A magyar főváros az egyik legélhetőbb és legvonzóbb hely Európában – mondta a főpolgármester-helyettes, felidézve, hogy Budapest nyerte el a Legjobb úti cél díját 2019-ben. Ezen eredmények eléréshez szükség volt és a jövőben is szükség lesz egy "erős és határozott" vezetőre, akinek Budapest érdekei a legfontosabbak. Tarlós: Nem a teljesítmény alapján dől el ma Magyarországon egy választás | 24.hu. "Aki, ha kell, képes együttműködni a kormánnyal, azonban, ha a város érdekei azt kívánják – Budapest érdekében – fel tudja emelni a hangját is" – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Alexandra, majd hangsúlyozta: Tarlós István ilyen vezető. Rámutatott: Tarlós kezében biztonságban van a főváros jelene és jövője is. A főpolgármester-helyettes az októberi helyhatósági választások tétjének nevezte, hogy Budapest továbbra is a folyamatos fejlődés, építkezés és a kiszámítható gazdálkodás útján maradjon. Szalay-Bobrovniczky úgy fogalmazott: "a nagyszámú ajánlások azt bizonyítják, hogy a budapestiek nem szeretnék viszontlátni a városnak káros, egyéni politikai ambíciókat szolgáló botránypolitizálást".
Áder, Gyurcsány, Tarlós: a nyelvtudás politikája 18:19 | Szabad Európa - Belföld Csány A kormánypárt másodjára is kampánytémává tenné, hogy Karácsony Gergely főpolgármester gyengén beszél angolul. Pedig az elmúlt 3-4 miniszterelnök, köztársasági elnök vagy főpolgármester angoltudása is meglehetősen vegyes képet mutat, és Orbán Viktor angolja sem shakespeare-i.
Karácsony Gergelynek vissza kell lépnie az előválasztási komédián. Hogy a Gyurcsány-show-t nem folytathatja, abban természetesen szerepet játszik nyelvvizsga-botránya (először azt állította, hogy van középfokú nyelvvizsgája, aztán kiderült, hogy nincs), össze-vissza hazudozott ezzel kapcsolatban, vagy éppen a jogtalan egyetemi foglalkoztatása. De elsősorban a csapnivaló főpolgármester mint városvezető bukott meg. Tarlós istván nyelvtudása. Az elmúlt hónapokban teljesen összeomlott a főváros közlekedése, az értelmetlen biciklisávoktól kezdve a rosszul tervezett városszétdúlásokig, ráadásul szerdán már a 4-es 6-os villamosok sem jártak. A várost ellepték a hajléktalanok, Karácsony pedig képtelen megoldani a problémákat, és ha számon kérik rajta az elviselhetetlen dugókat, akkor csak zavartan nevet. Időközben még az is kiderült, hogy Budapest szép lassan csődbe megy. Összeomlott a budapesti közlekedés Karácsony miatt Ahogy azt megírtuk, az elmúlt hónapokban óriásit zuhant a főpolgármester népszerűségi indexe, ez derült ki egy néhány héttel ezelőtti országos reprezentatív kutatásból.
Tanítják, hogy az anyanyelv magas szintű ismerete, alkalmazása elengedhetetlen eszköz a gondolkodás és vele együtt a tanulás elsajátításához. Elengedhetetlen eszköz abban a tekintetben is, hogy megértsék: az anyanyelv és a hazaszeretet egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Tanítják, hogy a nemzet nincs nyelve nélkül, és anyanyelvünk nélkül mi sem vagyunk. Úgynevezett multikulturális világban élünk. Tudom, sajnos így van, még akkor is, ha a kifejezést a liberális világfelfogást hirdetők szeretik használni – mondta a városvezető, hozzáfűzve: Különösen így van ez Budapesten. El kell fogadni, hogy megannyi nemzet fiai itt élnek, hozzák magukkal nyelvüket, szokásaikat, ételeiket, világukat. Nagy kavarodás vesz bennünket körül, amely elszédít és megszédít sokakat. Sokan gondolják úgy, hogy ez így jó is. Ám ez nem igaz. Meg kell őrizni magunkat, mint önálló entitást. Lázár János két és fél év alatt szedhetett magára nyelvtudást - Hír TV. A "sokszínűség" ne mosódjon vele össze, mint a festőpalettán a színek egy nagy gusztustalan szürke pacniba. Nemzeti önazonosságunk és ennek tudata az egyetlen olyan kincsünk, amely nem függ gazdaságtól, pénztől, hatalomtól és időtől.
Kitért arra, hogy Dobrev Klára mekkora blődséget állított azzal, hogy szerinte 2006-ban több rendőr sérült meg, mint tüntető. Czeglédy Csabáról pedig azt mondta, hogy kisöpörné az olyan politikust, mint amilyen ő. Rétvári Bence azzal zárta, hogy szerinte Gyurcsány Ferenc csak a bukást jelenti. Hatalmas tapsvihar tört ki a Házban. (Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője elnöke napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 31-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
A jelenlegi szabályozás alapján e két vállalkozói csoport még megkülönböztetésre kerül. Az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadát jelenleg még két tényező határozza meg: 1. a tevékenység TEÁR és TESZOR besorolása. 2. kiegészítő vagy nem kiegészítő tevékenységet folytat-e az egyéni vállalkozó.
chevron_right Egyéni vállalkozók átalányadózása 2022-től – példákkal hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2021. 10. 14., 06:15 Frissítve: 2021. 13., 13:55 1 2022-től az átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi értékhatára – az őstermelőkhöz hasonlóan – az éves minimálbértől függ. Az adott évi vállalkozói bevételnél – a választott adózási módtól függetlenül – minden olyan bevételt figyelembe kell venni, amelyet a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel szerez, így beleértendő a katásként szerzett bevétel is. A megelőző évi bevételnél az előző évi, míg a tárgyévi bevételnél a tárgyévi minimálbért kell viszonyítási alapnak tekinteni az átalányadózás választásakor. Az adott évi vállalkozói bevétel meghatározásánál a választott adózási módtól függetlenül minden olyan bevételt figyelembe kell venni, amelyet a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel szerez.
NAV-tájékoztató az egyéni vállalkozók átalányadózásában 2022-ben hatályba lépő változásokról Adózóna - 21. 12. 15 08:20 Cégvilág 2022. január 1-jétől kedvezőbbek lesznek az átalányadózás szabályai, a költséghányadok számának csökkenésével egyszerűbb lesz kiszámítani az átalányban megállapított jövedelmet, aminek egy része adómentes lesz. Ezek a változások hatással lesznek az átalányadózó egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékára és szociális…
Módosult az átalányadó választásra jogosultak köre január elsejével - derül ki az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatóból. A magánszemély a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére, munkaviszony mellett is választhatja az átalányadózást, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele nem haladta meg a 15 millió forintot, és az adóévben sem haladja meg. A választás egyéb feltételei nem változtak. Az az egyéni vállalkozó, akinek a tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, az előzőektől eltérően akkor választhatja az átalányadózást, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és nem áll munkaviszonyban. A tevékenységét kezdő egyéni vállalkozónak a bejelentkezéskor kell bejelentenie az átalányadózás választását. A már működő vállalkozás esetében az átalányadózás választásának vagy megszüntetésének bejelentésére az előző évről szóló bevallás nyilatkozat részében van lehetőség, amelynek határideje február 25.
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására. Az összjövedelmet csökkentő kedvezmények Az átalányadó-alap összevonásra kerülő jövedelemnek minősül, ezért az átalányadó-alappal szemben 2022-ben is elszámolhatók lesznek kedvezmények. Az elszámolható kedvezmények: a négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 335/2009. (XII. rendeletben meghatározott betegségek esetén járószemélyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, és a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény. Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.
Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik bármely feltétel hiányában, továbbá, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét. Az átalányadózás megszüntetését, illetve a jogosultság megszűnését követően az egyéni vállalkozó csak akkor választhatja újra az átalányadózást, ha a megszüntetés évét, illetve a jogosultság megszűnésének évét követően legalább 4 adóév eltelt. A bevétel meghatározása az Szja-törvény 4., valamint 10. számú mellékletében foglaltak szerint történik. A bevételt kedvezményekkel csökkenteni nem lehet. A jövedelem a bevételből az egyes tevékenységek szerinti százalékban meghatározott költséghányad (Szja tv. 53. §) levonásával állapítható meg. Ha az egyéni vállalkozó évközben nyugdíjba megy, tehát az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, az egész évben továbbra is alkalmazhatja a tevékenységre irányadó magasabb költséghányadot. Minden más esetben, ha a magánszemély tevékenysége év közben oly módon változik, hogy az alkalmazottnál alacsonyabb költséghányadra lesz csak jogosult, akkor a változást megelőzően keletkezett bevételeire is csak ezen alacsonyabb költséghányadot alkalmazhatja.
Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik bármely feltétel hiányában, továbbá, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét. Az átalányadózás megszüntetését, illetve a jogosultság megszűnését követően az egyéni vállalkozó csak akkor választhatja újra az átalányadózást, ha a megszüntetés évét, illetve a jogosultság megszűnésének évét követően legalább 4 adóév eltelt. A bevétel meghatározása az Szja-törvény 4., valamint 10. számú mellékletében foglaltak szerint történik. A bevételt kedvezményekkel csökkenteni nem lehet. A jövedelem a bevételből az egyes tevékenységek szerinti százalékban meghatározott költséghányad (Szja tv. 53. §) levonásával állapítható meg. Ha az egyéni vállalkozó év közben nyugdíjba megy, tehát az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, az egész évben továbbra is alkalmazhatja a tevékenységre irányadó magasabb költséghányadot. Minden más esetben, ha a magánszemély tevékenysége év közben oly módon változik, hogy az alkalmazottnál alacsonyabb költséghányadra lesz csak jogosult, akkor a változást megelőzően keletkezett bevételeire is csak ezen alacsonyabb költséghányadot alkalmazhatja.