Szociális Testvérek Társasága, SzTT (lat. Societas Sororum Socialium, ang. Sisters of Social Service, SSS), 1923. máj. 12. -: püspöki joghatóságú, magánfogadalmas, de a közös élet szabályait követő, női társaság, 1998: pápai jogú női apostoli élet társasága. - Célja: "a modern világban modern eszközökkel szolgálni Istent a lelkekben". Alapító tagjai 1923: →Slachta Margit vezetésével a →Szociális Missziótársulat ból váltak ki, és annak eredeti, bencés regulán alapuló szabályait követték. Első otthonuk a Szociális Missziótársulat Mária Mercedes Háza (Bp., XIV. Erzsébet kirné útja 17. ). Szocialis testverek tarsasaga budapest. Későbbi központjuk Bp., VII. Thököly út 69. - Tagjai 3 éves kiképzés után 10 évig évenként, majd örök, egyszerű magánfogadalmat tettek. Különösen tisztelik a Szentlelket, jelvényük is a galamb. - 1. Az egyházközségi munkák mellett a ~ részt vett a szociális munkában megyei, városi és járási szinten. 1937: megalapították a →Katolikus Női Szociális Képző t. Vezetőként dolgoztak a kor jelentős kat. nőmozgalmaiban.
A II. világháború és a zsidóüldözés idején a Társaság kb. ezer üldözött embert mentett meg. Ennek a munkának lett a vértanúja Salkaházi Sára testvér, akinek boldoggá avatása folyamatban van. 1945-48 között Slachta Margit országgyűlési képviselőként próbálta érvényesíteni az evangéliumi elveket a közéletben. 1949-ben politikai okokból el kellett hagynia Magyarországot. 1950 és 1989 között a Társaság tovább működött az illegalitásban. Bemutatkoznak: a szociális testvérek – KÉPGALÉRIÁVAL | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A szétszóratáskor a magyar kerületben 160 fogadalmas testvér élt. Az illegalitás éveiben hat testvér összesen 11 évet töltött börtönben, és többeknek kellett elviselniük rendőri zaklatásokat és kihallgatásokat. A testvérek csendes jelenlétükkel és tanúságtevő életükkel hirdették Krisztus örömhírét környezetükben. Ebben az időben nagy titoktartás közepette új belépőkkel gyarapodott a közösség, aki közül többeket Sztrilich Ágnes testvér vezetett be a szociális testvéri életbe. A magyar kerület 69 új fogadalmas testvérrel gyarapodott az illegalitás rejtett éveiben.
Különös figyelmet fordítunk a lelki-szellemi rászorulókra, de ugyanúgy a szociális ínség többi területére. A legegyszerűbb karitatív munkától a magas szintű társadalmi szolgálatokig sok területen tevékenykedünk. Jövő, kihívások, tervek Reménnyel tekintünk a jövőre: ennek alapja szerető Istenünk hűsége, akinek kezében van a történelem és minden egyes ember sorsa. Szociális Testvérek Társasága – Magyar Katolikus Lexikon. A kihívás mindig az, hogy megmaradjunk a természetfeletti síkon, és szolgálataink imádságból fakadjanak. Merész és hosszú távú tervünk "a társadalom regenerálása" a Szentlélekkel. (Margit tv. ) Konkrétabban: elsegíteni az embereket az élő Istennel való találkozásra, biztos irányt mutatni az értékvesztett, romboló ideológiák közepette, fókuszálni a családra, odafordulni a peremvidékek felé. Programok a megszentelt élet évében A megszentelt élet évében örömmel veszünk részt a közös szerzetesi programokban, de saját programjaink is lesznek. Néhány ezek közül: várandós kismamák számára tartunk lelkinapot, fiatal lányoknak vezetünk személyesen kísért lelkigyakorlatot, Sára testvér imaestet szervezünk.
A testvérek magánfogadalommal kötelezik el magukat a tisztaság, a szegénység, az engedelmesség és a karizma iránti hűség megélésére. Kétféle életstílusban élhetik meg Istennek szenteltségüket: a belső testvérek közösségben élnek, a külső testvérek pedig egyedül élve tesznek tanúságot Isten megszentelő szeretetéről. A külső testvérek tagsága lehet nyilvános vagy titkos. Kültagok is részt vesznek a Társaság küldetésének valósításában életállapotuknak megfelelően, akár egyedülállóként, akár családosként. Apostoli célját szem előtt tartva törekedett a Társaság megválasztani munkaterületeit az alakulást követően. Az egyházközségi munkák mellett a testvérek részt vettek a szociális munkában megyei, városi és járási szinten, és 1937-ben megalapították a Katolikus Női Szociális Képzőt. Vezetőként dolgoztak a kor jelentős katolikus nőmozgalmaiban. A nők állampolgári jogainak védelmére és érvényesítésére Slachta Margit létrehozott egy politikai pártot, a Keresztény Női Tábort. A Szentlélek Úristen tiszteletének terjesztésére alapították a Szentlélek Szövetséget.
Krúdy Gyula: Szindbád (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985) - Szerkesztő Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1985 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 865 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 13 cm ISBN: 963-15-2646-1 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A hajós életéből következnek itt történetek, amelyeket fiatal nők és ifjak itt-ott tán hitetlenkedve olvasnak.
Az Isteni Megváltó Leányai Rend igazgatója dr. Mészáros József érseki helynök volt. Az úrinőket is számláló 110 egyetemi hallgató mellett 30 árva lány is lakott az intézetben, mely a II. világháború idején 150 üldözöttnek is menedéket adott. Az 50-es évektől, az államosítás után a Pázmány Péter Tudományegyetem fiúkollégiuma lett. 1956 óta lakóházként működik. Krúdy gyula duna mentén hotel. A házat tavaly felállványozták. A tetőtér beépítése félbe maradt, és a felújítás sem történt meg. Belső terei a több mint 100 éves állapotot patinás hangulatban őrzik. A málló vakolat mentén az enyhén ellipszis alakú lépcsősor lélegzetelállító látványt nyújt! Megsárgult, foltos falak, kovácsoltvas korlát, a hengeres térbe nőző díszes, kerek ablakok és a terrazzo burkolat helyenként látható mintája, a múló évekről árulkodnak. Reméljük, a palota sarkán álló szárnyas oroszlán még hosszú évekig védelmezi ezt a szépséget! Forrás: Helyszínbejárás Adalékok a Belső-Józsefváros történetéhez: Budapesti Városszépítő Egyesület – 1985. Lőrinc pap tér sarki épülete Szárnyas kőoroszlán Ráthonyi címer, kalászt tartó karral Oldalsó bejárat a lépcsőházba "ámú lépcsőház" kopott felirata Patinás lépcsőház Örvény Itt m ég megvan az eredeti mintás terrazzo
Szeretett hajadonokat és érett asszonyokat. A legjobb borból ivott, és fillér nélkül ődöngött.
Bár a Duna a hegy lábát nyaldossa, a nők nemigen fürödtek, mert az még nem volt divat abban az időben. (Szindbád gyóntatóbarát óhajtott lenni a vártemplomban, és fehér kendőt nyomva szemére, kihallgatni a nők gyónását, amelyek bizonyára őszintébbek voltak akkoriban, mint manapság. Hisz a pokol sokkal közelebb esett a földhöz. A gyóntatóbarát csak egyet mordult, és már megjelent az ajtóban az ördög. Szindbád Nagy Lajos király nejét szerette volna gyóntatni nagyhétben a vár kápolnájában... Szindbád - Krúdy Gyula - Régikönyvek webáruház. ) Azután este lett. A hegyek, erdők, régi királyi lakok és piros tetejű parasztházak eltünedeztek a leereszkedő sötétségben, egy csónak sokáig látszott a régi ezüsthöz hasonlatos Duna hátán, a csónakban fehér ruhás nők ültek, és egy kibontott, hosszú, fehér fátyolt lebegtettek a víz felett, majd megjelent a rév lámpása a túlsó parti sötétségben, és erre csend lett a nagy Dunán. A habok láthatatlanul, álmodozva suhantak tova, és elvitték hírét Szindbádnak a messzi tengerekre, amint búbánatosan üldögél egy kis faluban, egy rozzant verandán.
A húszas években népszerűsége csökkent, publikációs és anyagi gondokkal küszködött. Nem tartozott egyetlen irodalmi csoportosulás tagjai közé sem. 1927-ben kórházban ápolták, s az orvos eltiltotta eddigi életformájától. 1928-ban, ötvenedik születésnapján Krúdy-est hangzott el a rádióban. 1930-ban megkapta a Baumgarten-díjat, de a jelentős pénzösszeggel járó elismerés alig enyhített anyagi gondjain. El kellett költöznie a Margitszigetről. Szegénységben, nehéz anyagi körülmények között élte utolsó éveit. 1933. május 12-én halt meg Budapesten, koporsóját körülvették a műveit ihlető alakok, a nyírségi urak, a zsokék, a pincérek, örömlányok - alkotásait azonban csak a negyvenes években fedezték fel újra. Krúdy legismertebb művei a Szindbád novellák. Krúdyt szeretett hőse végigkíséri egész alkotói útján, a Szindbád-történetek mindig az életmű legfontosabb pontjain jelennek meg. Pályázatok mentén | Krúdy Gyula Városi Könyvtár. Krúdy ismertebb Szindbád novellái: A hídon, A Duna mentén és a Vörös ökör. A hídon: A XX. században megfigyelhető az egyes műnemek közötti határok elmosódása.
(Mire a habok messzire érnek – gondolta Szindbád –, elérkeznek egy messzi tartományba, idegen országba, ahol egy kis falu alatt fekete szemű, domború keleti asszony füröszti fehér, gömbölyű térdeit a Duna hullámaiban. A hűs habokból egyszerre meleg áramlat támad, és a meleg hullámok körülfogják a fehér lábakat. Ezek azok a hullámok, amelyekre a hegyek között Szindbád vágyakozó szeme tapadt. ) – Aztán éjszaka lett, és ekkor megérkeztek végre Szindbád barátai – a magas töltésen tovarohanó vonatok… A magányosan, elhagyottan élő Szindbád verandájáról arra a magas vasúti töltésre látott, amely ott húzódott keresztül a falucska közepén, és a töltésen naponta százötven vonat elrohant. Napközben a mozdonyok mulattatták Szindbádot. Krúdy gyula duna mentén 1. A nagy fekete gépek, amelyek gyors kerekeiken sietve gurultak tova, idővel élő lények alakjában jelentkeztek a Szindbád képzeletében. Voltak közöttük hatalmas, haragos és gőgös fajták, amelyek csupán kötelességtudásból 118 vetődtek erre a tájra. A gyorsvonatok amerikai típusú szörnyei egy-két füstfelhőt pöffentettek a kis falucskára, aztán eltűntek.
Tehát Szindbád amolyan pillanatképeket lát, és ezekből a töredékes, villanásnyi benyomásokból fantáziája segítségével történetmozaikokat hoz létre. Ezekbe a történetekbe természetesen saját magát is beleképzeli. Ezeket az elképzelt szerepeit Krúdy zárójellel különíti el a harmadik személyű elbeszélői szólamtól, amely egyébként szintén Szindbád gondolatait és lelki folyamait ismerteti. Ezek az elképzelt helyzetek logikátlanul vannak egymás mellé rendezve, hiszen a csapongó fantázia irányítja őket. Az egyetlen rendezőelv az idő múlása, ám ha az időbeliséget jelentő kifejezéseket megnézzük (egyszer, esténként, nappal, délután, este, éjszaka, napközben, éjjel), akkor azt látjuk, hogy az idő nem mérhető pontosan és nem vonalszerűen halad előre. Krúdy Gyula - Szindbád - Érettségi tételek. Ennek oka a belső nézőpont. A belső idő teljesen szubjektív, nem kell célelvűnek lennie. Szindbád magatartása a szemlélődő és a látott dolgokra reflektáló emberé, tehát a szövegben látvány és reflexió váltja egymást. A kettő egymásra mutató játékával, ide-oda billegtetésével (oszcillálásával) tudatállapotszerűséget hoz létre Krúdy.