Intézményeknek Fenntartóknak Hivataloknak (KSH, EMMI, OH) Belépéshez kérjük, használja az Intézményvezetői Mesterjelszó-kezelő rendszerben kiosztott felhasználói nevét és jelszavát! Belépéshez kérjük, használja a KIR-ben használatos fenntartói azonosítót és jelszót! Belépéshez kérjük, használja az Oktatási Hivatal által a rendszer használatához létrehozott felhasználónevét és jelszavát! Üdvözöljük! A köznevelési statisztikai adatszolgáltató program (a továbbiakban: KIR-STAT program) az OSAP kormányrendeletben előírt kötelező adatszolgáltatás határidőre történő, pontos teljesítésére szolgál. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28. KIR Hivatali ügyek. ) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdése szerint a köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézmény 2020. október 1-jei állapot szerinti közérdekű adatairól közöl adatot a KIR-en keresztül. Az adatszolgáltatás határideje: 2020. október 20. (kedd) A belépés az intézményvezetői Mesterjelszó-kezelő rendszerben kiosztott jogosultságokkal lehetséges.
A több feladat-ellátási hellyel működő intézmények számára lehetőséget nyújt a program arra, hogy az egyes feladat-ellátási helyek adatait párhuzamosan töltsék. Az adatlap szerkezetét és a kitöltési jogosultságokat az intézmény vezetője határozza meg. A program interneten keresztül érhető el, a számítógépen nem kell telepíteni a programot, a munka másik gépről is folytatható. Az ajánlott böngészőkben semmit sem kell beállítani a program használatához. A program a korábban megszokott automatikus összegző és ellenőrző funkció mellett helyzetérzékeny súgóval is segíti a kitöltők munkáját. A súgó a kérdőjellel jeleníthető meg. KÖZFELVIR - Bejelentkezés. Nincs szállítólevél, az internetes adatszolgáltatás mellett semmit sem kell postán elküldeni. A fenntartók a rendszeren keresztül megtekinthetik az intézményeik adatait, így részükre sem szükséges kinyomtatni az adatlapokat. A program biztonságosan továbbítja az adatokat, illetéktelen személyek nem férhetnek hozzá. Az adatszolgáltatás a Stt. (Statisztikai törvény) felhatalmazása alapján kiadott OSAP-ról szóló Kormányrendelet alapján történik, figyelemmel a 912/2013/EU rendeletre.
Felhasználói adatok OM azonosító Felhasználónév Jelszó A belépéshez, kérjük, használja az Intézményvezetői Mesterjelszó-kezelő rendszerben kiosztott felhasználói nevét és jelszavát!
Intézményeknek Fenntartóknak Hivataloknak (KSH, EMMI, OH) Belépéshez kérjük, használja az Intézményvezetői Mesterjelszó-kezelő rendszerben kiosztott felhasználói nevét és jelszavát! Belépéshez az intézmény azonosítóját is meg kell adni Belépéshez kérjük, használja a KIR-ben használatos fenntartói azonosítót és jelszót! Belépéshez kérjük, használja az Oktatási Hivatal által csak a statisztikai rendszer használatához létrehozott nevét és jelszavát! Figyelem! Kérjük, ne hagyják felügyelet nélkül a megnyitott adatlapjaikat, tábláikat, mert időtúllépés esetén az el nem mentett adatok elvesznek! Mesterjelszó használata a tárolt jelszavak védelmére | Firefox súgó. Kérjük, folyamatosan kísérjék figyelemmel a rendszer által kiadott üzeneteket! Ha a kitöltést felfüggeszti, előtte az aktuális táblát mindenképp mentse! Üdvözöljük! A köznevelés-statisztikai internetes adatgyűjtő rendszere az OSAP kormányrendeletben előírt kötelező adatszolgáltatás határidőre történő, pontos teljesítésére szolgál. A belépés nem igényel új regisztrációt, a KIR-ben használt, az intézményvezetői Mesterjelszó-kezelő rendszerben kiosztott felhasználói nevével és jelszavával lehet bejelentkezni.
A Firefox alapértelmezés szerint nem használ elsődleges jelszavakat a tárolt hitelesítő adatok védelmére. Elsődleges jelszó megadása: A képernyő tetején található menüsávban kattintson a majd a menüpontra. Kattintson a menügombra és válassza ki a menüpontot. Kattintson a menügombra és válassza ki a menüpontot. Kattintson az panelre. Jelölje be a Elsődleges jelszó használata lehetőséget. Megjelenik az Elsődleges jelszó módosítása párbeszédpanel. Adja meg elsődleges jelszavát. A Jelszóminőség-mérő jelzi a megadott jelszó kitalálásának nehézségét. A minőségi jelszó létrehozásához az elsődleges jelszónak tartalmaznia kell a következőket: Használjon legalább egy nagybetűt. Mesterjelszó kezelő rendszer. Használjon egy vagy több számjegyet. Használjon legalább egy nem alfanumerikus karaktert, például: @ # $% ^ & * (). Gondoskodjon arról is, hogy jelszavát úgy határozza meg, hogy könnyen megjegyezhető legyen, de mások számára nehéz legyen kitalálni. Ezzel biztosítva, hogy kizárólag Ön tudja felhasználni ezt a titkos információt.
A KIR-STAT program lehetőséget nyújt arra, hogy az adatokat párhuzamosan több felhasználó rögzítse. Az adatlapok struktúráját és a kitöltési jogosultságokat az intézmény vezetője határozza meg. A program az automatikus összegző és ellenőrző funkció mellett helyzetérzékeny súgóval is segíti az adatrögzítők munkáját, mely a programba történő belépést követően a jobb felső sarokban látható kérdőjel ikonra kattintva jeleníthető meg. Kérjük, ne hagyják felügyelet nélkül a megnyitott adatlapjaikat, tábláikat, mert időtúllépés esetén az el nem mentett adatok elvesznek! Kérjük, folyamatosan kísérjék figyelemmel a rendszer által megjelenített figyelmeztetéseket, üzeneteket! Ha a kitöltést felfüggeszti, előtte az aktuális táblát mindenképp mentse! A program biztonságosan továbbítja az adatokat, illetéktelen személyek nem férhetnek hozzá. Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt. ) felhatalmazása alapján kiadott Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017.
Tájékoztatjuk, hogy a program 2022. április 8-án 20:00-tól április 11-én 8:00-ig tervezett karbantartás miatt nem lesz elérhető. Belépés OM azonosító/Technikai kód(*) Felhasználói név Jelszó Intézményvezetői belépés (*) Szakképző intézmények számára Útmutató az Intézményvezetői mesterjelszó-kezelő rendszer használatához © Oktatási Hivatal
Az akkumulátorokkal felszerelt napelemes rendszer a hálózati áramellátás kiesésekor vészhelyzeti áramforrást biztosít az elektromos készülékek számára, megelőzve az áramkimaradás okozta esetleges károkat. Ám kérdés, megéri-e a tárolás. Az akkumulátorokat is gyártó Huawei Smart PV DG Solution igazgatója szerint igen, erről az akkumulátorpiacon szintén erős ABB közleménye számolt be. Ebben Jü Liangliang (Yu Liangliang) kifejti, hogy az akkumulátorokkal felszerelt fotovoltaikus rendszerek akár 24 órán át is fedezik a háztartások energiaigényét megújuló energiával. Gyakorlatilag a nullára csökkenthetik az áramszámlát, és védelmet nyújthatnak a szolgáltatók áramdíj-emelésével szemben. Az akkumulátorokkal felszerelt napelemes rendszer továbbá a hálózati áramellátás kiesésekor vészhelyzeti áramforrást biztosít az elektromos készülékek számára, megelőzve az áramkimaradás okozta esetleges károkat. Fotó: Shutterstock Példájában Jü Liangliang egy átlagos európai családnak szükséges napelemes rendszerből indul ki.
Szép és napsütéses időben a napelem rendszerünk működése teljesen kiszámítható, ezt mind tudjuk. De mi a helyzet akkor, ha például egy vihar vagy karbantartás miatt áramkimaradás terheli a rendszert? Milyen hatással van a normál, a hibrid vagy szigetüzemű napelem rendszerre egy hirtelen áramszünet? Ez alapján hogyan válasszunk akkor napelem rendszert? A következő néhány bekezdésben ezeket a kérdéseket fogjuk jobban körbejárni, hiszen ha már felmerült bennünk a gondolat, hogy napelem rendszert szeretnénk telepíteni, akkor minden oldalról körbe kell járni a témát. A normál napelemes rendszer és az áramszünet Egy normál hálózatra csatlakoztatott napelem rendszer esetében, hogyha áramszünet történik, akkor az inverter azonnal lekapcsol, és nem dolgozik a hálózatra, mindezt biztonsági okokból. Erre azért is van szükség mert, ha például egy előre bejelentett utcai karbantartás miatt megy el az áram, akkor életveszélyes lenne, hogyha a napelemes berendezésünk a mérőn keresztül kitáplálna. Amikor azonban ismét hálózati feszültséget érzékel, automatikusan visszakapcsol a rendszer és a termelés folytatódik.
Mire számíthatunk később? A szaldóelszámolás jövőbeni kivezetésével és a bruttó elszámolás alkalmazásával a napelemes rendszerek megtérülése elhúzódhat. Ugyanakkor a napelem megbízható, könnyen elérhető villamosenergia-termelő rendszert jelent a háztartás számára. Szakembereink jelenleg is azon dolgoznak, hogy a lakosság számára is használható, biztonságos és nagy kapacitású akkumulátorokkal akár helyszíni energiatárolást is megvalósíthassunk. Így a megtermelt áram nem a központi rendszerbe jutna, hanem a háztartás környezetében maradna, és később is felhasználható lenne, ezzel lefedve a gyengén napfényes, illetve éjszakai napszakok energiaigényét. Jelenlegi ismereteink birtokában csak az jelenthető ki, hogy a szaldóelszámolás és az otthonfelújítási támogatás kettőse adja a legjobb feltételeket a beruházáshoz. A bruttó elszámolás bevezetésének időpontjáról, illetve módjáról még a szolgáltatóknak sincs információja, egyelőre csak hozzávetőleges adatokkal kalkulálhatunk. Az viszont biztos, hogy ez az elszámolási módszer nem olyan kedvező, mint a jelenleg alkalmazott.
Egy szigetüzemű napelemes rendszer költségei egységnyi hasznosított energiamennyiségre vonatkoztatva 50-75%-kal magasabbak, mint egy hálózatra tápláló rendszer esetén. Ez az akkumulátor telep költségeinek és a tárolókapacitás korlátozott méretének eredménye. A hálózati kapcsolattal kiépített napelemes rendszer tehát olcsóbb, és egy gyorsabban megtérülő beruházás. Írjuk össze a fogyasztókat! Ha szigetüzemű napelemes rendszert szeretnénk megvalósítani, a villamos fogyasztók összeírásával és fogyasztási szokásaink számszerűsítésével kell kezdenünk a tervezést. Készítsünk egy listát, amelyben minden fontosabb, nagyobb teljesítményű villamos fogyasztónk szerepel az általuk igényelt teljesítménnyel és a várható működési időkkel együtt. A teljesítményeket (Watt) és az üzemidőket (óra/hét) tételenként összeszorozva majd ezt összegezve megkapjuk, hogy várhatóan mekkora energiafogyasztásra lehet számítani (Wh/hét). Már ennél az összeírásnál kiderül, melyek a sok energiát igénylő nagy fogyasztók.
Egy kertvárosi családi házban élő négyfős háztartást vizsgálunk. A család havi villanyszámlája 18. 000 Ft körüli összeg, éves energiafogyasztásuk pedig 6000 kWh. Hogy ezt a szükségletet fedezzük, egy 5 kWp teljesítményű napelemes rendszert kell választanunk, a példában ennek beruházási költsége 2. 250. 000 Ft. A megtérülés szaldóelszámolás esetén A jelenleg alkalmazott elszámolási mód értelmében a fogyasztó összes betáplálásának és vételezésének különbsége jelenti az elszámolás alapját. Azaz a példában többletről beszélhetünk, összesen 500 kWh-ról, amelyet a rendszer a hálózatra termel. Ezt a szolgáltató 15 Ft/kWh egységáron veszi át a fogyasztótól, ami 7500 Ft bevételt jelent a család számára. Az évben az összes felhasznált villamos energia mennyisége 5500 kWh, amelyet 38 Ft/kWh egységárral szorozva megkapjuk a teljes enegiaköltséget, 209. 000 Ft-ot. Tehát a két adatot összeadva 216. 500 Ft-ot kapunk, ez az az összeg, amelyet a család évente megtakarít azzal, hogy napelemes rendszert használ.