Okos gépek, gondolkodó robotok - és tudományos gyakorlatok gyerekeknek Szerző: Angie Smibert Cser Kiadó, 2020 Mi a mesterséges intelligencia? Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia az életünket? A Mesterséges intelligencia című, gyerekeknek szóló könyv a gondolkodó gépekkel és okosrobotokkal végzett tudományos kísérletekkel foglalkozik, vizsgálja, hogy a robotok hogyan fejlődnek olyan gondolkodó, tanuló eszközökké, amelyek segítenek az embereknek a feladatok elvégzésében, döntések meghozatalában, és a munkák hatékonyabbá tételében. A könyvben található QR kódok olyan oldalakra visznek bennünket, ahol robotok szereplésével készült filmeket láthatunk és érdekes a témával kapcsolatos cikkeket olvashatunk. Ezek megmutatják, hogy a robotoknak milyen nagy szerepe van a szórakozásban, illetve a szabadidő eltöltésében is. Mesterséges intelligencia - Angie Smibert - könyváruház. Az iparban és a tudományos életben eddig tapasztalt eredmények alapján megismerjük a robotok előnyeit. A gyerekek a tévében, videokon látott meséken keresztül a legtermészetesebb módon fogadják a robotok szereplését a mindennapok világában.
Míg egy intelligens rendszer képes az adott termény igényeinek megfelelően működni, előfordulhat, hogy a nagyobb és gyorsabb hozam céljából a környezetre káros módon alkalmazza a műtrágyákat, rovarölőket, vagy más vegyszereket. Emellett a kutatók hangsúlyozták, hogy az automatizálás a kis, önfenntartó gazdálkodást végző családi vállalkozásokat valószínűleg nem fogja érinteni, vagyis a mezőgazdasági termelésben meglévő hatalmas egyenlőtlenségeken nem fog jelentősen változtatni. Einstein rejtélyei / MI Mesterséges Intelligencia. Az élelmiszer-ellátás bizonytalansága mintegy 2 milliárd embert érint, több százmillió alultáplálttal, köztük gyerekekkel. A precíziós mezőgazdaság és a mesterséges intelligencia által irányított termelés azonban nagyon sokat javíthatna a helyzetükön is, még a klímaváltozás és a növekvő népesség mellett is. "A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja ugyan a mezőgazdálkodást, de az egyre gyakrabb alkalmazás mellett fontos, hogy a kockázatait is megértsük, és még addig tegyünk ezek ellen, amíg nem terjed el túlzottan a technológia" – tette hozzá Dr Seán Ó hÉigeartaigh, a kutatás egyik szerzője.
A mesterséges intelligencia a jelen: az MI által uralt korszak küszöbén állunk. Az MI több, mint egy technológiai hullám. A 21. században és azon túl ez a hatalom legfőbb forrása, amely táplálja a politikát, az üzleti életet és a társadalmat. Mesterséges intelligencia könyv. Az MI birtokba vette az elménket, a munkánkat és az otthonainkat, átírta a szabályokat, mindez pedig arra ösztönöz, hogy itt az ideje újragondolni civilizációnk alapvető kérdéseit. Az emberi agynak pedig mihamarabb alkalmazkodnia kell a mindenütt jelen lévő mesterséges intelligencia új paradigmájához. Tudatosan és felelősen kell kezelnünk a lehetőségeket és a fenyegetéseket. Jelenleg a mesterséges intelligenciát körülvevő felhajtás és tájékozatlanság egyaránt súlyosbítják az egyre jobban polarizált és szétszakadó társadalmak problémáit. Azonban a mesterséges intelligencia fejlődésének iránya és az MI kora még mindig az emberektől függ: a döntések, és így a jövő a tudomány és a tech-világ szereplőin, az állami döntéshozókon kívül rajtunk, felelős polgárokon múlik.
Önjáró traktor Forrás: Wikimedia Commons Miközben rengeteg előnnyel járna ez, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nem teljesen veszélytelen ez a helyzet. A Cambridge-i Egyetem kutatói vezette nemzetközi csoport vizsgálta meg a kérdést, és a Nature Machine Intelligence szakfolyóiratban számoltak be eredményeikről. A mezőgazdaságban a nagy cégek kísérleti jelleggel már ma is használnak számos olyan technológiát, amely automatizáltan végezhető feladatokat lát el, és már megvan a lehetősége annak is, hogy teljesen emberi beavatkozás nélkül végigkísérje egy termény életútját az automatikus. Különböző környezeti tényezőket mérő szenzorok, vagy épp a növényi betegségeket vizsgálók segítik már ma is a mezőgazdaságot. Önvezető traktorok és betakarító gépek, automata öntözőrendszer, az ún. MI. Mesterséges intelligencia – Tananyagbővítés | Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach. ag-robotok képesek az időjárási adatokon és a növények igényein alapuló ideális tápanyag- és vízellátást biztosítani. Ez mind szép és jó, ám ezek a rendszerek ki vannak téve a kibertámadásoknak, és ez csak egy része a kockázatoknak.
A kutatók szerint számos tudományágnak, beleértve az ökológusokat és antropológusokat is, együttesen kellene ezekre a veszélylehetőségekre mielőbb megoldást találniuk.
[] Kémek hídja ( Hannibal Lecter) Steven Spielberg új filmjét akár Frank Capra is rendezhette volna: a Kémek hídja igazi régi vágású erkölcsi tanmese, mely a soha meg nem alkuvó és bátor kisember alakján keresztül az amerikai idealizmust emeli piedesztálra. Új-Hollywood szebb napokat is látott atyjára igazán ráfért már egy ilyesfajta vérfrissítés. Még akkor is, ha a Kémek hídja sem Spielberg karrierjét, sem pedig a kémfilm zsánerét nem újítja meg. Interjúk [ Újra kellett építenünk a berlini falat – interjú Adam Stockhausen látványtervezővel Adam Stockhausen Oscar-díjas látványtervező olyan filmekben dolgozott, mint a Grand Budapest Hotel, a 12 év rabszolgaság vagy a Holdfény Királyság. Művészeti vezetőként közreműködött többek közt az Utazás Darjeelingbe című filmben. Stockhausen legfrissebb munkája Steven Spielberg hidegháborús drámája, a Kémek hídja – az interjúban a forgatásról és a film megtervezéséről mesélt.
A Saul fia az olaszok Oscar-díját is megkapta A legjobb film Paolo Genovese Perfetti sconosciuti (Tökéletes idegenek) című tragikomédiája lett, a legjobb rendezőnek járó díjat a Gomorrá-t is jegyző Matteo Garrone vehette át az angol nyelvű Tale of Tales című horrorfantasyért. A díjátadón megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Ettore Scola rendezőről, Gina Lollobrigida és a Taviani-testvérek pedig életműdíjat vehettek át Sergio Mattarella államfőtől és Dario Franceschini kulturális minisztertől még a gála előtt. Nemes Jeles László akár egy szuperhősfilmet is bevállalna... Baljós árnyak a kémek hídján Steven Spielberg közelmúltban bemutatott, Kémek hídja című mozifilmje megtörtént, valós eseményeken alapul. Amikor az 1950-es évek hidegháborús hisztériája éppen enyhülni kezdett volna, 1960 verőfényes májusának első napjait ismét egy rendkívüli incidens híre árnyékolta be. A Kreml május 7-én bejelentette, hogy a Szovjetunió légterében az ország szuverenitását súlyosan megsértő amerikai kémrepülőgépet lőtt le a honi légvédelem.
És tulajdonképpen így is tesz. A Kémek hídja párját ritkító darab. Egy modern környezetben készült film, amely a hatvanas-hetvenes évek thrillerjeit idézi - A kém, aki a hidegből jött -től Az elnök emberei ig -, de olyan hitchcocki átlaghősök szerepeltetésével, akiknek megvan a magukhoz való eszük. Tom Hanks szerint a film azokat a produkciókat idézi, melyekben a csendnek feszültségfokozó erejük van, és ez igaz is, hisz a legfeszültebb pillanatokban a hősök - és a néző is - arra vár, hogy megszólaljon egy telefon, ugyanakkor ez egy olyan film, melyben a szavaknak is óriási szerepük van, hisz nem csak néhány ember, de talán egy világ sorsa is múlhat rajtuk. Egy ilyen környezetben első blikkre talán váratlan vendég lehet a humor, de a történetet végigkísérő finom szellemesség - amely minden bizonnyal a Matt Charman forgatókönyvét kipolírozó Coen-fivérek érdeme - újabb színt kölcsönöz a patinás stílusban, kirohanásoktól mentesen előadott történetnek, melyet a Spielbergtől megszokott vizuális nüánszok, a kivétel nélkül remekül teljesítő színészek - kiemelendő a hidegvérét mindvégig megőrző Abelt alakító Mark Rylance-szel - és a fantasztikus atmoszféra varázsol az év egyik legkiemelkedőbb darabjává.
Arányosság alatt azt értem, hogy mindenből van benne egy kevés: kellően történelmi, fogyaszthatóan politikai, egészségesen drámai és mindemellett még mértékletesen, de a maga módján roppantmód humoros is, ezáltal nincs olyan periódusa a filmnek, amikor ne nézetné magát. Hiába közel két és félórás, ezt a kissé nehézkesnek mondható első tíz-tizenöt percet leszámítva nem érezzük. Onnantól fogva, hogy Hanks feltűnik a színen, egészen a végéig gördülékenyen és érthető, közönségbarát módon halad előre a sztori. Az egész pedig a felsorolt erényeivel együtt igazából egy történelmi példázatnak fogható fel, egy olyan igaz ember meséjének, aki hiába nem lett világhíres, mégis tagadhatatlanul érdemes volt filmet forgatni róla és arról, amit tett: nemes és felemelő történetekre mindig szükség van. Kémek hídja ( Bridge of Spies, 2015) – Értékelés: 9/10 Színes, szinkronizált amerikai történelmi dráma, 141 perc. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Értékelés: 416 szavazatból 1960. A hidegháború legfagyosabb évében a Szovjetunióban elfogják egy lelőtt U-2-es kémrepülőgép pilótáját. Gary Powers talán örökre fogoly marad. Kétévnyi hiábavaló próbálkozás után a CIA kiszemel egy ügyvédet (Tom Hanks), hogy szabadítsa ki a pilótát a vasfüggöny mögül. James Donovannek Berlinbe kell utaznia, hogy tárgyalásokat kezdjen az ellenséggel. De a CIA egészen másfajta feladatok elvégzésére is felkészíti őt. Bemutató dátuma: 2015. november 26. Forgalmazó: InterCom Stáblista: Díjak és jelölések Oscar-díj 2016 BAFTA-díj Legjobb látványtervezés jelölés Legjobb eredeti forgatókönyv jelölés: Joel Coen Ethan Coen Matt Charman Golden Globe-díj Legjobb férfi mellékszereplő Mark Rylance Legjobb hang Legjobb film Legjobb hangkeverés Joel Coen
Az év legjobb filmjei 2015-ben Rengeteg fantasztikus film született az idén, de olyan, amitől akkora hátast dobunk, hogy csillagokat látunk hónapokig, az előző évekhez képest jóval kevesebb. Mitől volt mégis különleges 2015? Sikerült nem elrontani a Star Wars folytatását, született egy magyar film, ami harminc év után újra Oscar-közelbe juttatta hazánkat, Spielberg megmutatta, hogy még mindig legény a gáton, egy menekült szemével láttuk a világot, Juliette Binoche beleborzongott Kristen Stewart tangájába, Matt Damon krumplit nevelt a Marson, és nem untuk. Szerintünk ez volt a legjobb huszonöt film az idén. Megint elvérzett egy magyar film a mozikban Forrás: Szilagyi Lenke middle on 1600 1109 Ez a szám még riasztóbb, ha figyelembe vesszük, hogy a Szerdai gyerek-et érthetetlen módon 29 moziban indította el a forgalmazó, és ha csak átlagosan napi két vetítéssel számolunk (volt olyan mozi is, ahol ötször adták le egy nap), akkor kiderül, hogy előadásonként 7-8 ember lézengett a nézőtéren. A spektrum másik végén a Pixar-stúdió legújabb animációs filmje, a Dínó tesó is meglepően hidegen hagyta a magyar mozinézőket.
Megköszönöm, ha nyomsz rá egy like-ot vagy megosztod másokkal: