Feketéné Tóth Krisztina Végrehajtói Irodája A Céginformáció adatbázisa szerint a(z) Feketéné Tóth Krisztina Végrehajtói Irodája Magyarországon bejegyzett Végrehajtói iroda Adószám 13416199107 Cégjegyzékszám 07 18 000001 Teljes név Rövidített név PRINCES és Társa Végrehajtó Iroda Ország Magyarország Település Dunaújváros Cím 2400 Dunaújváros, Szondi u. 17. Feketéné Tóth Krisztina Végrehajtói Irodája céginfo, cégkivonat - OPTEN. Fő tevékenység 6910. Jogi tevékenység Alapítás dátuma 2004. 11. 30 Jegyzett tőke 10 000 000 HUF Utolsó pénzügyi beszámoló dátuma 2020. 12.
**Tájékoztató jellegű adat. Törtéves beszámoló esetén, az adott évben a leghosszabb intervallumot felölelő beszámolóidőszak árbevétel adata jelenik meg. Teljeskörű információért tekintse meg OPTEN Mérlegtár szolgáltatásunkat! Utolsó frissítés: 2022. 04. 06. 16:02:39
Privát cégelemzés Lakossági használatra optimalizált cégelemző riport. Feketéné Kuzman Krisztina jótékonysági futása! - Élménykülönítmény. Ideális jelenlegi, vagy leendő munkahely ellenőrzésére, vagy szállítók (szolgáltatók, eladók) átvilágítására. Különösen fontos lehet a cégek ellenőrzése, ha előre fizetést, vagy előleget kérnek munkájuk, szolgáltatásuk vagy árujuk leszállítása előtt. Privát cégelemzés minta Cégkivonat A cég összes Cégközlönyben megjelent hatályos adata kiegészítve az IM által rendelkezésünkre bocsátott, de a Cégközlönyben közzé nem tett adatokkal, valamint gyakran fontos információkat hordozó, és a cégjegyzékből nem hozzáférhető céghirdetményekkel, közleményekkel, a legfrissebb létszám adatokkal és az utolsó 5 év pénzügyi beszámolóinak 16 legfontosabb sorával. Cégkivonat minta Cégtörténet (cégmásolat) A cég összes Cégközlönyben megjelent hatályos és törölt adata kiegészítve az IM által rendelkezésünkre bocsátott, de a Cégközlönyben közzé nem tett adatokkal, valamint gyakran fontos információkat hordozó, és a cégjegyzékből nem hozzáférhető céghirdetményekkel, közleményekkel, a legfrissebb létszám adatokkal és az utolsó 5 év pénzügyi beszámolóinak 16 legfontosabb sorával.
Az első magyar kontingens 1942. július 7-én érte el a Dont, ahol védekező állásokba rendeződtek a Voronyezs és Pavlovszk közötti 208 kilométeres szakaszon. A 2. hadseregben magas volt a tartalékosok aránya, a létszám 20 százalékát nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát pedig zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták. A fegyverzet és felszerelés (a németekéhez képest) hiányos és korszerűtlen volt. Don kanyar 2 magyar hadsereg teljes. A nyár folyamán a folyó nyugati partján megmaradt szovjet hídfők felszámolására tett sikertelen kísérletek során mintegy 26-27 ezer magyar katona vesztette életét. Veszteségek a Don partján (Kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 183-1991-0221-503 / Bauer / CC-BY-SA 3. 0) A tisztikar 20 százaléka, a legénység 15 százaléka és a munkaszolgálatosok 6 százaléka esett el, halt meg, került hadifogságba vagy sebesült meg október 1-jéig. Az ígért fegyverzet és felszerelés a tél beálltával sem érkezett meg a németektől, akik 1942 novemberében a sztálingrádi csata miatt elkezdték csapataik kivonását a doni térségből.
2019. január 12. 12:28 MTI 76 éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, melynek következtében a 250 ezer fős 2. magyar hadsereg kötelékéhez tartozó honvédek és munkaszolgálatosok közül mintegy 125-130 ezren estek el, sebesültek meg, vagy estek fogságba. A 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A németek igényeit hosszas alkudozás után sikerült leszorítani, de azon az áron, hogy a magyar csapatokat hadászati vonatkozásban a németeknek rendelték alá, felfegyverzésüket illetően pedig csak szóbeli ígéretet kaptak Berlinből. 1942 tavaszán mintegy 200 ezer katonát küldtek ki a Don-kanyarba, de már az év novemberében döntöttek arról, hogy kiszállítanak egy 45-50 ezres kontingenst (benne 20 ezer munkaszolgálatost) a magyar katonák egy részének leváltására. 78 éve volt a doni katasztrófa - Blikk. Ez azonban éppen az 1943. január 12-i szovjet támadás időpontjával esett egybe, így azok sem jöhettek haza, akiket leváltottak volna, emiatt mintegy 250 ezres magyar hadsereggel kell számolni.
Mivel a román fenyegetés miatt az értékesebb, jobban képzett katonaanyag nagyobb részét itthon akarták tartani, viszonylag magas volt a tartalékosok, sőt póttartalékosok (30-45 év közötti korosztály) aránya. Jelentős számban (20%) soroztak a kivonuló egységekbe nemzetiségieket (főleg románokat), 10% volt a munkaszolgálatra kötelezett zsidók és a baloldali mozgalmak aktivistáiból behívottak aránya. A személyi állomány összetételének hiányosságait a felszereléssel gondolták ellensúlyozni. 2. Magyar Hadsereg – Don-kanyar – Infovilág. A frontra küldött csapatok ezért megkapták az országban rendelkezésre álló hadieszközök és szállítókapacitás felét, így az átlagos felszereltségű magyar katonai alakulatoknál jóval ellátottabbaknak számítottak (bár a harctéren hamar kiderült, hogy ez is sokkal kevesebb a szükségesnél). Kiszállításukra 1942 áprilisa és júliusa között került sor, az első harcokat június végén vívta a 3. hadtest, a legvéresebbeket – az 1943-as szovjet ellentámadásig – a 9. hadosztály, amely személyi állományának egyötödét már ekkor elvesztette.
Január 14-én a voronyezsi front középső és déli részén is támadás indult, a 3. harckocsi-hadsereg a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törte át a magyar védelmet. Az első napokban a magyar csapatok szívósan ellenálltak, de mert a hivatalosan Jánynak alárendelt német hadtest vezetését Hitler magának tartotta fenn, Jány csak tétlenül szemlélhette a mind rosszabbra forduló helyzetet. Már január 15-én elrendelhette volna ugyan a visszavonulást, amivel a hadsereg egy részét megmenthette volna, de nem merte megszegni a kitartást előíró parancsot. Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a hadsereget, az arcvonal felbomlott, eluralkodott a pánik. Jány január 17-én hajnalban rendelte el a VII. hadtest visszavonását, az elvágott, és német alárendeltségbe került III. hadtest még harcolt és csak január végén sikerült kijutnia a szovjet gyűrűből. A gyakorlatilag már nem létező 2. magyar hadsereg 1943. január 24-én "vált ki az arcvonalból". Jányt a jórészt fegyvertelen, demoralizált katonák nyomorúságos látványa e napon késztette hírhedt hadiparancsának megfogalmazására: "... a 2. Február 9.: a II. magyar hadsereg pusztulása a Don-kanyarban (1943) - Helsinki Figyelő. magyar hadsereg elvesztette becsületét".