Válaszolt a csepeli önkormányzat a helyi szakrendelői várótermeket egy hete lázban tartó kérdésben, hogy vajon miért propagandahíradót adnak non stop a kivizsgálásra várakozóknak. Ráadásul hang nélkül. A kérdést a jobbikos Alfahír, majd különféle blogok, végül a Momentum Mozgalom is körbejárta, de az előbbinek az önkormányzat csak arra válaszolt, hogy miért kerültek ilyen tévék, amúgy 32, a várótermekbe. Abból kiderült, hogy a betegek részéről jelentkezett az igény. De vajon a betegek kifejezetten a köztévé híradójára kíváncsiak? Megkérdeztem, hogy miért a közszolgálati műsorok mennek. A válasz egyszerűbb, mint hinnénk. Sőt, logikus. Elérhetőségek. "Az önkormányzat a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálatban 2017 nyarán készített felmérés alapján szereltetett fel 32 darab televíziókészüléket az épületben. (... ) A kérdőívek kiértékelése után önkormányzatunk LED tévéket szereltetett fel. " És itt jön a lényeg, és nem csak azért, mert a válasz ezen a pontján az önkormányzat FAKENEWS-ozásba kezd: a magyarországi fake news oldalak csak a televíziókról számoltak be, elhallgatva a többi fejlesztést és azt is, hogy nem csak az M1 csatornát lehet ezeken nézni.
Tisztelt Csepeli Polgárok! Kedves Betegeink! Tájékoztatjuk önöket, hogy beutalóval rendelkező betegek számára vérvételi lehetőség nyílt a Tüdőgondozó (1211. Budapest, Kiss János altábornagy utca 30. ) épületében, az alábbi napokon és időtartam alatt: Hétfő:7-9 óráig Szerda: 7-9 óráig Péntek: 7-9 óráig
Gyurcsány és Dobrev is áldozat, hiszen a Fidesz pocskondiázza őket. Áldozatok, csakúgy, mint a sok csepeli, a szocializmus korából jövő idős ember. Nem mehetek oda minden csepeli nyugdíjashoz. Nem mondhatom el mindenkinek, hogy vigyázzanak nagyon. Igazi érzéseikkel játszanak most a DK-sok, de hamis következtetéseket szuggerálnak neki. A DK-nak a szavazatuk kell. A sorsuk már nem érdekli. A szavazatuk is csak most kell, mert négy év múlva ez a nemzedék talán már nem fog szavazni. Megértem, nehéz elfogadni, hogy Gyurcsány nem Kádár, és még csak nem is Horn. Nehéz belenyugodni, hogy a szocialista múlt értékeit nem lehet visszahozni egy szavazással, hanem meg kell érte küzdeni. Nehéz belenyugodni, hogy Dobrev nem fog több nyugdíjat adni, hogy az unokák nem fognak bérlakásba költözni, mert bérlakást ők sem fognak építeni. Fájdalmasan nehéz beismerni, hogy csalók, hamis próféták mellé áll, aki most Csepelen az esőben és szélben sorban áll, hogy szavazatát Dobrevre adja.
Arthur király és nemes szívű lovagjai, akik kiérdemelték helyüket a kerekasztal mellet vajon kitaláltak, vagy csak mese? Igen, létező király volt aki nemes lovagokkal vette körül magát és tanácskozott velük. Sajnos csak legenda Létezett-e valaha a híres Tell Vilmos? A Budavári Palota őrei – A magyar testőrségek hagyományai elevenednek meg a Főőrség kávéházában | PestBuda. Tell Vilmos svájci szabadságharcos kitalált személy, alakja valószínűleg a dán mondavilágból szivárgott Svájc függetlenségtörténetébe. Kvíz: Kitalált karakter, vagy létező történelmi személyről volt?
Az archív fotók sokak számára idéznek fel érdekes történeteket (Fotó: Both Balázs/) Az 578 négyzetméter alapterületű épületbe belépve szellősen berendezett, világos tér fogad minket: a kellemes színű falakat borító archív fotók, a halszálkamintás parketta, a kávéházi kultúra fénykorát idéző tonettszékek és a réz-üveg térelválasztó panelek között elhelyezett régi tárgyak elegánsak, mégis az otthonosság érzetét keltik a látogatóban. A Hergenrőder Ildikó által tervezett belső tér a múlt és a jelen érdekes elegye, és mint kiderült, szintén az épület korábbi funkciójára utal. A belső tér színeiben a magyar királyi darabont testőrség egyenruhájának színei köszönnek vissza (Fotó: Both Balázs/) Bottyán István, a Főőrségben működő kávéház ügyvezetője (Fotó: Both Balázs/) Mint a PestBudának a kávéház vezetője, Bottyán István elmondta: a falak színei az egykor a Budavári Palotában szolgálatot teljesítő magyar királyi darabont testőrség egyenruhájának színeit jelenítik meg: a piros a mente és a dolmány, a puha ülőpadokat borító aranysárga szövet pedig a lovascsizma és a deli cipőnek nevezett lábbeli színére utal.
Ezért a magyar testőrség történetének szakavatott ismerőjével, Gőgh Gáborral közösen dolgozták ki a kávézó és a fölötte lévő kiállítás koncepcióját. A Főőrség terasza, a háttérben a Budavári Palota Hunyadi-udvara (Fotó: Both Balázs/) Kérdésünkre, hogy miért kapta a kávézó az angol Royal Guard Café nevet, Bottyán István elmondta, hogy az épület neve természetesen Főőrség, ám a külföldieknek igen nehéz lenne elmagyarázni ezt a szinte lefordíthatatlan magyar szót, ezért döntöttek a kávézó esetében az angol "királyi testőr" kifejezés mellett, ez ugyanis magában foglalja a funkció lényegét. A nyelvválasztás pedig egyfajta párhuzam eredménye: ahogyan az Osztrák–Magyar Monarchia hajdani közvetítőnyelve a latin, illetve a német volt, napjainkban ugyanezt a szerepet az angol nyelv tölti be. Döntő csaták: Vilmos, a hódító - Nemzeti.net. A jelenleg még próbaüzemben, péntektől vasárnapig, 11–18 óráig nyitva tartó kávézóba már most is 200-250 vendég tér be naponta, a járványhelyzet enyhülésével és a vendégek számának növekedésével fokozatosan bővül majd az ételkínálat.
Erzsébet a Buckingham-palotában van, a kapukat 4 katona őrzi, ha Őfelsége nincs jelen, csak 2 áll őrt. A szabályok szerint az őröknek 2 órán át az állomáson kell állniuk, majd négyet pihenhetnek. Mivel tilos elhagyni a posztjukat, a mellékhelyiség látogatására is várniuk kell.. A két óra hosszan tartó műszakjukat az őrök egyetlen percre sem hagyhatják el, ebből adódóan hiába kellene mosdóba menniük akkor is a helyükön kell maradniuk. Jellemzők a 10 perces őrjáratok Bár az őrség tagjai a műszakban töltött idejük nagy részét szigorúan egy helyben állva töltik, szigorúan mozdulatlanul. Tízpercenként, azonban elhagyhatják azt, hogy őrjáratra induljanak, egészen pontosan 20 lépést tesznek az őrbódéjuk körül, ezzel biztosítva a területet. Ezután pedig visszaállnak az őrhelyükre. Női tisztek is bekerülhetnek A királyi gárdában sokáig egyáltalán nem voltak női tisztek, 2017-ben, Megan Couto kanadai származású tiszt volt az első nő akit hivatalosan is alkalmaztak, a testületben azóta már több női katona is szolgál.
Pár éve óriási visszhangot váltott ki Emmanuel Macron, francia elnök bejelentése, arról, hogy hamarosan Angliába érkezhet a bayeux-i kárpit. Ez a 70 méter hosszú hímzés az egyik legértékesebb középkori műalkotás, illetve az angol történelem legismertebb évszámának, 1066-nak tárgyi illusztrációja is. Az, hogy valójában hol készült már régóta vita tárgya. 1476-ban tűnt fel először a normandiai Bayeux-ba, hogy miként került oda, máig nem világos. A készítők kiléte, elkészítésének helye szintén vita tárgya. A szakértők többsége úgy véli, hogy Angliában készítették, nem pedig Franciaországban. Valószínűleg a hastingsi győző, Vilmos normann herceg féltestvére, Bayeux püspöke, Odo csináltatta 10-15 évvel a győztes csata után. Annyi azonban bizonyos, hogy egy csodálatos műalkotást maradt az utókorra, ami az 1066-os hastingsi csata előkészületeit és lefolyását ábrázolja. A szőnyegen látható 626 ember, 202 ló, 55 kutya, 505 egyéb állat, 49 fa, 37 épület, és 41 hajó. Még egyedibbé teszi ezt a páratlan alkotást az, hogy rokonszenvesen ábrázolja a legyőzött felet is.
Voltaképpen az egész épület egyfajta szimbólum: a falakon lévő képek a budai Várban és a magyar uralkodók mellett szolgáló testőrséget és annak katonai "elődjét" az évszázados huszárhagyományokat elevenítik fel. A kávéház plafonjára rögzített egyik nagy méretű fotón például egy esküvői pár látható – Piller György és újdonsült felesége. A vívóként kétszeres olimpiai bajnok Pillernek ez volt az utolsó testőrként töltött napja, ugyanis – mesélte Bottyán István – rangon alul házasodott 1936-ban, így a fönt már említett szigorú szabályok miatt távoznia kellett a testületből. A mennyezetre rögzített egyik képen Piller György kétszeres olimpiai bajnok vívó 1936-os esküvője látható. Pillernek ez volt az utolsó, testőrként töltött napja (Fotó: Both Balázs/) A kávéház falait borító számtalan kép bizonyára hasonló történetek százait mesélhetné el, ezért is hiányoljuk kissé a képaláírásokat. Erre irányuló felvetésünkre Bottyán István azonban elárulja: minden építő kritikát szívesen vesznek, és néhány fotóhoz terveznek is néhány soros bemutatószöveget írni, azonban a képek célja valójában nem az, hogy mindenről pontos tájékoztatást adjanak, hanem hogy egyfajta rácsodálkozásérzést teremtsenek, párbeszédet indítsanak el történelmünk e dicsőséges alakulatairól.