatt volt benned békülési vágy, vagy ez tavaly ötlött fel benned? Inkább az utóbbi években jött ez a vágy. Egyébként a részemről ez alatt a hosszú időszak alatt semmiféle sárdobálás nem volt. Akkor az a hír nem igaz, hogy kifertőtlenítetted az öltözőt, amikor Andris előtted fellépett? Ez egy VICC! A 80-as években a szigeten már tartottak koncerteket, ott fellépett egy zenekar, és kérdezték, mit szólnak ahhoz, hogy előttük egy másik zenekar lép fel, ők erre azt válaszolták, hogy nem gond, csak az előzenekar után fertőtlenítsék a színpadot. Ezt a viccet én is elsütöttem Miskolcon, amikor Andrásék előttünk léptek fel, az újságírók pedig komolyan vették. Poén volt, egy lopott poén. Nálam esélyes, hogy ha mondok valamit, az poén, és viccnek szánom.
Nagyon köszönöm! Sok szeretettel üdvözöllek: Miklós