A templomi gyűjtések egy része is már közös célt szolgált. XVI. Benedek pápa 2011. március 5-én püspök exarchává nevezte ki Dr. Orosz Atanáz szerzetespapot, és az Exarchátus területét a Zempléni főesperesség (huszonkilenc hajdúdorogi egyházmegyés parókia) átcsatolásával megnövelte. A kinevezett püspök szentelése 2011. május 21-én volt Miskolcon, a Búza téri görögkatolikus székesegyházban. A szentelést Cyril Vasil' érsek, a Keleti Kongregáció titkára, Ján Babjak eperjesi érsek-metropolita és Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök végezte a többi jelenlévő püspökkel együtt. Őszentsége Ferenc pápa hazai görögkatolikusságunknak 2015. március 19-én megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat, a Görögkatolikus Metropóliát – három egyházkormányzati egységgel. A Hajdúdorogi Főegyházmegye főpásztorává Kocsis Fülöp metropolitát nevezte ki. A Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte. A Miskolci Egyházmegye első megyéspüspöke Orosz Atanáz püspök lett. Hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye. A Hajdúdorogi Egyházmegyéből leválasztotta a Nyíregyházi Egyházmegyét, melynek ideiglenes kormányzójává Orosz Atanáz püspököt, majd október 31-én apostoli kormányzójává P. Szocska A. Ábel OSBM szerzetest nevezte ki, a Hierarchák Tanácsának tagjaként.
(Apcsel 7, 56) Orosz Atanáz püspök kiemelte, XVI. Benedek pápa is felhívja a figyelmet a vértanú eme mondatára, hogy vértanúsága pillanatában döbben rá az Isten dicsőségére. Isten mindnyájunkat meghív arra, hogy Jézusban fölismerjük Isten arcát, az igazi dicsőséget, aki maga Isten. Szászfalvi László, az egyházakért felelős államtitkár a kormány nevében gratulált az egyházmegyének, majd felolvasta az egy évvel a Hajdúdorogi Egyházmegye megalapítása előtt, a Magyar Országgyűlés főrendi házában Szabó Jenő, a Görög Szertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága elnöke beszédének egy részletét. Szabó Jenő 250 ezer főből álló népcsoportnak az érdekében szólalt fel, abban a reményben, hogy kieszközölje a görögkatolikus egyházmegye létrejöttét, megszüntetve azt a régi előítéletet, hogy Magyarországon mindenki lehet magyar, de a görög katolikus csak román, vagy rutén lehet, de magyar nem. Bélyeg készült a hajdúdorogi egyházmegye centenáriumára - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu. Szászfalvi László kiemelte, Szabó Jenő azon jogok eléréséért küzdött, amelyeket más nemzet görög katolikusai már évszázadok óta gyakorolhattak a Kárpát-medencében: a görögkatolikus egyházmegye felállítását, a magyar liturgikus nyelv bevezetését.
A magyarság már a népvándorlás évszázadaiban kapcsolatba került a bizánci kereszténységgel, a hittérítést is a keleti szertartású hittérítők kezdték. A IV. Lateráni zsinat után a bizánci kereszténység háttérbe szorult, de a XVII. századból fennmaradt imádságok és énekek is tanúsítják a folytatólagos továbbélést. 1868. április 16-án ötvenkét magyar görögkatolikus egyházközség képviselői országos kongresszust tartottak, ahol kérték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését és önálló egyházmegye felállítását. Ennek eredményeként I. Ferenc József megalapította a Hajdúdorogi Külhelynökséget és 1898. június 8-án megalakult a Görögszertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága. Az Egyházmegyét 1912. május 6-án I. Ferenc József alapította, Christifideles Graeci kezdetű bullájával Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án kanonizálta, a Magyar Országgyűlés pedig az 1913. évi XXXV. 100 éves a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye | EuroAstra Internet magazin. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. Az egyházmegyéhez 162 parókia tartozott, ami a trianoni békekötést követően kevesebb, mint felére csökkent.
Ezen vidék keleti szertartású hívei a Munkácson, majd Ungváron székelő munkácsi püspök, illetve 1818-tól az eperjesi püspök fennhatósága alá tartoztak. 1912-ben – a Munkácsi és Eperjesi (valamint a Gherlai, Nagyváradi, Fogarasi és Esztergomi) Egyházmegyék kifejezetten magyar ajkú görögkatolikusai számára – megalakult a Hajdúdorogi Egyházmegye. Főpásztora a Sátoraljaújhelyért rengeteget fáradozó ottani parókus, Miklósy István lett. A mai Miskolci Egyházmegye vidékéből Dél-Borsod és Zemplén megye területe tartozott ide. A Trianon utáni Magyarországon a Hajdúdorogi Egyházmegyén kívül húsz eperjesi, illetve egy munkácsi egyházmegyés görögkatolikus parókia maradt. Francesco Marmaggi prágai nuncius 1924. június 4-én adta ki azt a dekrétumot, melyben XI. Piusz pápa ezen Magyarországon maradt parókiák számára Apostoli Adminisztratúrát (görögül Exarchátust, magyarul Kormányzóságot) létesített. Az új Exarchátus élére 1924. július 1-jei hatállyal Papp Antal – címzetes küzikei érseket – volt munkácsi püspököt állította apostoli kormányzóként.
A bullát 1980. szeptember 28-án Agostino Casaroli bíboros, pápai államtitkár adta át Esztergomban. (Forrás:) Megjelenési időpont: 2012. február 17. Névérték: 380 Ft Kibocsátási példányszám: 250. 000 db A bélyeg perforálási mérete: 45 x 35 mm (50 bélyegkép/ív) Gyártó nyomda: Állami Nyomda Tervezőművész: Laczkó Anita Continue Reading
Nincs értékelés 8óra Túra, kirándulás, természeti látnivaló (barlang, tanösvény, vízesés, forrás, tó, arborétum, botanikus kert) A Bakony központi részén a Kőris-hegyet és a Vajda Péter-kilátó t mindenképp érdemes meglátogatni. Már csak azért is, mert a hegy tetejére kalandos út vezet gyönyörű, hatalmas bükkök árnyas erdején keresztül, és nem utolsósorban, mert ez a Bakony legmagasabb pontja. A Kőris-hegy tetején, amely 709 méteres tengerszint feletti magasságával a Bakony legmagasabb pontja, áll az 1920-ban épített, majd 1962-ben és 2002-ben felújított, faszerkezetes Vajda Péter-kilátó. A kilátószintről nagyjából északkeleti irányban látszik a hatalmas fenyőfői ősfenyves, és Fenyőfő templomtornya. Mögöttük a bakonyalji táj belesimul a Kisalföld síkjába. A távolban feltűnik a Somló jellegzetes, lapos tetejű tömbje, még keletebbre fordítva tekintetünket azonosíthatjuk a Pannonhalmi Apátság magasan trónoló épületét. Keleten Borzavár, Porva és Zirc épületei pöttyözik a szántókat és legelőket.
Vajda Péter Kilátó - Kőrishegy Látványosság A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye. A tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A hegy az azt borító kőriserdőről kapta a nevét. A kilátót körbevevő hatalmas erdőség a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik. A háromszintes kilátót 1920-ban állították, ezt követően pedig 1962-ben újjáépítették. Legutóbbi megerősítésére 2002-ben került sor. A harmadik szintről csodás panoráma tárul elénk a Bakony, a Bakonyalja és a Sokoró apró falvaival, a Kab-hegy és a Somló jellegzetes alakjával, a Csetény környéki szélerőművekkel, a távolban pedig a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesével, valamint a Balaton csillogó víztükrével. Igazán tiszta időben látni lehet az Alpok 150 km-re lévő kétezres csúcsait is. A Vajda Péter kilátótól mintegy 50 m-re áll a Kőris-hegyi polgári légtérellenőrző radarállomás fehér kupolás radartornya. A komplexum területére tilos a belépés, de a kilátóból szinte a torony szomszédságában érezhetjük magunkat.
Megközelíthető a Bakonybéli Erdészet szilárd burkolatú közlekedési útján. A Gerence-völgy kiváló lehetőséget... Kőris-hegyi kilátó túra a Bakonyban, kirándulás a Vajda Péter kilátóhoz A Bakonybél körüli erdők számos látnivalót tartogatnak, meg kell említeni a Kőris-hegyi kilátót, amelyről tiszta időben gyönyörű panoráma nyílik a Kisalföldre, Balaton-felvidékre, az Alpokaljára és a Vértes vonulataira. A Magas Bakony kilátójához számos túraútvonal vezet, többek között az Országos... Találatok száma: 9 Bakonybéli Tájház A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget... Taki Játék és Nosztalgia Múzeum Bakonybél A festői szépségű Veszprém megyei faluban, Bakonybél Tájházában Takács János pápai magángyűjtő anyagából nyílt nosztalgia kiállítás.
A Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek tetején áll a Vajda Péter-kilátó. Talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A kilátó legfelső szintjéről csodás panoráma tárul elénk a Bakony erdőrengetegeire. A távolban látjuk a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesét és ellátunk a Balaton csillogó víztükréig. BEMUTATKOZÁS NYITVATARTÁS IDŐPONT SZÁLLÁS ÉTKEZÉS ESEMÉNY PROGRAM LÁTNIVALÓ Találatok száma: 24 Szállásfoglalás, ajánlatkérés közvetlenül a szálláshelyek elérhetőségein! Gerence Fogadó Bakonybél Fedezzék fel a Magas Bakony vadregényes tájainak szépségeit, geológiai értékeit! Családias hangulatú fogadónk a páratlan mikroklímájú Bakonybél tájvédelmi körzetében, erdővel övezett környezetben, a Gerence-patak partján helyezkedik el. A házhoz tartozó parkosított kert közösségi játékokra és egyéb... Bővebben Artemisz Vendégház Bakonybél Szálláshelyünk apartmanként, illetve szobánként is igénybe vehető. Zárt udvarunkban parkolási lehetőség, füvesített kertünkben bográcsozóhely, kerti hinta.
A Borzavárról induló, 15 kilométeres körtúra két meredek hegymeneti kaptató kivételével nem igazán megerőltető, a közel 400 méternyi szintemelkedés sem leküzdhetetlen, átlagos edzettséggel kellemesen teljesíthető. 6 / 13 Szöveg: Joó Annamária Fotó: Joó Annamária, Somogyvári D. György, Gulyás Attila Forrás: Kikeleti keringés a Gete körül 2022. 04. 03. Első hallásra Dorog környékének bebarangolása talán nem feltétlen hangzik a legizgalmasabb természetjáró programnak, ám van egy jelvényszerző túra, ami bebizonyítja, mi mindenért érdemes felfedezni a Keleti-Gerecse kevésbé ismert részeit. → Tovább Tavaszi csendben az Őrség lankáin 2022. 03. 08. Hazánk legnyugatibb szeglete egy változatos, dimbes-dombos erdőtáj. Nyugalmat árasztó hangulatával csábít természetjárásra, és tökéletes színtért biztosított kilométerfalós jelvényszerző túránknak. → Tovább
Jól kivehető a Bakony fennsíkszerű, de tagolt mivolta: láthatjuk, hogy a közelben elterülő medencéket magasabb, erdős hegységkeret veszi körül, melyeken túl északi irányban jóval alacsonyabban terül el a Kisalföld. Némi tájékozódási képességgel a Tési-fennsík platója is felismerhető. Egyes irányokban a kilátó körül felnőtt erdő lombkoronája takar bele a panorámába, de délen így is felfedezhetjük a Kab-hegyet és rádiótornyát. A kilátó mellett magasodó radarállomás gigantikus, fehér gömbkupolája felé egy védelmi céllal épített vasrács zavar bele a képbe. Nem véletlen ez a fokozott védelem, hiszen az 1976-ban épült objektum egyike azoknak a nagy hatótávolságú radaroknak Magyarországon, amelyek a polgári légi járművek helyzetének meghatározásáért, a magyar légtér irányításáért, ellenőrzéséért és biztonságáért felelnek. A kilátót körbevevő hatalmas erdőség a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik. A hegy nevét állítólag az itt lévő kőriserdőről kapta. Megéri a csúcson elidőzni: egyik oldalról a környék hullámzó, zöld erdőségei, másik oldalon a radarállomás futurisztikus építménye egy hatalmas golflabdával a tetején, amely így együtt ad némi sci-fi hangulatot a hegycsúcsnak.