2018. november 14., szerda 08:50 | Frissítve: 2018. november 14., szerda 10:00 | Hír TV Demszky Gábor meggondolta magát, mégsem lenne az ellenzék főpolgármester-jelöltje – írja a HVG. A korábbi SZDSZ-es főpolgármester szeptember végén még azt mondta a, hogy gondolkodik azon, beszáll-e ismét a politikába, és függetlenként hajlandó lenne indulni. A lap kedd este a Szabad Demokraták Szövetségének 30 éves megalakulására emlékező találkozón szólaltatta meg Demszky Gábort, aki viszont már azt nyilatkozta: "mindent meggondoltam, mindent megfontoltam, a válaszom nem. "
Mindent megfontoltam, mindent meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára. Leghőbb vágyam volt, hogy az Isten kegyelméből még hátralevő éveimet a béke műveinek szentelhessem és népeimet a háború áldozataitól és terheitől megóvhassam. A gondviselés másként határozott. Egy gyűlölettel telt ellenség üzelmei kényszerítenek, hogy a béke hosszú esztendei után kardot ragadjak monarchiám becsületének védelmére, tekintélyének és hatalmi állásának megóvására és területi épségének biztonságára. A szerb királyság, amelyet állami létének első kezdetétől fogva egészen a legújabb időkig úgy elődeim, mint én is támogatásban és segítségben részesítettünk, gyorsan felejtő hálátlansággal már évekkel ezelőtt az Ausztria-Magyarország elleni ellenségeskedés útjára lépett. Az a rendelkezésem, amellyel Boszniában és Hercegovinában teljesített háromévtizedes áldásos békemunka után ezekre az országokra kiterjesztettem uralkodói jogaimat, Szerbiában a féktelen szenvedély és elkeseredett gyűlölet kitöréseivel fogadtatott, holott ez ország jogait semmi tekintetben nem sértette.
Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározásom egész horderejének s a Mindenható előtti felelősségnek. Mindent megfontoltam, mindent meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára. Bízom népeimben, akik minden viharban híven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré és hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is mindig készen állottak. Bízom Ausztria-Magyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel telt vitéz hadseregében. És bízom a Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a győzelmet. Ha pár percet szánunk a szövegből kiragadott sorokra, láthatjuk, hogy ezekből valami régi, letűnt lovagias becsület, erkölcsiség árad felénk. Amelyen már rég túllépett a "fejlett" világ, gondoljunk csak a korabeli angol és francia nagypolitikára. De túlléptek a Monarchia árnyékában meghúzódó, annak érdekei ellen politizáló, azt megsemmisíteni akaró kis államok is. (Lásd Románia politikai helyezkedését, célirányosan hazug diplomáciáját. Vagy a délszláv és a cseh politikusok párizsi tevékenységét a háború alatt.
Szökőár lett belőle, amely mindennek nekitámadt és elpusztított mindent, ami csak az útjába került. Elpusztította mindenekelőtt az embert. Az öt háborús esztendő alatt 67 637 000 ember vett benne részt katonaként. Ebből elesett a statisztikusok szerint 9 446 868, megsebesült 18 894 000. Ezek a számok hétköznapi gondolkodásunk számára felfoghatatlanul nagy számok. És befogadhatatlan a mögöttük meghúzódó emberi sorsok története is. A férfiaké, akik családjukat, mindennapi munkájukat, hivatásukat hagyták ott, mert úgy gondolták, hogy hívja őket a Haza. Egyenruhába bújtak, fegyvert fogtak, és teljesítették a kötelességüket: sohasem látott tájakon, sohasem látott csillagok alatt, kimondhatatlan nevű helységek határában, csontig hatoló hidegben és rekkenő hőségben, éhezve és halálosan fáradtan, sohasem látott betegségektől gyötörve, az arcvonalban és a fogolytáborban, fegyverrel és fegyvertelenül néztek szembe az ezerarcú halállal. S amikor egy örökkévalóság után hazatértek – akik nem maradtak ott – egy fenekestül felforgatott világot találtak: tönkrement vállalkozást, szétdúlt otthont, szétszaggatott családot, szegénységet és nélkülözést.
2018. 11. 06. Szeretettel meghívunk mindenkit, az I. világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítással egybekötött emlékműsorra, az albertirsai Móra Ferenc Művelődési Házba. Időpontja: 2018. november 9. 18. 00. A kiállítás megtekinthető november 19-ig a művelődési ház nyitva tartási idejében. Közreműködik: Csórics Balázs, színművész. Kapcsolódó képek
Július 28-án, a hadüzenet napján Ferenc József, mint magyar király manifesztumot írt alá, amelynek kihirdetésével Tisza Istvánt bízta meg. Ebben hangzik el az a szállóigévé vált mondat: "Minden megfontoltam és meggondoltam. ". Idézzünk néhány gondolatot e kiáltványból, amely a Népszava 2. oldalán alján jelent meg. Fotó: Népszava-archívum " Leghőbb vágyam volt, hogy az Isten kegyelméből még hátralévő éveimet a béke műveinek szentelhessem és népeimet a háború áldozataitól és terheitől megóvhassam. A gondviselés másképp határozott. Egy gyűlölettel telt ellenség üzelmei után kényszerítenek, hogy a béke hosszú esztendei után kardot ragadjak monarchiám becsületének védelmére, tekintélyének és hatalmi állásának megóvására, és területi épségének biztonságára" – áll a manifesztumban, amely ezután hosszan taglalja a szerb gyűlölethullámot, amely "az uralkodóház és a haza iránti hűségtől való eltántorításra és a felnövő ifjúság félrevezetésére s az őrület és a hazaárulás bűnös tetteire való fölizgatására irányul" és amely elvezetett a szarajevói merénylethez.
Gyilkos merényleteknek egész sorozata s egy tervszerűen szőtt és keresztülvitt összeesküvés, melynek borzasztó sikere szíven talált Engemet és hű népeimet: íme, ezek messzelátható véres nyomai a Szerbiából munkába vett és vezetett titkos üzelmeknek. Ezt a tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani: Szerbia ezen folytonos kihívásának véget kell vetni, ha sértetlenül fenn akarjuk tartani monarchiám méltóságát és becsületét, ha a folytonos megrázkódtatásoktól meg akarjuk óvni annak állami, gazdasági és katonai fejlődését. Hiába tett kormányom még egy utolsó kísérletet, hogy békés eszközökkel érje el azt a célt s komoly figyelmeztetéssel megfordulásra bírja Szerbiát. Szerbia visszautasította kormányomnak mérsékelt és igazságos kívánságait és megtagadta azon kötelességek teljesítését, amelyek népek és államok békés együttélésének természetes és szükséges alapjai. Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és az állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékait megszereznem.
Tálaljuk extra vékonyra szelt retekkel és a tojáskockákkal díszítve, de tehetünk mellé levesgyöngyöt vagy hirtelen sütött bacon csíkokat is.
A vánkos alá tett fokhagymát hatásosnak tartották a boszorkányok rontása ellen, de csak akkor, ha utána a látogatók háromszor ráköptek az újszülöttre. A gonosz távol tartásának egyik legjobb módszere, ha a terhes asszony amulettként egy kis zacskóban, három fokhagymagerezdet hord a nyakában. Még a fokhagymaillatú, csípős, keserű ízű megszáradt bűzaszatról is azt tartja a népi hiedelem, hogy az ördög ezzel a szerrel csábítja magához az alvilágba a szexuális örömök élvezőit. A vámpírok ellen nemcsak lámpa vagy mécses gyújtásával, egy feszület vagy egy vasdarab felmutatásával, harangozással védekezhetünk, hanem fokhagymával is, amelyet közismerten nagyon utálnak. A fokhagymát túl lehet adagolni? Én naponta megeszem egy fejet, az 10-20.... Ennek érdekében hordható nyakban, felakasztható az ajtókra, ablakokra, vagy be kell dörzsölni vele a kéményt és a kulcslyukakat. Egykoron a szúnyogcsípés okozta betegségeket a "vámpír érintésének" tekintették, ezért a kéznél lévő fokhagyma szúnyogriasztóként is szolgált. Az indiai özvegyek régen azért éltek elkülönítve, hogy maguk készítsék el az ételüket, amelyben nem szerepelhetett hús, hagyma, fokhagyma vagy más fűszer, mert ezek valamennyien izgatószernek minősülnek, az özvegyekkel szemben viszont elvárás volt, hogy elfojtsák a szenvedélyeiket.