Továbbá megemlítik, hogy az aláírók elhatárolódnak Bagdy Emőke említett nyilatkozatától, többek közt azért, mert szerintük nem létezik olyan, hogy "túl korai érzékenyítés, ha a történet és a szöveg az adott korosztálynak megfelelő". Az állásfoglalás hatására elindult egy másik petíció is, amelyet nemcsak pszichológusok, hanem bárki más is aláírhat. Eszerint a pszichológusszakma egy része módszeresen hangulatot kelt Bagdy Emőkével szemben. ElőadáSOKK dr. Bagdy Emőke A család szerepe a gyermek személyiségfejlődésében | Jegy.hu. "A támadást szakmai jellegű vitának hazudják, azonban nem más, mint megfélemlítési kísérlet azok ellen, akik mernek másképp gondolkozni, mint a liberális, gendersemleges tanokat hirdető mainstream. […] Ne engedjük, hogy levadásszák, ne engedjük, hogy meghátrálásra kényszerítsék véleménydiktátorok, akik szerint csak akkor lehetsz szakember, ha a libertin doktrínák szerint gondolkodsz" – olvasható a felhívásban, amelyet Pocsai Tamás tett közzé, akit e-mailben kerestünk meg, mivel kíváncsiak voltunk, milyen szakmai érvek mentén áll ki Bagdy Emőke mellett.
Üdvözli a csok bevezetését, ő a klinikai praxisában az egyedül maradókat az intenzív párkeresés irányába tereli, mert az ember társas lény. Ami a párválasztást illeti, mindnyájan erősen a szüleink mintájára választunk, vagy éppen az ellenkezőjét akarjuk. Sajnos kellő önismeret híján mindig ugyanabba a csapdába sétálunk bele, amelyből egy korábbi kapcsolatban már kievickéltünk. Az szabadulhat ki a szülők árnyékából, aki elegendő önismerettel rendelkezik. Szerinte az elmagányosodáshoz a korszellem is hozzájárul, mert a fogyasztói kultúra azt üzeni: magaddal törődj, hogy neked mindened meglegyen. A magunk örömére koncentrálunk, holott a boldogság éppen ott kezdődik, ahol másokat teszünk boldoggá, majd pedig ők minket. A magyar agyonstresszelt. Nem a pozitív stressztől, hanem a frusztrált, tehetetlen állapot kínjától, a disstresstől. Ezek agresszív feszültséget keltenek, lemegyünk saját emberi nívónk alá. A professzor szerint komoly veszély, hogy a család már nem tanítja meg a gyereket, hogy miként érezze magát jól a bőrében, és a munkahely is frusztráció forrása.
A mesék kiemelkedő fontossággal bírnak az életünkben, mert azt mutatják meg, ahogyan a világ körülöttünk működik – kezdik állásfoglalásukat pszichológusok, akik a Dúró Dóra által ledarált Meseország mindenkié című könyv kapcsán fejtették ki szakvéleményüket. A s zombaton közzétett nyílt állásfoglalást már ezernél is több pszichológus írta alá (a cikk írásának időpontjában, vasárnap reggel az aláírók száma még csak a nyolcszázat haladta meg). A szakemberek hangsúlyozzák, az értékek közvetítésén és a helyzettel való megküzdési módok bemutatásán keresztül a mesék éppen abban tudnak segíteni, hogy az olvasó eljusson egy saját, belső rendig. A Meseország mindenkié fontossága és különlegessége a sokféleségben rejlik. A könyv olyan karaktereket jelenít meg, akik nem vagy nagyon ritkán szerepelnek mesékben, így a kötet mind az érintett csoportok, mind a többségi társadalom tagjainak fontos üzenetet hordoz. Szerintük a mesekönyv azért jelentős az abban megjelenő szereplőkhöz hasonló gyerekek számára, mert saját magunk elfogadása és pozitív önértékelésünk szempontjából elengedhetetlen, hogy találkozzunk hozzánk hasonló, pozitív hősökkel, akik példaképként szolgálhatnak ahhoz, hogy a csoportot, amelynek tagjai vagyunk, pozitív színben lássuk.
1887-ben Mészöly Géza halála után kinevezték a budapesti Női Festőiskola igazgatójának, s így Szolnokkal való közvetlen kapcsolata megszakadt. Emlékezetből vagy vázlatok alapján festett kései piacképei (Baromfivásár, Edényvásár, 1904) külsődleges, sablonos, bár gondosan kivitelezett munkák. Millenniumi megbízásként 1890-ben a tihanyi apátság, 1895–99-ben a Műcsarnok részére faliképeket festett, történeti kompozíciója, a Tatárjárás Ipolyi-díjban részesült. Korábbi kvalitásait csak az 1900-as évek elején festett néhány, Fényes Adolf hatását mutató portréja (Öregasszony) és enteriőrje (Szolnoki parasztszoba) éri el. Gyűjteményes kiállítása volt 1918-ban az Ernst Múzeumban, művei rendszeresen szerepeltek a Szolnoki Művésztelep reprezentatív rendezvényein. Möbius I. : Deák Ébner Lajos, Budapest, 1940 • Végvári L. : Szolnoki művészet, Budapest, 1951 • Egri M. : A Szolnoki Művésztelep, Budapest, 1977. A cikk lejjebb folytatódik.
Deák Ébner Lajos - Lány kosárral - gyönyörű antik festmény, csodás, üvegezett antik keretben, hagyatékból vásárolva. Kiváló állapotú, antik műtárgy! Jelzés található a festményen, jobb oldalon, lent. A festmény teljes keretezett mérete: 54 x 41 cm. Kérem a tisztelt vásárlót, hogy az aukció lejárata után 5 napon belül legyen kedves rendezni a vételárat, köszönöm. Szállítási költség, törékeny postai csomagként: 3700 Ft. A festmény hagyatéki felvásárlásból származik, mivel sem időm, sem pénztárcám nem teszi lehetővé, hogy szakértői vizsgálatnak vessem alá tárgyaimat, így szinte azonnal a megvásárlásuk után, aukcióra bocsátom őket, ezért szakértői véleménnyel nem rendelkeznek, kérem ennek tudatában licitáljanak.
De az a jó évtized, amely alatt Szolnokra járt festeni, a festői eszközök gazdagodását, az atmoszféra fel- és megismerését, a táj és a rajta élő emberek sajátos és csak arra a darab földre jellemző vonásainak feltárását eredményezte. Igaz ugyan, hogy Pettenkofené a felfedezés érdeme, de a Tisza fényeit, a habos felhőket, az egyenes derekú szép asszonyokat Deák Ébner festette először, azt lehet mondani "magyarul". S bár a rajz rendkívül erős oldala volt, képei mégis a szín nyelvén szólnak, bármily részletező, leíró jellegűek is. Szólni kell még arcképeiről, amelyekben az adott karakter leglényegesebb festői vonásaira talál, bár nem volt kimondottan portretista, nem is vállalt portrémegbízást. Ezért szabadon is engedte ecsetét, hiszen kötetlenül töltötte kedvét az ábrázolásban. Tájképeiben előbb a barbizoni hatások érvényesülnek, a hangulati elemek vezető szólamával. De az alföld fényei, remegő párái festőibb, szélesebb megjelenítést követeltek és éppen szolnoki tájai között valóságos gyöngyszemek találhatók.
Andrea Briosco, Rimanóczy Gyula, Rippl-Rónai József, Róvó Aladár, Rózsaffy Dezső, Sebestyén Károly, Székely-Kovács Olga, Szentiványi Gyula, Szinyei Merse Pál, Szőnyi István, Szőnyi Ottó, Sztehlo Lily, Takács, Takács Mária, Tiepoloy Giovanni Domenico, Tolnay Károly, Tornyai János, Vaszary János, Végh Gyula, Végh Ilona, W. M. Dudok, Wart Arslan, Ybl Ervin, Zádor Anna, Zádor István Éppen negyedszázada van annak, hogy Medgyessy Ferenc először állított ki szobrot Budapesten. Akkor végezte el tanulmányait Párizsban a Julian-iskolában és az Ecole des Beaux-Arts-ban, Firenzében pedig közelebbről megismerkedett a renaissance nagy szobrászaival.