Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet - összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. Hasonlóképpen ettől kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek. A Kandó mozdonyok próbái a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylatban végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait 1923-ban villamosították. 1978-1988 között zajlott utoljára jelentősebb rekonstrukció a pályaudvaron. 1980-ban, a 3-as metróvonal épülésekor a Nyugati tér (akkoriban Marx tér) alatt aluljáró rendszert építettek és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról "Westend"-nek nevezett. Az elnevezés azóta a szomszédos WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább.
Nyugati Pályaudvar - Budapest Műmelékek Cím: 1067 Budapest, Nyugati tér 57 A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti fejpályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta. A fejpályaudvarról indulnak elővárosi vonatok a Dunakanyar, valamint Vác felé a Szobi (70-es) és Veresegyház felé a 71-es és a vasútvonalon. Esztergomba a 2-es vonalon lehet eljutni. Cegléd, Szolnok és Szeged irányába a 100a (Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal) vonalon. Lajosmizse felé a 142-es vasútvonalon közlekednek vonatok. A főbb távolsági járatok Keleti pályaudvarra történt átcsoportosítása után a Déli pályaudvarhoz hasonlóan itt is a hivatásforgalom dominál. A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni.
A mai pályaudvar vonatfogadó csarnoka a pesti indóházi csarnok körül épült meg, a régit pedig lebontották, erről Klösz György fényképei is tanúskodnak. A régi csarnokot keresztül szelte a Nagykörút, ezért az újat tőle északabbra építették fel. Az irodaépület a régi csarnok déli feléről átkerült a körút szemközti oldalára és az 1970-es évekig állt. A világhírű Gustave Eiffel vállalata és August de Serres építész tervezte meg az új pályaudvart, melyet 1877. október 28-án nyitottak meg. Az épület vasszerkezete akkoriban csúcstechnológiai újdonságnak számított. 1891-ben nevezték el Nyugatinak az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosítása után. Ugyanígy történt a Keleti pályaudvar elnevezése is. A Nyugati pályaudvar és Dunakeszi-Alag vonalon próbálták ki először a Kandó-mozdonyokat. Ennek a vonalszakasznak és a pályaudvar vágányainak a villamosítása 1923-ban történt meg. Az utolsó jelentősebb felújítást 1978-88-ban végezték a pályaudvaron. A 3-as metróvonal építésekor a Váci út és a Bajcsy-Zsilinszky út között felüljárót alakítottak ki, a Nyugati tér (korábban Marx tér) alatt aluljárót építettek ki 1980-ban.
Egyenesen megszűnik az út; csak a villamos közlekedhet a Barna utcáig. A Barna utcából hajthatnak ki újra a Petőfi térre az autósok, hogy egy szervizúton eljussanak a főpályaudvarig. Ezzel a változtatással gyakorlatilag parkká alakul át az egész Petőfi tér, játszótérrel, padokkal és szökőkutakkal. Sétálóövezet és park A park kialakítása lehetőséget biztosíthat arra, például, hogy táblákkal jelöljék meg korabeli műemlékek (ispotály, zsinagóga) helyét. A cél olyan kulturált, látványos park kialakítása, ahol kellemes körülmények között tudnak pihenni a városlakók és a városba érkezők. A park túloldalán, a Petőfi téri társasházak és az ott található üzletek előtti útszakasz egyirányúvá válik, melyek mentén – azért, hogy minél több teret adjanak a zöldnek – egyoldali párhuzamos parkolókat alakítanak ki. Az itt lakók majd az Iparkamara utcán át (a Varga és a Tímár utcán keresztül) tudnak kijutni gépkocsival a Sumen utca irányába. (A másik oldalról pedig a Varga utca végétől tudnak bejönni. )
Ezek a vonalak és útvonalak azok amiknek megállójuk van a közelben. Autóbusz: 139, 154, 172, 40B, 58, 8E Metró: M4 Villamos: 1 Szeretnéd megnézni, hogy van-e egy másik útvonal amivel előbb odaérsz az úticélodhoz? A Moovit segít alternatív útvonalakat találni. Keress könnyedén kezdő- és végpontokat az utazásodhoz amikor Budapest-Kelenföld felé tartasz a Moovit alkalmazásból illetve a weboldalról. Budapest-Kelenföld-hoz könnyen eljuttatunk, épp ezért több mint 930 millió felhasználó többek között Budapest város felhasználói bíznak meg a legjobb tömegközlekedési alkalmazásban. A Moovit minden az egyben közlekedési alkalmazás ami segít neked megtalálni a legjobb elérhető busz és vonat indulási időpontjait. Budapest-Kelenföld, Budapest Tömegközlekedési vonalak, amelyekhez a Budapest-Kelenföld legközelebbi állomások vannak Budapest városban Metró vonalak a Budapest-Kelenföld legközelebbi állomásokkal Budapest városában Autóbusz vonalak a Budapest-Kelenföld legközelebbi állomásokkal Budapest városában Legutóbb frissült: 2022. március 24.
Film 2004. október 14. 11:26, csütörtök Szekeres Viktor Az ember tudat alatt is megbizsereg, amikor az előzetes és a film első pár perce alapján arra gondol, hogy végre itt egy újabb szerzeteses-gyilkolós film, ami az ugyancsak francia gyökerű, már-már kultikus (és nem mellesleg az itthon még októberben DVD-n is megjelenő) Rózsa neve óta jó ideje hiányzott a filmes palettáról - az űrt talán csak a tavalyi Ördögi színjáték - A pap, a várúr és a boszorkány (The Reckoning) próbálta valamennyire betölteni. A (kinek keserű, kinek kevésbé) valóság persze akkor tör rá a nézőre, amikor meglátja a film címét, miszerint a 2000-ben hatalmas sikert aratott borongós hangulatú Bíbor folyók c. film folytatása vár a nézőre. Bíbor folk 2 az apokalipszis angyalai . Természetesen a valóság keserű mivolta nem az első rész hibája, hiszen a Jean-Christophe Grangé regényéből készített, fantasztikusan fényképezett, gyönyörű havas tájakon játszódó sorozatgyilkosos filmet sokan a Hetedik (Se7en) francia parafrázisaként is emlegették. Inkább az lepheti meg a nézőket, hogy a főszereplő Pierre Niemans felügyelőt alakító Jean Reno kivételével az egész stáb lecserélődött.
Kár hogy nincs több Bíborfolyók. A franciák isteni krimit tudnak csinálni és már ránk férne egy igazán jó krimi, ami nem remake és nem is újravetítés. :) Mr_Catharsis91 2018. január 3., 20:01 Hát ez szörnyű volt. A történet egyáltalán nem volt eredeti, a CGI-on meg látszott, hogy eléggé szűkre volt szabva a keret. Egyedül a rohangáló csuhások jöttek be, meg volt 1-2 jó beállítás, de amúgy meg…. felejthető. Timi98 2016. október 3., 18:40 Hogy mennyire durva ez a film! :O Az első részhez hasonlóan zseniális! Bár ez már eléggé elrugaszkodott a megszokottól, de ez jó. Erről és az első részről kicsit a Dan Brown féle könyvek (Robert Langdon sorozat) jut eszembe… Vincent Cassel hiányzott, de Jean Reno visszatérése nagy örömet okoz. A film forgatókönyvét Grangé írta, hát… Írhatott volna akkor már egy könyvet is. Nagyon kéne egy 2. könyv is… Dániel_H 2017. Bíbor folk 2 az apokalipszis angyalai 6. április 25., 15:10 Bár próbál olyan sejtelmes, sötét, és titokzatos lenni, mint a Bíbor folyók volt, elég "másodikrészes" lett. Nem rossz egyáltalán, de a szintet, amit az első után vártam volna, nem éri el.
Lehet a rendezőváltás az oka, lehet más, igazából mindegy. Hiányzik Kassovitz és hiányzik Cassel is. Hasonló filmek címkék alapján
Kik a rettegést keltő Apokalipszis Angyalai? Mi az összefüggés a Bibliában olvasható jóslatokkal? Miért érdeklődik annyira a hatalmas Heimmerich Von Garten a kolostor és annak földalatti járatai iránt?