Paradicsom befőzés Paradicsomlé Sűrített paradicsom @Szoky konyhája - YouTube
Íme az eredeti recept, amelyről talán már rég elfeledkeztél, ám minden bizonnyal az egész család örülni fog neki, ha újra elkészíted ezt az igazán magyaros ebédet. Paradicsomos húsgombóc Hozzávalók: 1/2 kg darált hús 10 dkg rizs 1 fej vöröshagyma 1 db tojás 1 db húsleveskocka 1 ek liszt olaj pirospaprika sűrített paradicsom só, bors Elkészítés: A gombócokhoz a darált húst összekeverjük a tojással, a felaprított hagymával, a rizzsel, majd sózzuk, borsozzuk, pirospaprikázzuk. Kézzel még alaposan átforgatjuk, összegyúrjuk és gombócokat formázunk belőle, majd bő, forrásban lévő vízbe tesszük. Lassú tűzön addig főzzük, míg a hús és a rizs is megpuhul. Ha a gombócok megfőttek, kiszedjük a vízből. Egy kis lábasban olajból és lisztből zsemleszínű rántást készítünk, ehhez adjuk a sűrített paradicsomot és kanalazunk hozzá egy keveset a főzővízből is. Simára keverjük, majd beleöntjük abba a vízbe, amiben a gombócok készültek. Ízlés szerint adhatunk hozzá cukrot is. A gombócokat visszatesszük a fazékba, és a paradicsomos szósszal forralunk még rajta egyet.
Az anyag tetejére vékony rétegben extra szűz olíva olajat öntesz. Az üvegeket lezárod. Az így előkészített üvegeket száraz dunsztban hagyod kihűlni (egy napig hagyd benne). Elkészítési idő: Héj, leves rész és magok eltávolítása: 30 perc Darabolás: 5 perc Főzés: 90 perc Üvegekbe töltés: 10 perc Összesen: 135 perc (ebből munka 45 perc, de további odafigyelést igényel. Sűrített paradicsom Pizzaszósz eltevése – tárolás, felhasználás A kihűlt üvegeket felcímkézed és végleges helyükre – lehetőleg hűvös, szellős – állítod. Felbontás után hűtőszekrényben tartod, és lehetőleg 2 héten belül felhasználod. Készíthető belőle: paradicsomleves, paradicsommártás, pizzaszósz. Pizza készítésekor a paradicsomos alapot a megformázott pizza tésztá ra kened (nem túl sokat, hogy a tésztát el ne áztassa). Extra szűz olíva olajjal megkened, majd oregánóval megszórod. Ha a recept szerint szükséges, mozzarella darabokat is teszel rá. Kitérő: A pizza sütésénél a paradicsom, az olíva olaj, az oregano (esetleg a mozzarella sajt) ízei "összeolvadnak" és ez adja a pizza hihetetlenül finom alapízét, amelyet a feltét koronáz meg.
Paradicsom lecsepegtetés 1 Paradicsom lecsepegtetés 2 Botmixerrel pépesítsd. Mixelés botmixerrel Pépesített paradicsom Ezzel készen is van a pizza paradicsom alapja. Ezt kell a tésztára felkenni és utána olíva olajjal is átkenni. Én ezt úgy oldottam meg, hogy a paradicsom-pépet összekevertem olíva olajjal és úgy kentem a pizzára. Befejezésként valamilyen szárított fűszerrel (a szokásos az oregánó) szórd meg. Pizza paradicsommal, oregánóval Ezzel elkészült a pizza alapja. Pizzaszósz készítése eltett paradicsomból. Az eltevés ugyanúgy történik friss paradicsomból, mint a fenti leírás. Az elkészült pépet rövid ideig tartó főzés után száraz dunsztban kell kidunsztolni. Az üvegek mérete ne legyen nagyobb 300 ml-nél. A pizzaszósz eltevése ezt részletesen leírja. Pizzára felkenve kicsit sötétebb lesz, de ugyanolyan finom. Eltett paradicsom Érdekelhet még: Pizzatészta készítés Pizzatészta formázása Pizza sütése Pizzaszósz készítése képek: saját készítésű pizza alap saját felvételei
Az éjszaka-versek előképe a Holt vidék (1932). Több visszaemlékezés említi, hogy József Attila legkedvesebb saját verse volt, amelynek Szárszón, halála után két lejegyzett példányát is megtalálták. A Holt vidék a szemléleti és poétikai átmenet tükre, de akkor, amikor a döntő költői fordulat már megtörtént. Látszólag hagyományos tájleíró vers, a téli Alföld, az édesanya szülőföldje – Szabadszállás vidéke – adhatta az élményanyagot. Ennek ellenére sem a költő, sem más beszélő nem jelenik meg, a táj bemutatása személytelen tárgyiassággal történik, ám nem érzelem- és nem értékelésmentesen. "Valaki" ott áll ebben a tájban – vagy a táj fölött egy jelképes, de nem túl magas ponton, s szemlélődik. A téli alföld mozdulatlansága, üressége hagyományos ábrázolási elem (Petőfi Sándor: A puszta, télen). József Attila, Holt vidék és Petőfi Sándor, a Puszta télen című művek összehasonlító elemzése | doksi.net. E mű keletkezésekor hagyomány már az alföldi táj szimbolikus képe is, annak téli változata is (Ady Endre: A magyar Ugaron; A téli Magyarország). E versben a tárgyias és a jelképes tájleírás újszerű látomást növeszt, a kétféle eljárás szintézisét alkotva meg.
Remélem, nem zavarok össze senkit ezzel, esetleg könnyebb lesz eldönteni, hogy melyik két költeményt válasszátok ki. A versek részei: Petőfi: kint ( távoli táj 4-6., és környezete= helyszínek, ahol az ember él - megjelenik az ember - 5. vsz-ban( béres) - lassú mozdulat, 7-9. vsz. kint ( képzelet, politikai üzenet: a király trónfosztására utal) József Attila: 1-4 vsz. a dermesztő, fagyos téli táj bemutatása 5-7. vsz: a parasztok életéről, ( " ezeken nem segít ima"—mire következtehetünk ebből? : üzenete: cselekedni kell., " ülnek im a /sötétben" Nekik nincs dohányuk " Egy pipázik, de harasztot" haraszt= száraz fű; Petőfi bérese: " Leveles dohányát "megvágja és pipázik. 8. vsz: ismét a táj, ( költői üzenettel:" Uraságnak fagy a szőlő" "Neki durrog az az erdő"-vadászatból haszna van. Gasztro-dalom (Irodalom & gasztronómia): József Attila Holt vidék és Petőfi Sándor A puszta, télen című versének összehasonlító elemzése. Juhász Gyula: vsz: komor kép / furcsa hangokkal/ vsz: Lakodalom / de nem derűs ünnep, nehéz emberi sorsok, jövőjük vsz. téli kép ( lehangoló, nyomasztó élet, vsz. a halál képe jelenik meg ( több mint táj: - az ember nyomorúságos sorsa, mintha megváltoztathatatlan lenne) Mi a közös jellemző a téli tájban a három versben?
Az előző részek tanulsága: egy-egy szempontot (egy-egy lehetséges kérdésfeltevést, hipotézist) érdemes végigkövetni a mű egészén keresztül. Részekből áll össze az egész. A költői képek, a hangzás, az asszociációk összképe, az amit érdemes összegezni. Ez az a struktúra és az a tartalom, amely egy elemzés lényegét alkotja. Miért "Holt vidék"? A cím fontos kiindulópont, a költő első "mondata". A címadásban is vannak divatok, de alkalmazható a legrégibb szabály, a tartalomra vonatkozik és figyelemfelkeltő. Vagyis miért "holt" a vidék József Attila versében? A halál mindenképp értékvesztés, valaminek a végérvényes, megváltoztathatatlan lezárása. Tipikus szavai: csend, mozdulatlanság. Ez mind megtalálható a versben. A második logikus felvetés: Minek a halála, elvesztése? Itt már több szinten kódolható az információ. József attila holt vidék elemzése. A versben ezek: természet, társadalom, (történelem). Az első szint kézenfekvő: ez maga a költői képek által mutatott látvány. Látni a "látvány" mögött a "látomást" A konkrét táj könnyen válhat mitikus tájjá.
A tájköltészet visszatérő motívum a magyar irodalomban. A szülőföld, az Alföld, a Balaton-felvidék, az Erdélyi-bércek gyakran megihlették költőinket, így kedvelt téma művészi kifejezésükben. Petőfi Sándor és József Attila két különböző korszak szülöttje, tájverseik közös vonásait mégis kiválóan szemléltethetjük A puszta, télen és a Holt vidék összehasonlításával. József Attila Holt Vidék. Közel száz év telik el a két vers megszületése között, ám az alföldi róna látványa, a paraszti lét sivársága mit sem változik, a tájegység, mint a társadalmi lét szimbóluma azonos jelentéstartalommal bír. Alapvető különbség viszont, hogy Petőfinél az Alföld sokkal inkább, mint szülőföldje, a számára legkedvesebb vidék földrajzi szépségei miatt fontos, illetve a szabadságot jelképezi, míg József Attilánál mélyre hatóbban kell boncolgatnunk a mögöttes tartalmat. Ezt talán József lélektanilag rezignáltabb, elégikusabb, filozófikusabb hangvétele is alátámasztja. A társadalmi létből való kiábrándultság és kiútkeresés viszont ugyanolyan fontos, a paraszti lét sivársága azonos problémákat hordoz.
Uraságnak fagy a szőlő. Neki durrog az az erdő. Övé a tó s a jég alatt neki bujnak a jó halak iszapba. A Holt vidék műfaja gondolati költemény, hangvétele elégikus, meditatív. Hangulata nyomasztó, a végén már-már lázító a ki nem mondott gondolatok miatt. Az ember azt kérdezi magától: miért kell így élni? Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Ami itt életerős, az maga a fennálló helyzet: "Kövér homály, zsíros, csendes; / lapos lapály, kerek, rendes" – és ezen a lapályon minden az uraságé. szinesztézia: "együtt érzékelés" (gör. ); különböző érzékszervekkel felfogott ingerek hangulati azonosságon alapuló szóképbe sűrítése, pl. "lila dalra kelt egy nyakkendő... " hangszimbolika: olyan költői eljárás, ahol a hangok fizikai, akusztikai tulajdonságai válnak stíluseszközzé (hangutánzó, hangulatfestő szavak használata) alliteráció: a szó eleji hangok ismétlődése egy verssorban vagy több soron át ("virágnak virága, világnak világa"); ritmuskeltő tényező
Eltérő tehát a vers indulásánál érzékelhető hangulat, mint Józsefnél. A következő versszakokban a téli természet tárul elénk. A tanyák, és a gazdasági épületek után az 5. és 6. versszakban képet kapunk az emberekről is, a betyár és a dohány szétválaszthatatlan szimbiózisáról, és az unatkozó csaplárosnéról. A 7. és 8. strófában ismét kitekintünk a természetbe, de immáron dinamikusabb képekkel ("Most uralkodnak a szelek, a viharok"), mely szelek minden bizonnyal március 15-e hírnökei. A könnyed nyugalomnak hirtelen vége szakad és az évszak kemény természeti harcait érzékelhetjük. A vers rímképlete a-a-b-b-c-c, nyugodtabb, mint Józsefnél, valamint költői képei is letisztultabbak, inkább a hasonlat és az allegória eszközeivel él. "Mint kiűzött király országa széléről, /Visszapillant a nap a föld pereméről, /Visszanéz még egyszer /Mérges tekintettel, /S mire elér a szeme a tulsó határra, /Leesik fejéről véres koronája. " Ezzel a mesés allegorikus képpel zárja Petőfi a verset, melyben a téli napot a kiűzött királyhoz hasonlítva utal a változás szeleire, a közelgő forradalomra.