A napokban egy vízi közlekedési baleset miatt az egész Világ figyelme a Szuezi csatornára irányult. Néhány érdekes tény felsorolásával bemutatjuk e rendkívüli építmény összetett jellegét, történelmét, valamint a geopolitikára és a világgazdaságra gyakorolt befolyását. Az Egyiptomban tíz évi gigászi építkezés után 1869 decemberében felavatott Szuezi-csatorna egy olyan csodálatos épímény amely még napjainkban is meghatározza a világkereskedelmet. A csatornát azért építették, hogy összekösse a Földközi-tengerrt és az Atlanti Óceánt az Indiai-Óceánnak és Ázsia távoli országaival. A Szuezi csatorna fontosságát az adja, hogy jelentős mértékben lecsökkenti Európa Ázsia között a hajózási távolságot, így segíti és ösztönzi a világkereskedelmet és a hajóközlekedést. Az alábbiakban bemutatunk 10 kevesek által ismert tényt, amelyek hozzájárulnak hogy jobban megismerje ezt a fontos útvonalat. 1. A csatorna inspirálta a Szabadság-szobrot Frédéric-Augusztuse Bartholdi francia szobrász anno azzal az ötlettel állt elő, hogy egy jelentős méretű szobrot készít a Szuezi-csatorna megünneplése alkalmából ajándékba az egyiptomi kormánynak és Ferdinand de Lesseps fejlesztőnek.
Nagy-Britannia 1956 nyarán kivonult az övezetből, néhány héttel később Nasszer egyiptomi elnök puccsszerűen államosította a csatornát. Mivel Nyugat-Európa kőolajának nagy része ezen keresztül érkezett, október végén – a magyar forradalommal egy időben – francia, angol és izraeli csapatok szállták meg a térséget, és csak az év végén távoztak az amerikai és szovjet közös fellépés hatására. Az 1967-es hatnapos arab-izraeli háborúban a Szuezi-csatorna frontvonal lett, az elaknásított, elsüllyedt hajóktól eltorlaszolt csatornát csak 1975-re hozták rendbe és nyitották meg újra. A Szuezi-csatorna a világ egyik legfontosabb és legforgalmasabb, egyben leghosszabb, zsilip nélküli épített vízi útja. Hossza 163 kilométer, mélysége 20 méter, szélessége 286 és 385 méter között változik, de az egyiptomi kézben lévő csatornatársaság a vízi utat fokozatosan mélyíti és szélesíti. A Szuezi-csatorna Egyiptom fő bevételi forrása, évente mintegy 5 milliárd dollár bevételt hoz. 2014. augusztus 6-án Abdel-Fattáh asz-Szíszi egyiptomi elnök ünnepség keretében elindította "az új Szuezi-csatorna" megépítését, amely a tervek szerint folyamatossá teszi majd a régi, 145 éve befejezett vízi út forgalmát.
A hajóknak 16 m-es merülési mélységet tesz lehetővé, de a korábbi fejlesztési tervek szerint 2010-ig ezt tovább szándékozták növelni 22 m-ig, ami már óriás tartályhajók (supertanker) áthaladását is megengedi. Jelenleg az óriás tankhajók terhének egy részét át kell rakodni egy, a csatorna által biztosított hajóba és az áthaladás után, a túloldalon ismét vissza kell rakodni. Egyetlen hajózható pálya van, számos kikerülést biztosító kitérő területtel. A hajók egymás után, konvojban közlekednek. Átlagos napokon két konvoj tart dél felé és egy északnak. Az első dél felé tartó konvoj a kora reggeli órákban indul és halad le a Nagy-Keserű-tóig, ahol horgonyt vetnek a hajózó csatornán kívüli területen, és megvárják a délről közeledő másik konvoj elhaladását. Utána az észak felé tartó konvoj a Kantara közelében levő kitérőnél halad el a csatorna partjához kikötött, második, dél felé tartó konvoj mellett. A Szuezi-csatorna Hatóság jelentése szerint 2003-ban 17 224 hajó haladt át a csatornán, ami kb.
A csatorna jövője biztosnak mondható: Afrika megkerülése hatalmas többlettávolságot jelent. Forrás: Tovább a cikkre »
1869. Том I. №7 Ez az agilis mérnök lényegében nem tett mást, mint az egy évvel korábban Brüsszelben és Párizsban csekély példányszámban kiadott, ezáltal kevesek által ismert könyvecskéjét teátrálisan nagy dirrel-durral bemutatta a francia fővárosban topogó nemzetközi sajtónak is. A pár oldalas "Projet de Monument Commémoratif" című keménykötésű mű igazából hat darab nagyméretű képből álló album volt pár soros magyarázattal kibővítve. Az illusztrációk egy törtvonalú, négyszögletes piramist ábrázoltak, amelyet Glavany az ekkoriban átadásra váró Szuezi-csatorna főbejáratához, Port Said mellé kívánt felépíttetni. Terve szerint ez az üregesre tervezett mértani forma a béke templomaként kötötte volna össze egymással a civilizáció különböző szintjein vegetáló nemzeteket, amolyan interetnikus, interkulturális, strukturális vallások felett álló szellemi központként. A korabeli közbeszédet nem is ez a jó nagy adag szabadkőműves porcukorral meghintett valóságtól elrugaszkodott hitbéli fantazmagória hozta lázba, hanem az épülettervének méretei.
Díszfák szerepe. A kertben élettartamuk, méretük, forma és színgazdagságuk miatt meghatározóak. Központi elemek, kertünk vázszerkezetei. Hozzájuk igazítjuk a tereket, formákat, színvilágot. Az adott kertrész jellegét, rangját, hangulatát teremti meg. Függőlegesen tagolja a kertet, hátteret nyújt az előtte levő növényzet számára. Mikroklímát, árnyékot biztosít a különböző dísznövények számára több évtizeden, emberöltőn át. Hogyan alkalmazzuk a díszfákat kertünkben? Az átlagos kertek méretüknél fogva kisebb létszámú fa telepítését teszik lehetővé. A kis és közepes méretű fák ültetése célszerű. Szoliterként ültetik a leggyakrabban. A díszfa nyílt kertrészbe, leggyakrabban gyepbe kerül magányosan beültetésre. A kedvező környezeti viszonyok miatt a fajtára jellemző habitusát, formáját az évek múlásával tökéletesen kialakítja. Illeszkednie kell a kert méretéhez, hangulatához. A növényt minden oldalról látjuk ezért fontos egy oda illő megfelelő faj, fajta kiválasztása. Konténeres díszfák, díszcserjék - Kertlap Piactér. Szép legyen a korona formája, lombozata, virágzata, kérge.
Facsoportok ültetése nagyobb kertben lehetséges. Több fával látványosabban tudjuk benépesíteni a teret, kitűnő hátteret lehet kialakítani. Célszerű páratlan számú díszfát ültetni, amely lehet azonos, vagy eltérő fajú, fajtájú. Hacsak nem növényfalat akarunk telepíteni, mellőzzük az azonos fajtájú csüngő, gömb, vagy csavart koronájú díszfák ültetését. Törekedni kell a szín, méret és forma gazdagságra, azok harmonikus arányára. A facsoport tagjainak elhelyezése szabálytalan legyen a tér minden irányába. Legyünk figyelemmel a végső méretekre, nem válhat zsúfolttá kertrészünk. Fasor ültetése leggyakrabban utcafronton valósul, meg, szabályos távolságra, vonalas rendben helyezzük el az azonos fajtájú, méretű, koronaformájú, azonos törzsmagasságú fákat. A tekintetet egy irányba vezeti. Légvezeték, vagy a hely szűkössége miatt csak a gömbkoronájú fákat tudjuk ültetni adott környezetbe. A csavart, a lecsüngő koronájú, a tarkalombú díszfákat ne ültessük fasorba. A faj, fajta megválasztásánál legyünk tekintettel a végső, felnőttkori méretére, harmonizáljon az utca, a járda szélességével, a környezettel.