És ha be van kapcsolva a válaszjeladó, nem lehet ezeket a gépeket úgymond "véletlenül" megtámadni azzal, hogy azt hitték róla, csapásmérésre készülő ukrán légijárművek: emlékezzünk, ez egy érzékeny légtér, 2014-ben ebben a kelet-ukrajnai zónában történt az elmúlt időszak egyik legtragikusabb eseménye, egy Malaysian 777-es utasszállító lelövése egy feltehetően orosz területről áthozott légvédelmi rakétával. 33 láb méter meter sub assy intake. Az RQ-4B-k egy Szicília szigetén lévő támaszpontról indulnak, Görögország, Bulgária és Románia érintésével érnek Ukrajnába, még a magasságukat is kijelzik, általában 52–54 ezer láb. Miközben a polgári forgalom gyakorlatilag Kijev vonalától keletre nem létezik, az innen a szakadár területekig terjedő zónában gyakorlatilag csak egy-egy Forte10, Forte11 és Forte12 hívójellel mozgó Global Hawk repül, de láthatóan nagyon precízen tartja adott távolságban magát a két, függetlenségét kikiáltó kelet-ukrajnai formáció határaitól. Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik.
Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
5 Hunter 333 Hunter 336 Hunter 340 Marlow-Hunter 33 Mirage 33 Moorings 335 Nonsuch 33 Tanzer 10 Viking 33 Irodalom Külső linkek A kategóriához kapcsolódó média: C&C 33-1 a Wikimedia Commonsban
Innen indultunk Nagyszalontára. A Csonkatoronynál az igazgató úr és Bagosi Hajnalka várta csapatunkat, és tartott nagyon élvezetes, érdekes tárlatvezetést az Arany János Emlékmúzeumban. A tárgyi hagyaték jelentős részét Arany László a költő fia adományozta Nagyszalontának, a szülővárosnak. Visszakerültek a tárgyak oda, ahonnan indultak. A költő életpályája bizonyítja, hogy kitartással sok-sok szorgalommal a legszerényebb lakból is el lehet jutni az Akadémia főtitkári pozícióig. Itt kapott helyet többek között Arany János dolgozószobája, diákládája, Petőfi Sándortól kapott kávéfőzője, kéziratok, portrék, személyes tárgyak. Érdekes játékok kaptak helyet a múzeumban, amivel gazdag ismeretanyaghoz juthattak a diákok. A Csonkatorony falán lévő emléktáblánál helyeztük el koszorúnkat. A Református templom érintésével, ahol Arany Jánost megkeresztelték, folytattuk utunkat az Arany-portához, ahol Arany János született. Külön ajándéka a sorsnak, hogy Nagyszalontán azon az utcán sétálhattunk, ahol a magyar nemzet legnagyobb epikus költője lépdelt, melynek iskolájában Arany, Zilahy, Sinka, Kulin György tanulta a betűvetést.
Több, fiatalokat megszólító programot – köztük Toldi szelfi versenyt és Johnny Gold Face Time netes versmondó bajnokságot – szervez az év végéig Gyula városa a nagyszalontai önkormányzattal közösen Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere a keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy október 22-én a két önkormányzat közösen koszorúz majd a Gyulától alig 40 kilométerre fekvő Nagyszalontán, a városi szoborparkban. Emellett szeptember és november között a gyulai általános és középiskolások, összesen több mint négyszáz diák látogat el szervezett kiránduláson Nagyszalontára, Arany János szülőházába. Kiemelten koncentrálnak a fiatalokra, ezért igyekeznek kifejezetten őket, a saját platformjaikon megszólító rendezvényeket is szervezni. Ennek jegyében hirdették meg a Toldi Selfie elnevezésű versenyt, amely során a Toldi című elbeszélő költemény egy szituációját vagy karakterét kell megjeleníteni egy önarcképben, azaz selfie-ben, november 17-ig. Az első helyezett 40 ezer forint értékű ajándékutalványban részesül.
A gyujtemény fokozatos bővülése folytán az eredeti helység szukösnek bizonyult, ezért felmerült a hagyatékhoz méltó emlékhely biztosítása. A választás a Csonkatoronyra esett, a város egyetlen középkori épületére, melynek léte egybefonódik a város történetével. Bocskai István fejedelem 1606-ban 300 hajdúját telepítette Szalontára, hogy megvédjék a vidéket a gyakori török támadásoktól. A hajdúk erődítményt építettek, ennek belső területén állott az őrtorony. 1658-ban leégett, és csonkán, tetőszerkezet nélkül állott majdnem 250 évig. Petőfi Sándor 1847-ben, amikor eloször járt Aranyéknál, lerajzolta a Csonktatornyot, ez az épület első vizuális megörökítése. 1899-ben restaurálták, és ide helyezték át az Arany Emlékszoba ereklyéit. 1907-ben a bejárat a déli oldalról a mostani nyugatira került. Ekkor került a bejárat fölé Arany János szobra, amelyet Stróbl Alajos tervezett, és Szeszák Ferenc kivitelezett. A múzeumnak öt kiállítóterme van, a földszinti teremben a látogatók a város és a torony történetével ismerkedhetnek meg, a négy emeleti teremben pedig az Arany emlékek kaptak helyet.
Arany és Petőfi 1847. februárjától - a Toldi pályadíjának hírétől - 1849. júliusáig, Petőfi haláláig több mint hatvan levelet váltott egymással. Petőfi lelkesedését mindenekelőtt a Toldi szépsége keltette föl. Nemcsak örvendező érzéseit és egyetértő gondolatait küldi el Aranynak, hanem mindjárt a lelkét is: "Toldi írójához elküldöm lelkemet... " Megpecsételődik a két férfi barátsága, az évszázad két kiemelkedő alkotóművészének szövetsége. "A magyar irodalom legszebb férfibarátsága kezdődik. Regény sem ábrázolt még úgy önfeláldozást, önzetlenséget, mint amilyen e két ember egymásnak s egymásról rótt írásában felénk árad. Levelezésük a világirodalomban a legtökéletesebb alkotás két férfi egymás iránt való vonzalmáról" - állapítja meg Illyés Gyula Petőfiről írott könyvében. A két költő megosztja egymással életük minden kisebb-nagyobb eseményét is. Forrás: Alföldy Jenő, Arany János levele Petőfi Sándornak (részlet) Szalonta, 1847. 04. 21. "Szombaton, april 17-dikén, déli 12–1 óra közt éppen hivatalban valánk.
2015. 02. 27. Aktuális, Bihar megye 623 Views Kellemes meglepetésben lehet része annak, aki ellátogat Nagyszalontára. A megmaradt Bocskai tornyot érdemes felkeresni, végigjárni a múzeumnak berendezett jó állapotban lévő, felújított mind a négy emeletet, ahonnan szép panoráma is várja az épületet felkeresőt. A városban Arany János szülőháza helyén, tájház működik, emléktáblával megjelölve. A csonka toronyban Arany János emlékmúzeum és a Városi Galéria található. Református temploma mellett a Romániához csatolt területek egyetlen megmaradt Kossuth Lajos szobra áll. a központi parkban a város alapító Bocskai István teljes alakos szobra, de Arany János szobrát is ott találjuk. Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A településtől nyugatra halad el a szermeták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Nagyszalonta Fedezd fel velünk te is Erdélyt: Nagyszalonta a 16. századig jelentéktelen községnek számított, melynek ősi birtokosa a Toldy család volt.
1658 – ban a lakosok a várat és a községet a törökök közeledtének hírére II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön. Az így pusztán maradt község csak a század végén kezdett ismét benépesülni. A 18. század végén és a 19. század elején körülbelül 200 nemes család lakta a várost. 1910 – ben 15 943 lakosából 15 206 magyar és 650 román volt. 2002 – es adatok szerint 18 074 lakosból 10 335 magyar és 7 267 román volt. A trianoni határ egyik kisebb módosításaként az 1920 – as évek elején egy külső településrészt Újszalonta néven Magyarországhoz csatoltak. 1940 – ben a második bécsi döntésnek köszönhetően az egész település visszakerült Magyarországhoz, de 1944 – ben a szovjet hadsereg foglalta el és 1947 – től újra Romániához került. Derecske és Nagyszalonta testvérvárosi kapcsolata A testvérvárosi megállapodás aláírására 2008. június 21 – én került sor Derecskén. 2009. február elején az egész Kárpát – medencére kiterjedő disznótor zajlott Derecskén. A hazai csapatok mellett a Felvidékről, Partiumból és Székelyföldről is érkeztek csapatok, hogy bemutassák szűkebb szülőföldjük disznótorral kapcsolatos szokásait, ételkülönlegességeit.
1241-ben a tatárok pusztították el, de hamarosan újraépült. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már egyházas helyként említette Zalancha, Zalanta néven. 1337-ben a pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 8 garas pápai tizedet fizetett. 1433-ban a Toldyakon kívül a Nadaby család is birtokos volt itt. 1552-ben a község összesen 13 és fél pusztából állt. 1556-tól a század végéig az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozott. 1598-ban a Nagyvárad alól visszavonuló török hadak pusztították el. Ezután majd 8 évig lakosok nélkül állt. 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem a köleséri hajdúknak adományozta a települést. A Bocskai István által letelepített 300 hajdú megalapította Szalonta városát. 1610-ben Báthori Gábor fejedelem a szalontai hajdúknak vámszedési jogot adott. Egy 1618-ból fennmaradt, Jóte Ferencz főkapitánysága alatt Nagy-Szalontán kelt oklevélen látható a szalontai hajdúk első pecsétje, melyet Bocskaitól nyertek egyéb szabadalmaikkal együtt. A pecsét-címer oroszlánnal viaskodó sast ábrázolt.