A nők közül Keleti Ágnes tornász és Egerszegi Krisztina úszó szerezte a legtöbb olimpiai bajnoki címet, mindketten öt-öt aranyérmet nyertek, Egerszegi valamennyit egyéni számban. Keleti Ágnes 1952-ben Helsinkiben talajon, négy évvel később Melbourne-ben talajon, gerendán, felemás korláton és a kéziszer-csapat tagjaként győzött, emellett három ezüst- és két bronzérmet is szerzett. Egerszegi Krisztina három egymást követő olimpián – 1988-ban Szöulban (14 évesen), 1992-ben Barcelonában, 1996-ban Atlantában – nyerte meg a 200 méteres hátúszást, emellett Barcelonában a 100 méteres hátúszásban és a 400 méteres vegyes úszásban is diadalmaskodott; s szerzett egy-egy ezüst- és bronzérmet is. Legtöbb magyar olimpiadi aranyérem teljes film. Dawn Fraser után ő a második úszónő, aki három egymást követő ötkarikás játékokon ugyanazon a távon győzött. A világ legidősebb olimpiai bajnoka 2011 augusztusától 2016 májusában bekövetkezett haláláig az 1913-ban született Tarics Sándor volt, ő a vízilabda-válogatott tagjaként nyert az 1936-os berlini játékokon.
Augusztus 5-21. között Rio de Janeiróban rendezik meg a XXXI. nyári olimpiai játékokat. Az MTVA Sajtó összeállítása az olimpiákon elért eddigi legnagyobb magyar sikerekről. Az első magyar olimpiai aranyérem az első olimpián, 1896. április 11-én született Athénban. Hajós Alfréd a 100 méteres gyorsúszást, majd egy órával később az 1200 méteres gyorsúszást is megnyerte a Pireuszi-öböl 12 fokos vizében. Minden idők második legtöbb magyar aranyérmét hozta a tokiói paralimpia | M4 Sport. Hajós játszott az első hivatalos magyar futballmérkőzésen, és tagja volt az első magyar bajnok futballcsapatnak is. Visszavonulása után, építészmérnökként Lauber Dezsővel közös stadiontervével ezüstérmet nyert az 1924. évi olimpia művészeti versenyén, ahol az első díjat nem adták ki, így az újkori olimpiák történetében ő az egyetlen, aki a sport- és a művészeti versenyben is a legjobb volt. A magyar sport első női olimpiai bajnoka, Elek Ilona tőrvívó 1936-ban Berlinben állhatott a dobogó legmagasabb fokára, öt nappal megelőzve a szintén aranyérmes magasugró Csák Ibolyát. Elek a második világháború okozta kényszerű szünet, tizenkét év kihagyás után az 1948-as londoni olimpián szintén aranyérmet, 1952-ben, negyvenöt évesen Helsinkiben ezüstérmet szerzett.
Keleti Ágnes 1952-ben Helsinkiben talajon, négy évvel később Melbourne-ben talajon, gerendán, felemás korláton és a kéziszer-csapat tagjaként győzött. Egerszegi Krisztina három egymást követő olimpián - 1988-ban Szöulban (14 évesen), 1992-ben Barcelonában, 1996-ban Atlantában - nyerte meg a 200 méteres hátúszást, Barcelonában a 100 méteres hátúszásban és a 400 méteres vegyes úszásban is diadalmaskodott, az ausztrál Dawn Faser után ő lett a második úszónő, aki három egymást követő ötkarikás játékokon ugyanazon a távon győzött. Ötkarikás magyar legek. Kozák Danuta 2012-ben Londonban az 500 méteres kajak négyesben és egyesben is aranyérmet szerzett, négy évvel később Rióban mindkét számban ismételt és az 500 méteres kajak kettesben is nyert, ezzel ő lett az első női kajakos az olimpiák történetében, aki egy seregszemlén belül triplázott. - Hatalmas megtiszteltetés, Keleti Ágnessel reklámozzák az olimpiát - Videó Több mint egy évvel ezelőtt megállt az élet, a koronavírus-járvány miatt, de a sportolók, akik közül nagyon sokan az olimpiára készülnek nem hagyták abba a mozgást.
Játékosunk írta: "A Végzetúr játék olyan, mint az ogre. Rétegekből áll. Bárhány réteget fejtesz is le róla, újabb és újabb mélységei nyílnak meg. Míg a legtöbb karakterfejlesztő játékban egy vagy több egyenes út vezet a sikerhez, itt a fejlődés egy fa koronájához hasonlít, ahol a gyökér a közös indulópont, a levelek között pedig mindenki megtalálhatja a saját személyre szabott kihívását. Magyarok legjobbjai az olimpiák történetében | M4 Sport. A Végzetúr másik fő erőssége, hogy rendkívül tág teret kínál a játékostársaiddal való interakciókra, legyen az együttműködés vagy épp rivalizálás. " Morze - V3 még több ajánlás
2016-ban májusában hunyt el.
Az öniróniát is súroló fölénnyel, keserű-kihívó, könnyed-hetyke hangon humorizál saját magán, és hangsúlyozottan köznapias tónust használ. A címet főnévként és jelzőként is lehet értelmezni: főnévként a borozó lehet a bort ivó személy és a helyszín, a kocsma, ahol a bort fogyasztják. Jelzőként a borissza ember fő tulajdonságát fejezi ki. Emellett a cím pontosan jelzi azt is, hogy milyen alkalomból szólal meg a költő: borozás alkalmából születik a vers, melynek a címe akár Pohárköszöntő is lehetne. A vers beszélője nem egyedül van, hanem egy társasággal, amelynek tagjait többes szám második személyben meg is szólítja: "És mit ámultok? " (költői kérdés). Könnyen elképzelhető, hogy egy vidám baráti együttlét adta az alkalmat a vers megírására. Az elemzésnek még nincs vége. Petőfi Sándor: A borozó - YouTube. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
A borozó Gondüző borocska mellett Vígan illan életem; Gondüző borocska mellett, Sors, hatalmad nevetem. És mit ámultok? ha mondom, Hogy csak a bor istene, Akit én imádok, aki E kebelnek mindene. És a bor vidám hevében Füttyentek rád, zord világ! Szívemet hol annyi kínnak Skorpiói szaggaták. Bor taníta húrjaimra Csalni nyájas éneket; Bor taníta elfeledni, Csalfa lyányok, titeket. Egykor majd borocska mellől A halál ha űzni jő: Még egy korty – s nevetve dűlök Jégöledbe, temető! Hortobágyi kocsmásrosné... Hortobágyi kocsmárosné, angyalom! Petőfi sándor a borozó megjelenése. Tegyen ide egy üveg bort, hadd iszom; Debrecentől Nagy-Hortobágy messze van, Debrecentől Hortobágyig szomjaztam. Szilaj nótát fütyörésznek a szelek, Lelkem, testem majd megveszi a hideg: Tekintsen rám, kocsmárosné violám! Fölmelegszem kökényszeme sugarán. Kocsmárosné, hej hol termett a bora? Savanyú, mint az éretlen vadalma. Csókolja meg az ajkamat szaporán, Édes a csók, megédesűl tőle szám. Szép menyecske… savanyú bor… édes csók… Az én lábam idestova tántorog; Öleljen meg, kocsmárosné édesem!
– José-Maria de Heredia kubai születésű, 1893-tól francia nemzetiségű költő († 1905) december 8. – Csiky Gergely drámaíró, műfordító († 1891) Halálozások [ szerkesztés] február 14. Petőfi sándor a borozó elemzés. – Kótsi Patkó János magyar színész, színigazgató, drámaíró, fordító (* 1763) március 23. – Stendhal (Marie-Henri Beyle) francia író, a 19. századi regényirodalom nagy alakja (* 1783) május 23. – José de Espronceda spanyol romantikus költő (* 1808) július 28. – Clemens Brentano német író és költő (* 1778) október 29.