ker. 1029 Budapest II. ker., Zsíroshegyi út. 60. út 60. (1) 2757697, (1) 2757697 gépi hímzés, hímzés, textil termékek, textil kereskedelem, hímzés kellékek, használt hímzőgépek forgalmazása, export Budapest II. ker. 1136 Budapest XIII. ker., Balzac utca 31. (1) 3490923 gépi hímzés, hímzés, pólók, ajándéktárgyak, filmnyomás, digitális ajándéktárgyak, transzferpapírok és fóliák, nagykereskedelem 1182 Budapest XVIII. ker., Gyergyó utca 9 (1) 2953441, (70) 5120503 gépi hímzés, textiláru, hímzések, munkaruha, kézimunka, gyerekruha 1066 Budapest VI. ker., Teréz Krt. 10 (1) 3221363 gépi hímzés, varrás, próbababák, hímzés minták, cérnák, varrógéptűk, bambusz kötőtűk, burda szabásminták, varrógép kereskedelme, ruházati kiskereskedelem, varrógépek, ruházati termékek, varrógép, használt varró gépek, vasalógépek Budapest VI. ker. 1163 Budapest XVI. ker., Batsányi út 87. (14) 030885, (1) 4030885 gépi hímzés, hímzés, hímző, szolgáltató, textiláru, hímzések, munkaruházat, reklám, gépi, pólók, emblémák, logó készítés, logo, reklámhímzés, zászlók 1163 Budapest XVI.
Crosswear Kft. () Gépi hímzéssel azért kezdtünk el foglalkozni, hogy saját termékeinket minél egyedibbé alakíthassuk. Hamarosan bővítettük gépparkunkat, s már a legmodernebb Tajima hímzőgépekkel és professzionális mintatervező szoftverrel vállalunk gépi hímzést kis és nagy tételben egyaránt. Himtrade Kft. () Cégünk 1991. évi alapítása óta szolgálja magas színvonalon a hímzők igényeit, legyen szó akár tervezőrendszerről, hímzőgépről vagy hímzési kellékekről. Hímző, Teamtek Kft. () Minőségi gépi hímzés megfizethető áron! Hímzünk magánszemélyeknek egyedi elképzelés alapján, cégeknek céges logóval ellátott munkaruházatot igényes megjelenést adva a munkatársaknak. Csapatoknak, egyesületeknek, baráti társaságoknak, legénybúcsú, lánybúcsúra elkészítjük egységes pólókat. A megrendeléseket Japán Tajima hímzőgéppel. Egyedi elképzeléstől a több száz darabig várjuk megrendeléseit. Kasza Kft. () Cégünk 1982-óta foglalkozik hímzéssel családi vállalkozás keretén belül. Kezdetekben kézi-, később mechanikus-, napjainkban csúcstechnológiát képviselő számítógépvezérelt, nagy kapacítású hímzőgépekkel dolgozunk.
Melinda és Szilvia Bt. () Hímzünk mindent mi hímezhető, legyen szó egyetlen darabról, akár több százas szériáról, nem fog csalódni bennünk. Oranzs Trade Kft. (9. ker) Amennyiben minőségi hímzést keresel, jó helyen jársz. Gyorsan és pontosan szeretjük kiszolgálni ügyfeleinket, legyen szó kis vagy akár nagy mennyiségben megrendelt termékekről. Gépparkunk az évek folyamán olyan ütemben fejlődött, hogy a legmerészebb hímzés designerek álmai is megvalósulnak műhelyünkben. Az Oranzs Trade Kft. közel egy évtizede szolgálja ki ügyfeleit minőségi munkáival. Rónaszéki és Tsa. Kft. () A hímzéseket egy AEMCO 8 fejes 9 színes Tajima-kompatibilis automata gépen készítjük. Felvarrókat is tudunk készíteni ha olyan helyre kérnek logót, ahová a direkt hímzés nem lehetséges. Meghatározás Gépi hímzéssel foglalkozó, ellenőrizhető, hivatalos vállalkozásokat összesítő linkdoboz. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk!
Fejlesztési tartalék 2020 A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 1 db hozzászólás Vissza az előző oldalra
Amennyiben az adózó úgy dönt a kormányrendeletben rögzített szabályok szerinti fejlesztési tartalék 2019. adóévi képzéséről, hogy a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan a rendelet hatálybalépésének napjáig társasági adóbevallást nem nyújtott be, de a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez. Ugyanis az adóalap-csökkentés azon feltétele, miszerint a képzett összeget lekötött tartalékként kell az adóalanynak a könyveiben is kimutatnia, az nem változott. Természetesen ez esetben a társasági adóbevallást nem kell önellenőrzéssel korrigálni. Ami nem változott … Ahogyan a fejlesztési tartalék képzésének 10 milliárd forintban meghatározott, éves felső határa változatlan maradt, úgy az összeg felhasználásának – a fejlesztési tartalék feloldásának – eddig ismert szabályait sem írta át a fentebb hivatkozott kormányrendelet.
A Tao. 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kisvállalati adó hatálya alá áttérő adózó a társasági adóalanyisága utolsó adóévében nem veheti igénybe a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-kedvezményt. Ezen rendelkezést az adózó köteles alkalmazni, tehát ilyen jogcímen csökkentő tétel nem állítható be a '71 jelű záró bevallásba. A Tao. § (1) bekezdés b) pontja szerint, amennyiben az adózó a társasági adó hatálya alatt a Tao. 7. § (1) bek. f) pontja szerint az adózás előtti eredményét fejlesztési tartalék képzés címén csökkentette, akkor – a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályok szerint – köteles az utolsó adóévet megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak az utolsó adóév utolsó napjáig fel nem használt része után a lekötés adóévében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékkel a társasági adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítani, és azokat 30 napon belül megfizetni. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt a megszűnésről szóló társaságiadó-bevallásban kell bevallani.
Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2020. május 12. Megjelent az új, 2019. évi társaságiadó-bevallási nyomtatvány (1929), amely már lehetővé teszi a fejlesztési tartalék igénybevételét az adózás előtti eredmény 100%-áig. Akik már elfogadták a beszámolót, és benyújtották az adóbevallásukat, visszamenőlegesen kihasználhatják ezt a lehetőséget, amennyiben 2020. szeptember 30-ig még módosítják a számviteli ellenőrzés szabályai szerint beszámolójukat lekötött tartalék képzésével, és az önellenőrzés szabályai szerint benyújtják a módosított társaságiadó-bevallást. Mint eddig is ismeretes volt, a 140/2020. (IV. 21. ) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdésének értelmében az adózók a 2020. július-szeptember közötti időszakban esedékessé váló adóelőleg-fizetési kötelezettségüknek az utolsó rendelkezésre álló bevallásban megállapított előleg-kötelezettség (csoportos társaságiadó-alany esetén ennek hiányában adóhatósági határozattal előírt társaságiadó-előleg kötelezettség) alapján azonos ütemezésben tesznek eleget.
Ezek lényegében az alábbi módosításokat érintenék: A Szocho mértéke 2020. július 1-től 15, 5%. Amennyiben a magánszemély köteles a szocho megfizetésére, akkor szja szempontból adóalapként a megállapított jövedelem 87%-át (a jelenlegi 85% helyett) kell figyelembe venni. Az Ekho törvényben meghatározott ekho alap összege után a kifizetőt 2020. július 1-től 15, 5% ekhó terheli. A KIVA mértéke 2021. január 1-től 11%-ra csökken. 2020. július 1-től a KATA-s adózási formát választók számára az ellátások számítási alapja a korábbi 98 100 forint helyett 102 ezer forintra, emelt összegű tételes adófizetés esetén pedig 170 ezer forintra emelkedik. A fejlesztési tartalékra vonatkozó korábban ismertetett szabályozás törvényi szintre kerül, azzal az eltéréssel, hogy az ezt korábban szabályozó rendelet hatálya és a törvény hatályba lépése között beadott társasági adó bevallások és beszámolók korrekciója is lehetővé válik. A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadója változatlan szabályok mellett kerül törvényi szinten kodifikálásra.
Az adót és a késedelmi pótlékot az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani. A fejlesztési tartalék a következők kivételével bármely – új eszközre és használt eszközre egyaránt – beruházásra felhasználható, a beruházás elszámolásának adóévében. A több év alatt megvalósított beruházás aktiválásának adóévében, tehát csak az ezen adóévben elszámolt beruházási értékre használható fel a fejlesztési tartalék, a korábbi adóévekben elszámolt beruházás utólag nem finanszírozható a fejlesztési tartalékból. (Arra a beruházás elszámolásának adóévében volt lehetőség. ) Nem használható fel a fejlesztési tartalék ♦ a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kapott eszköz alapján elszámolt beruházásra, ♦ a térítés nélkül átvett eszköz címen elszámolt beruházásra, ♦ az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amelyre a számvitelről szóló 2000. C. törvény ( Szt. ) szerint nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (például földterületre, telekre, olyan eszközre, amelynek nem csökken az értéke).
2. E-mobilitáshoz kapcsolódó TAO kedvezmény Az elektromos járművekre általánosságban véve kedvező adózási környezet vonatkozik, úgymint: gépjárműadó mentesség, forgalomba helyezéskor regisztrációs adó alóli mentesség, visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség. Fentieken túl a jogalkotó a társasági adóban is kedvezményeket biztosít az elektromos autókhoz kapcsolódóan. Bizonyos feltételek fennállása esetén elektromos autók beszerzése után érvényesíthető az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye. (Figyelem az a kedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel együttesen nem alkalmazható! ) Fontos kiemelni, hogy a Tao tv. 2020. 12. 27-től hatályos módosítása értelmében nem vehető igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye elektromos (hibrid) személygépkocsik esetében. Kivételt képeznek ez alól az ún. "nagy rakodóterű" személygépkocsik, amelyek esetében a továbbiakban is alkalmazható az adókedvezmény. Az adókedvezmény részletszabályait tartalmazó kormányrendelet értelmében a beruházás megkezdésének napja a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja, illetve bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi.