Konzuli Szolgálat Magyarország 2007. december 21-től a schengeni térség teljes jogú tagja. Magyarországra is érvényesek a schengeni tagállamok által kibocsátott vízumok és tartózkodási engedélyek, és a magyar külképviseletek által kibocsátott egységes schengeni vízumok és a magyar hatóságok által kiállított tartózkodási engedélyek is érvényesek a teljes schengeni térségben. Romania konzuli szolgálat. A schengeni államok körébe 2011. december 19-től 26 ország tartozik: az Európai Unió 27 tagja közül 22 ország (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország), valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein. (Az Európai Unió tagállamai közül 5 ország - Bulgária, Ciprus, Horvátország, Írország és Románia - ugyanakkor továbbra sem része a schengeni térségnek). A schengeni vízum- és beutazási szabályok csak a 90 napot meg nem haladó tartózkodásra vonatkoznak.
Télen itt előfordul a köd is, miközben a hegyekben süt a nap. Szokások: Hivatalos nyelv a román, de Erdélyben a lakosság jó része magyar, ezért az itt élők zöme beszél magyarul. A szász régiókban elboldogulhatunk a némettel is (az erdélyi szász nyelv a német legtávolabbi dialektusa, leginkább a luxemburgi nyelvhez, illetve a trieri dialektushoz hasonló), de a turizmusban dolgozók jól beszélik az angolt is. Erdély vallási szempontból rendkívül színes; a katolikus egyházak közül jelen van itt a római és a görög katolicizmus, a protestáns egyházak közül a református, az evangélikus, a baptista és az unitárius is képviselteti magát. Emellett ortodox keresztények és zsidó vallásúak is jelen vannak Erdélyben. Románia - UTAZÁS | OTP TRAVEL Utazási Iroda. Erdély számos kulturális nevezetessége vallási épület, vagy ahhoz kapcsolódó intézmény, ilyenek például az UNESCO Világörökségi helyszínként számon tartott erdélyi erődtemplomos falvak (Berethalom, Kelnek, Nagybaromlak, Prázsmár, Szászfehéregyháza, Szászkézd, Székelyderzs), vagy Máramaros fatemplomai (Barcánfalva, Budfalva, Desze, Jód, Nyárfás, Sajómező, Rogoz, Dióshalom).
Romániában a kormány csütörtökön a közlekedési szabályok szigorításáról fogadott el rendeletet, amelynek alapján ezentúl a vezetői jog felfüggesztésével büntethetik az erőszakos járművezetőket. A rendelet bevezeti a KRESZ-be, és kihágásnak minősíti az "agresszív vezetés" fogalmát. Ezt az a járművezető követi el, aki másik járművet veszélyesen megközelítve, indokolatlan fékezéssel vagy más módon próbálja megfélemlíteni (leszorítani) annak vezetőjét, villogással, dudálással követeli, hogy az előtte haladó szabadítsa fel a sávot, a forgalmi sávok között cikázik, a kerekeket pörgetve indul, kétkerekű járművet egy keréken vezet, szándékosan megcsúsztatja a jármű kerekeit, kézifék berántásával fordítja vissza járművét, vagy a környezetét zavaró módon, hangosan "túráztatja" a motort. Az agresszív vezetést a második szabálysértési kategóriába sorolja a román KRESZ, vagyis ezért nemcsak 580-725 lejes (1 lej=72, 53 forint) pénzbírság jár, hanem 30 napra felfüggesztik a vezetői engedélyt is. Amennyiben az erőszakos vezetés anyagi kárral járó balesetet eredményez, a bírság 870-1160 lej közötti összegre emelkedik, a jogosítványt pedig 60 napra függesztik fel.
"Azoktól is, akik 23 évvel a békés átalakulás után immár nem meghúzni, hanem elmosni próbálják a demokrácia és diktatúra közötti határt" – írta. Az ellenzéki pártvezető hozzátette, az emléknap alkalmas annak újragondolására is, milyen eszmék és célok vezettek a diktatúra lebontásához, amelyek ma is útmutatóul szolgálnak. Az MSZP elítél minden olyan cselekedetet, amely nézetei miatt bünteti az embereket, és hiszi, hogy Európában többé nem létezhet olyan ideológia, amely bárkit üldözhet származása, vallása, vagy éppen világnézeti meggyőződése okán – olvasható Mesterházy Attila közleményében. A diktatúrákkal szemben csak a kölcsönösen tisztelt demokrácia védhet meg Bajnai Gordon szerint a kommunista diktatúra bűneire azért kell emlékezni most és a jövőben mindig, hogy jobban vigyázhassunk arra a demokratikus politikai kultúrára, amely egyedüliként képes megakadályozni a diktatúrák kialakulását, a történelem megismétlődését. A Haza és Haladás Egyesület elnöke hétfői, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján közleményében azt hangsúlyozza: a diktatúrákkal szemben csak a kölcsönösen tisztelt demokrácia védhet meg.
Történelmünk viszontagságaira, nemzetünk hőseire emlékeztek Bonyhádon – Amikor a mai napon a kommunista diktatúra áldozataira emlékezünk, akkor egyrészről jusson eszünkbe, hogy közel 100 millió ember halt meg világszerte a kommunista és szocialista rendszerek elnyomása miatt. Rajtuk kívül több mint hétszáz embert végeztek ki hazánkban, hetvenezret börtönöztek be, és hatszázezret hurcoltak el… Főhajtás Keszthelyen és Hévízen A kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek a hétvégén mindkét nyugat- balatoni városban. Keszthelyen, a Fehér ember- szobornál Sáringer-Kenyeres Marcell önkormányzati képviselő felidézte: 1947. február 25-én tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Rá és az áldozatokra az…
A kommunizmus nem csak a múlt, "mindaddig újra és újra szembe kell néznünk vele, amíg a köztünk élő kommunisták ezt nem teszik meg, és nem ismerik el saját felelősségüket abban, hogy tönkretették az országot" – közölte a Fidesz-frakció a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján. (fotó: MTI / Beliczay László) Azt írták, hogy a kommunisták és volt szövetségeseik közül a legveszélyesebbek azok a képmutatók, akik "ma naponta sunyi módon fogalmaznak meg kiáltványt a demokráciáért és köztársaságért". A korábbi baloldali kormányok képmutatása és tehetetlensége után a Fidesz folytatja a múlttal való szembenézést, a kommunizmus bűneinek tudatosítását és az áldozatok kárpótlását – hangsúlyozták. Kitértek arra is, hogy 50 százalékkal megemelték a kommunizmus áldozatainak juttatását, és folyik az egykori kommunista vezetők nyugdíjának felülvizsgálata is, így megszűnhetnek az önkényuralom kiépítésében és fenntartásában legaktívabban közreműködők igazságtalan előjogai. Nem időszerű az önkényuralmi jelképek tiltásának feloldása (fotó: MTI / Kovács Tamás) A miniszterelnök szerint amíg egy olyan ember is él Magyarországon, akit a diktatúra jelképét viselők hurcoltak el vagy kínoztak meg, addig az ilyen jelképek tiltásának feloldása nem időszerű, és szemben áll mindazzal, amit az alaptörvény emberi méltóságként határoz meg.
« Összes Események 2018. 02. 23. 08:00 - 09:00 UTC+1 /Harmat Árpád Péter/ A kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát az 1917 és 1991 közti időszakra vetítve kerek 100 millióra becsülik világviszonylatban. (Az adat forrása: A kommunizmus fekete könyve, Stéphane Courtois: Le Livre noir du communisme) Ha ezt a hihetetlenül nagy számot részletesebben vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy ebből 65 millióan Kínában, 20 millióan a Szovjetunióban, 7 millióan egyéb ázsiai országokban (Vietnám, Kambodzsa, Észak-Korea, Afganisztán), 2 millióan Afrikában, 0, 2 millióan Latin-Amerikában és 1 millióan Kelet-Európában estek áldozatául a kommunista üldöztetéseknek. Miért éppen február 25. lett az emléknap? A Magyar Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozatával minden év február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. A dátum kiválasztását egy sajátos esemény indokolta: 1947-ben a megszálló szovjet hatóságok ezen a napon tartóztatták le – teljes mértékben jogellenesen – Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát és hurcolták el a Szovjetunióba.