A következő évtizedekben a háborús viszonyokat követően a város lakossága nagymértékben csökkent és védtelen volt a törökkel szemben, a vár azonban magyar kézen maradt. A 16. század közepétől kezdődően a császári hadak megjelenésével Sümeg nehéz helyzetbe került, amit csak tetézett a század végén kitört 15 éves háború és a Bocskai István vezette szabadságharc. A vár a csaták idején többször is gazdát cserélt. A bécsi béke után a város fejlődését Ergelics Ferenc püspök tevékenysége indította el. Fordulópontot Bosnyák István püspök 1643. március 27-én kiadott, a településnek a mezővárosi rangot biztosító kiváltságlevele jelentett. 1656-58-ban Széchenyi György püspök őrtornyokkal ellátott erős fallal keríttette körül a várost, amely ettől kezdve hosszú időre Zala megye egyetlen jól védhető városa volt. Balaton-felvidéki túra | Sümeg. Ennek következtében Sümeg mozgalmas várossá fejlődött: fellendült kereskedelme, vásárai híressé, fazekasiparának termékei keresetté váltak. 1705-ben a vár II. Rákóczi Ferenc seregének kezére került és ekkor a Dunántúl legfontosabb erődítményei közé tartozott.
A veszprémi püspökség székhelyeként az ellenreformáció egyik fontos dunántúli központja volt, ahová Széchenyi püspök ferences szerzeteseket telepített be 1650 körül. Sümeg fejlődését egy időre megállította a szentgotthárdi csatából visszavonuló török sereg ostroma. Igaz a várat nem tudták bevenni, de elvonulásuk előtt felgyújtották a várost. A tűz a várban is nagy károkat okozott. A város azonban kiheverte a pusztulást és újra fejlődésnek indult. 1700-ban ismét olyan nagy tűzvész pusztított, hogy a püspöki palotán és a Ferences kolostoron kívül mindössze négy kőház maradt meg a városban. 1705-ben Sümeg vára II. Rákóczi Ferenc seregének kezére került és ekkor a Dunántúl legfontosabb erődítményei közé tartozott. Hatalmas sziklák közt ősi tengerpart – Két Sümeg környéki, panorámás túrát ajánlunk. A császári seregek azonban Heister Sibert tábornok vezetésével 1709 júliusában visszafoglalták. A kuruc időkben betöltött szerepe miatt az osztrákok 1713 nyarán – nehogy egy újabb felkelésnél a magyarok felhasználhassák – hadgyakorlat ürügyén felgyújtották a vár épületeit és használhatatlanná tették annak két vízgyűjtő medencéjét is.
A várban megváltott belépőjeggyel a várban található összes kiállítás és program megtekinthető!
A csaták és tűzvészek által pusztított város újjáépítése hamarosan megindult. Az akkor hozott építészeti rendeletek következtében alakult ki Sümeg jellegzetes települési formája: a védőfalakkal övezett belső városban csak kőházakat lehetett építeni, így erre a területre a püspöki udvartartás, az uradalmi tisztségviselők és a vidék nemesei költöztek be. A kevésbé tehetős, kiváltságok nélküli földművesek és iparosok kiszorultak a régi belváros területéről és a külső városrészben építették fel fa-, illetve vályogházaikat. Sümeg környéki látnivalók. Padányi Bíró Márton (1745-1762) püspök idejében tovább fejlődött a város. Az ő működésének köszönhetőek Sümeg legjelentősebb építészeti és művészeti alkotásai. Széles körű vallásos, politikai, társadalmi és mecénási tevékenységével a magyar barokk szellem élenjáró személyiségévé vált és az ellenreformáció harcos képviselője volt. Sümegen számos lakóházat, gazdasági épületet, egy új plébániatemplomot és egy barokk püspöki palotát is építtetett. Irányításával alakult ki Sümegen az a katolikus szellemi központ, amely Pápa város protestáns irányzatával állt szemben.
A Bakony délnyugati csücskén, a Keszthelyi-hegységet a Kisalfölddel és a Tapolcai-medencével összekapcsoló völgyben fekszik Sümeg. A várost könnyen meg lehet közelíteni úgy a Balaton északi partjáról, mint Zalaegerszeg, Győr, Veszprém irányából. Sümeg határában őskori kovakőbányát (ma természetvédelmi terület és múzeum), római kori települést és ókeresztény bazilikát tártak fel. Országosan ismert várát a tatárjárást követően IV. Béla király kezdte el építtetni, amelyet a következő évszázadokban a veszprémi püspökök egészítették ki. A ázad folyamán, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A Rákóczi vezette szabadságharc leverése után az osztrákok felgyújtották és részben lerombolták. 1656 és 1658 között Széchenyi György püspök kőfalakkal kerítette be Sümeg városát. Az egykor 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfalak egy része ma is látható. E falakon belül, a XVIII. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja.
A Sümegi vár Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A várhegy tetején álló erődítmény már távolról is könnyedén észrevehető. A vár évek óta otthont ad koncerteknek, színházi előadásoknak, céges csapatépítőknek, filmforgatásoknak. A Sümegi vár története Legrégebbi része, a fellegvár öregtornyának alsó szintje a 13. század második felében épült. Egy évszázaddal később készült el a torony felső szintje és a fellegvár falai. Komolyabb bővítésre a 15. század folyamán került sor, amikor a kis vár előtti fennsíkot erős, magas védőfallal körülvették, megépítették a belső kaputornyot, a palotát, a kápolnát, a külső kaputornyot és a pártázatos, lőréses várfalat. Miután Veszprémet elfoglalták a törökök, a püspökség a sümegi várba menekült és nagyszabású átalakításba kezdett. A vár északi sarkán épült egy emeletes bástya, melyet Köves püspökről neveztek el. A törököknek Sümeg várát nem sikerült bevenni. Hanyatlásnak a Rákóczi szabadságharcot követően indult, amikor 1713-ban felgyújtották és lerombolták.
Hagyományos húsvéti ételek Közeleg a húsvét, lassan meg kell tervezni a húsvéti menüt, amelynek minden családban vannak fix, kihagyhatatlan elemei. Csirke caprese recept Kovács Imola Bettina konyhájából - Receptneked.hu. Ilyen például a húsvéti sonka tormával és a fonott kalács, amelyeket szinte kötelező elkészíteni húsvétkor. De a töltött tojás, tojássaláta, sárgatúró, pogácsa, sonka- és sajttekercs, a répatorta vagy a linzer sem hiányozhat a húsvéti asztalról. A hidegtálakhoz készíthetünk göngyölt húst, egybesült fasírtot és salátát is. Hogy le ne maradjon semmi fontos a bevásárlólistáról, összegyűjtöttük azokat a recepteket, amelyek részei a hagyományos húsvéti menünek, a levestől a főételen át a desszertig megtaláltok mindent, és a húsvéti reggeli fogásait is elmenthetitek.
Utána tedd vissza a kockára vágott húst, és főzd még kb. 15 percig. Így nyeri el az étel ugyanazt a zamatot, amit az eredeti verzióban az egész csirkétől kap. A recept forrásaként többek között felhasználtam a Sárga Sáfrány blog pollo alla cacciatora receptjét, és a Le Cordon Bleu főzőiskola Olasz konyha című könyvének hasonló című receptjét.
A gombát szeleteljük össze. A csirkemellet vágjuk csíkokra. #HÁZIKOSZT: Szuper egészséges csirkés “caprese” Marks & Spencer módra | Nosalty. Egy nagy serpenyőben olvasszuk meg a vajat, majd dinszteljük meg rajta a hagymákat. Adjuk hozzá a gombát, addig pároljuk, amíg a gombából kiengedett nedvesség el nem párolog. A csirkemellet forgassuk össze a liszttel, majd tegyük a gomba mellé, sózzuk, borsozzuk, majd pirítsuk 5-6 percig, amíg a csirke kicsit megpirul. Tegyük hozzá a felkarikázott uborkákat is. Míg a csirke pirul, egy tálban keverjük össze a tejszínt, a tejfölt és a mustárt, majd forgassuk hozzá a húshoz, pároljuk néhány percig.