A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Király családok címerével foglalkozik. szathmáry Király [ szerkesztés] Szathmáry Király Miklós 1613. március 20., Pozsony II. Mátyás címer általa: fiai János, István P 620 Szatmári Király cs. lt. 31. tétel Irodalom: A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. A savoyai királyi család rezidenciái. Külső hivatkozások: [1] Rövidítések Király 1613 [ szerkesztés] Király István 1613. március 6., Bécs II. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Kis Katalin, fia György, testvérei Pál, Gergely A 39 Magyar kancelláriai lt. Acta gen. [2] Király 1666 [ szerkesztés] 1666. december 4., Fogaras Apafi Mihály általa: fiai Miklós, György, István R 64 [3] Király 1667 [ szerkesztés] Király Mátyás 1667. július 12., Bécs I. Lipót általa: felesége Kecskeméti Zsuzsanna, gyermekei György, Ilona, Erzsébet P 1702 Lossonczy cs. 22. tétel [4] erdődi Király [ szerkesztés] Szatmár vármegye törzsökös családja, mely Erdőd, Homok, Pálfalva.
23-án. Aláírta Rákóczi György, Kovatzioci István kancellár és Pathai Sámuel titkár. 1632. 12-én hirdették ki Erdély és Magyarország csatolt részei három nemzetének országgyűlésén. Erről pontos másolatot adott ki a káptalan Váradi Jánosnak 1651-ben a Szentháromságutáni 14. vasárnap előtti kedden (aug. 29. ). 2. A másik így szól: a gyulafehérvári káptalan levélkeresői közlik, hogy a nemes fiú, György, mihályfalvai Eperjesi István és a néhai nemes Kis Borbála fia, aki a néhai marosujvári Kis Bálint és Miske Anna lánya, aki oláhszilvási Miske Tamás lánya, azt vallotta előttünk, hogy ő kiskorúsága miatt birtokosi jogait, javait, ingóságait egyedül nem tudja védeni és az eltulajdonítottakat visszaszerezni, ezért apjában bízik, hogy ezeket megteszi, ezért teljes körű meghatalmazást ad neki javai, ügyei és anyai birtokrésze kezelésére. Kiadva 1652-ben hamvazószerda utáni napon (febr. ). Brit királyi családfa. Tehát a megtalált iratokat belefoglaltuk jelen okiratunkba és káptalanunk pecsétjével kiadjuk az átiratot. 1770.
23-án adta ki a fejedelem, az átiratot pedig Eperjesi György készíttette a gyulafehérvári káptalan előtt apja, István számára 1652-ben a hamvazószerda utáni napon (febr. 15. ). Mi, a gyulafehérvári káptalan tudatjuk, hogy nemes gyulafehérvári Eperjesi József, a kolozsvári egyház gondnoka bemutatta nekünk Mária Terézia kerestető levelét, amely így szól: nemes gyulafehérvári Eperjesi József előadta, hogy jogai védelme érdekében szüksége van az őrá vonatkozó minden okiratra, amelyet a káptalannál őriznek, ezért Mária Terézia megparancsolja, hogy azonnal keressék elő ezeket és adjanak ki róluk pontos átiratot. Kiadva Aranylábútuson birtokon 1770. okt. Alma – Wikiszótár. 25-én. A káptalan megkereste a szükséges iratokat, amelyek így szólnak: 1. a káptalan levélkeresője megtalálta a gyulafehérvári Váradi János számára kiadott kerestető levelet, amelyben Rákóczi György parancsolja a levélkeresőknek, hogy mivel gyulafehérvári Váradi Jánosnak, Anna gyámjának, aki a néhai thasnádi Farkas György és nemes Demjén Anna törvényes lánya, jogai védelmében szüksége van az említett néhai Farkas Gergely nemeslevelének másolatára, amely egyben más katonák nemeslevele is, ezért megparancsolja, hogy keressék meg és adjanak ki róla átiratot.
Ferenc József és Erzsébet királyné életéről rengeteg információnk van, gyermekkoruktól halálukig sok-sok tény, adat, és rengeteg legenda is fennmaradt. Tudjuk például, hogy a császár ízlés dolgában az egyszerűséget kedvelte, és azt is, hogy felesége örökös fogyókúrát tartott. Ferenc Jóska a jó bécsi söröket részesítette előnyben Erzsébet királyné híres volt karcsúságáról, 172 centis magasságához mindössze 50 kilót nyomott, derékbősége a szülések után sem haladta meg az 50 centit. Nemcsak diétázott – roppant egészségtelenül egyébként, vagy csak tejet, vagy csak narancsot fogyasztva – de odafigyelt a mozgásra is: sokat lovagolt, és tornatermet is kialakítottak számára a kastélyban. Ugyanakkor voltak kedvenc ételei, amelyekről nem mondott le: rajongott a fagylaltért, leginkább az ibolyafagyiért, szerette a tortákat, édességeket, a szilvás gombócot; állítólag ő maga is kiválóan főzött, és saját receptes könyve volt. Ferenc József szerette az egyszerű ételeket, kedvence a húsgombóc leves és a tányérhús, a táfelspitz volt.
A matematika, a latin és a görög azonban " felesleges nyűg " volt a számára. Természetesen nem hanyagolták el testgyakorlást sem, hiszen a torna, úszás és lovaglás mellett a katonai nevelés is fontos volt, a vívásoktatás mellett. Mindezek mellett szenvedélyesen vadászott. Tizenhárom évesen ezredesi rendfokozatot kapott, majd Othmar Rauschertől teológiát és filozófiát tanult. Tizenhét éves korától pedig Metternich kancellár mellett a diplomáciába mélyedhetett bele. A bécsi forradalom A hadsereg egyébként közel állt a gondolkodásmódjához, hiszen ő maga is szerette a rendet és pedantériát. Éppen elkezdett a politikával és diplomáciával foglalkozni, amikor elérte az 1848-as francia forradalom híre, amelynek elődje, fél évszázaddal korábban Maria Antoinette -nek a halálát okolta. Ferenc József éppen Bécsben volt, s nem sokkal később itt is kitört a forradalom, amelyben tanítómestere Metternich kancellár menesztését követelték. Az eseményeket látva a kancellár lemondott, s Windisch-Grätz herceg lett a helyettese.
Legismertebb szeretője Anna Nahowski közel 15 éven át élvezte a császár kegyeit, majd maga Erzsébet szemelte ki Schratt Katalin színésznőt férje számára. Az asszony haláláig jó barátnéja volt a császárnak, bár érdekes módon Erzsébet halála után egyre ritkábban találkoztak. 6 Az elterjedt tévhittel ellentétben Ferenc József nem gyűlölte a magyarokat. Tökéletesen írt és beszélt magyar nyelven, feleségével magyarul levelezett. Gyakran tartózkodott Budán, majd Gödöllőn Erzsébet társaságában, kedvelte a visszafogott, vidéki magyar életet, a magyar királyi udvar nyugalmát. Inkább volt hivatalnok, mint császár, a megszokások rabja volt. Minden nap ugyanakkor kelt (hajnali 4-kor) és feküdt le (8-9 óra körül). Pedáns munkájáról, munkabírásáról volt híres. Egyszerű vaságyon aludt, szerette a smarnit, a sört, kedvence volt a Tafelspitz és az Ischler. Szigorúan vette a spanyol etikettet, mélyen vallásos életet élt, szeretett vadászni és sétákat tenni Schönbrunn parkjában. Régimódi ember volt, nem szerette a telefont és tartott az autóktól.
Itt jegyezte el Erzsébetet, és itt kóstolta meg először az Ischler Törthen t, tortácskát, amely a legendás Zauner cukrászda mestere, Richard Kurth alkotása volt. A ma is működő cukrászdában megkóstolható a sütemény kétféle verzióban: csokikrémmel töltve, csokival bevonva, vagy lekvárral töltve, kávés bevonattal. Az eredeti receptet hétpecsétes titokként őrzik. Forrás: Nyitókép: The Royal Forums Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.