Hozzávalók: 3 tojásfehérje 10 dkg cukor 10 dkg kókuszreszelék 4, 5 dkg vaj csipet só Egy sütőlapot béleljünk ki szilikonos sütőpapírral, vagy a sütőpapírt vajazzuk be. Tegyük félre. Elkészítés: Egy sütőlapot béleljünk ki szilikonos sütőpapírral, vagy a sütőpapírt vajazzuk be. Tegyük félre. A cukrot és a tojásfehérjét alaposan kavarjuk össze egy csipet sóval. Adjuk hozzá a kókuszreszeléket, majd az olvasztott vajat. 5 tipp a maradék a tojásfehérje felhasználásához - Dívány. Tegyük félre legalább 15-20 percre, de akár egy-két napig is állhat a hűtőben sütésig. Amikor a kókusz jól beitta a tojásfehérjét, és a vaj is láthatóan megkötött, vagyis jól besűrűsödött a massza, keverjük át, és egy-egy kiskanálnyit tegyünk a tepsibe megfelelő távolságot hagyva közöttük. 150 fokosra előmelegített sütőben sütjük 20-25 percig, vagy amíg elkezd a széle barnulni. A tepsiben hagyjuk kihűlni. Halványan porcukrozzuk, és tálalható. Készíthetjük ropogósra is, de akkor a kiskanálnyi masszát vékonyra nyomkodjuk, és 10-15 percig sütjük. Amikor a széle kezd pirulni kivesszük a sütőből, és hagyjuk a tepsiben kihűlni.
Szinte minden háztartásban a legtöbb hulladékot a konyhában termeljük. A cikkben – a Zero waste konyha című könyv felhasználásával – ahhoz adunk tippeket, hogy a gyakran használt tojást hogyan használhatjuk fel teljes egészében. A tojás az egyik legjobban újrahasznosítható alapanyag. Kevesen tudják, hogy még a héját és a főzővízét is felhasználhatjuk, nem beszélve a maradék keménytojásról, tojásfehérjéről és tojássárgáról. Persze, csak óvatosan a hasznosítással: a frissességre figyeljünk oda, hiszen minden tojás életében eljön az a pillanat, amikor már nem lehet megmenteni. Kezdjük a régi, jól bevát tojásteszttel. Nemcsak az egészségünk szempontjából fontos tudni, hogy romlott-e az étel, vagy még menthető, de a pazarlásmentes életmód elérésében is segít. A kérdéses korú tojást tegyük egy pohár vízbe. Ha friss, lesüllyed az aljára, és az oldalára billen. Ha "megáll" a hegyén, akkor már benne jár a korban, de még meg lehet enni. Ha viszont feljön a felszínre, dobjuk ki! Tojásteszt © Zero waste konyha, HVG könyvek Maradék keménytojás A keménytojás héjastól a hűtőben tárolva 3-4 napig is eláll.
Sütőpapírral borított tepsire tesszük, egy másik tepsivel letakarjuk, 1 órát pihentetjük. Közben a sütőt 210 fokra előmelegítjük. Amikor megkeltek a zsemlék, tetejét éles késsel bevágjuk, majd a forró sütőbe helyezzük, úgy hogy a tetejét egy másik tepsivel lefedjük. Kb. 10 percig 210 fokon sütjük, majd 180 fokra visszavesszük a hőmérsékletet és a tetejéről levesszük a tepsit. Végül 180 fokon még 10-12 perc alatt készre sütjük a zsemléket. Sütés után enyhén megpermeteztem vízzel, és rácson hagytam kihűlni. ♥ És akkor következzenek a fázisfotók, klikk a képre … 2021. 02. 22. Ma egy kis változtatással, a következőképpen készítettem a péksüteményeket: Reggel kevertem be az előtésztát, 4 órát letakarva pihent a konyhapulton. Majd hozzáadtam a többi alapanyagot, géppel dagasztottam (10 perc), duplájára kelesztettem (1, 5 óra), 8 kiflit és 7 zsemlét formáztam, vízzel megspicceltem őket, majd kb. egy órát letakarva pihentek a pulton. Sütés előtt a zsemléket bevágtam. Végül előmelegített, gőzös sütőben 210 fokon 25 perc alatt szép aranyszínűre sütöttem őket.
De most már mindig arra kell gondolnom, hogy megrontom én annak az ártatlan kis léleknek egy-két hetét a rigmusba szedett babérral, borostyánnal, meg egyéb klasszikus zöldséggel, aminek hírét se hallotta soha. A beszélő tokaszalonna tegnap még nyugati agyszüleményekről beszélt az M1-en : hungary. Menne hancúrozni a zöld gyepre, szeretne főzőcskét játszani a babáival, heverne az eperfa alatt, elbambulna a ringó ágak fölött suhanó felhőkön s talán, mikor anyu egész biztosan nem néz oda, még az ujjacskáját is a szájába kapná, – de neki tanulni kell, még pedig azt kell tanulni, hogy »kis gyermekajkról hála zeng feléd, nagy férfiú« és hogy »hazánk befényli glóriás fejed«. Mármint a tűzoltófőparancsnok bácsi, vagy a dohánygyárigazgató bácsi feje. De hát mi köze egy ilyen buksi kis fitty-firittynek azokhoz a derék öreg kopasz fejekhez és áldásdús tevékenységükhöz és miért kelljen neki kiállni a bácsik és nénik elé és ott addig kárálni, míg bele nem sül és ríva nem fakad, vagy végig nem hadarja a botokud szavakat, mint egy kis fehér kakadu, aki egy igét se ért abból, amit mond? Nem, én ilyen gonosz cselekedetben nem leszek részes és ha én csinálnám a törvényt, én megtiltanám ezt a heródeskedést.
Megjelent a Nádihegedű című kötetben. A mű őrzi az eredeti írásmódot, csupán az értelemzavaró nyomdai hibák kerültek kijavításra. Igazság szerint a dalt nem a fehérruhás kislányról kellene írnom, se nem hozzá, hanem neki. (Mutassuk meg, hogy értünk a szabatossághoz is; az ember sohse tudhassa, mivel szerez érdemet az akadémikusságra. ) Talán legjobb lesz, ha röviden előre bocsátom a tényállást. Világos, hogy ha ilyen szép tekintélyes szót használok, arra nekem okom van. Az ok pedig az, hogy az is tekintély, aki itt szőnyegen forog, már amennyiben forog az ember, mikor jubileumot ül. Harminc, negyven, ötvenéves jubileumot, az egészen mindegy, mert az mind egyformán nagyon szép. Az en anyukám . Különösen az ilyen világban, mikor már egyéves jubileumot is láttunk. Igaz, hogy aki azt ülte, az miniszter volt s ezen a pályán sokkal indokoltabb a sietség, mint például a toronyőri állásban. Az is mindegy, hogy ki a jubiláns. Akárki, akármi, egészen bizonyos, hogy derék ember, kiváló ember, nagy ember, máskép nem jubilálnák meg.
Gondolom, lesz, aki azt mondja erre, hogy a fehérruhás kislány ősi tradíció. Hát azt én is tudom a történelemből is, meg a Makart festményéből is, hogy mikor ötödik Károly császár azt a híres bevonulást tartotta Antwerpenbe, akkor ott kislányok is fogadták, de olyan anyányi kislányok és azok a maguk tulajdon fehér bőrén kívül semmibe se voltak öltözve. Úgy mondják, hogy ez az antwerpeni divat igen tetszett a kegyes császárnak és lehet, hogy most is volna olyan fenkölt oroszlán, akinek tetszene. De hát ez egészen más volt, az antwerpeni disz-lányokban már nem tett kárt a nyilvános szereplés és nyilván maguknak is örömük telt benne. De azt nem hiszem el senkinek, hogy a mi fehérruhás kislányaink maguktól kívánkoznának jubiláris díszverselőknek és vasúti perrondíszeknek. Bar en fagyalloval locsoltam magam az szep kek mint az ellenzek volt : FostTalicska. Nem is Antwerpent juttatja nekem eszembe a nagyok mulatságára szolgáló játékgyerek, hanem Velencét. Ott csinálták meg a dogeváros fénykorában, hogy a tavasz ünnepén egy mezítelen kisgyereket tetőtől talpig bevontak arannyal s egész nap úgy hurcolták szerte a városban, mint az üdeség szimbólumát.
Én most nemrég vetettem véget egy kialakulóban lévő kapcsolatomnak pont emiatt, és én voltam beállítva szarnak, hogy a nők azért nők, hogy a férfiak figyelmét felhívják magukra 😂 életem leggyengébb, legbetegebb indoka volt arra, hogy valaki nem képes elengedni ezt a viselkedést.