Ezen a héten is a regisztrált idősek és a 60 év alatti, krónikus betegek oltása folytatódik – közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az oltási munkacsoport vezetője. György István a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján elmondta: a héten négy vakcinával oltanak, a Pfizerével, a Szputnyikkal, az AstraZenecáéval, a Modernáéval, és várják a kínai Sinopharm-vakcinát is. Azt mondta: a regisztrált legidősebbek a Pfizer- és a Szputnyik-vakcinát a kórházi oltópontokon kapják meg; a kedden érkező Pfizer-szállítmányból 40 ezer adagot adnak erre a célra. A kijelölt háziorvosi praxisok 8-8 embert szervezhetnek kórházi oltópontokra, ezzel 40 ezer idős ember oltására lesz lehetőség. Ismertette: a felhasználásra már engedélyezett 20 ezer orosz oltóanyagot már nemcsak a budapesti, hanem a vidéki kórházi oltópontokra is kiszállítják. El kell kezdeni a krónikus beteg gyerekek oltását. Erre az oltásra a háziorvosok 60 év feletti, krónikus betegséggel nem küzdő idős embereket választhatnak ki.
Ehhez betegszállítót is igénybe lehet venni, ha a szállítást a család nem tudja megoldani. György István megköszönte a háziorvosok, oltóorvosok, kórházi oltópontokon dolgozók munkáját. Krónikus betegek oltása. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az oltási terv végrehajtásának ütemét a rendelkezésre álló oltóanyagok mennyisége határozza meg. "Oltani csak vakcinával lehet, abból pedig továbbra is sajnos kevés van, ezért csak ütemezetten és kis szakaszokban tudunk haladni, amíg nem jönnek meg a nagyobb, több százezres vakcinaszállítmányok" - hangoztatta. Az államtitkár közölte, az Európai Unió más tagállamaihoz hasonlóan Magyarországon sem tudják biztosítani, hogy az oltóponton oltásra jelentkező válassza ki, melyik vakcinát kéri. "A választás joga abban az értelemben biztosított, hogy valaki beoltatja-e magát vagy sem, továbbá az éppen rendelkezésre álló vakcinával beoltatja-e, vagy sem" - mondta. Hozzáfűzte: "a vakcinák az alkalmazási leiratukban foglaltak szerint egyformán biztonságosak és alkalmasak az immunizáció elérésére".
Hozzáfűzte: "a vakcinák az alkalmazási leiratukban foglaltak szerint egyformán biztonságosak és alkalmasak az immunizáció elérésére". György István megjegyezte, hogy az oltásokat a vakcinák rendelkezésre állásának függvényében szervezik, az oltópontokon az oltóhelyek száma az ütemezett oltási szakaszban 5 ezer, a tömeges oltási szakaszban több mint 7 ezer. Ezek kórházakban, szakrendelőkben, háziorvosi rendelőkben vannak, egyelőre nincs szükség arra, hogy egyéb oltópontokat vonjanak be, hogy "stadionokban oltsanak" – jelentette ki. Az oltások beadására "szükség esetén vannak tartalékhelyszínek, akár szavazóköri helyiségek, vagy más létesítmények. Kronikus betegek oltása . " György István elmondta, a héten befejezi a megyei oltási munkacsoportok látogatását, eddig 20-ból 18-at keresett fel és jók a tapasztalatai. Végezetül arról szólt, hogy az oltási folyamatot "a legnagyobb óvatossággal és biztonsággal, minden rendelkezésre álló vakcina" felhasználásával tervezik, hogy mielőbb vissza tudják állítani "a társadalmi kapcsolattartás békeidőbeli állapotát", az egyének, családok egzisztenciáját, a munkahelyek működését, az ország normál rend szerinti működését, valamint a fenntartható gazdasági növekedési pályát is, "amelyre a magyar gazdaságnak minden képessége megvan".
Kiemelte, nincs száz százalékos védelem, a vakcinák hatásfoka jó, és az a fontos, hogy biztonságos vakcinákkal rendelkezzen Magyarország. Hozzátette: minden esetben az oltóorvos dönt arról, hogy az adott személynek melyik a legmegfelelőbb vakcina. KORMÁNYHIVATALOK - Hírek. Müller Cecília jelezte, megfeszített járványügyi munka folyik az összes hatóságnál, és vannak olyan feladatok, amelyek most háttérbe szorulnak a védekezés miatt. "Így minden más egyéb kérést megelőz a pandémia kezelése, hiszen itt emberi életek megmentéséről van szó" - fogalmazott. Türelmet kért azoktól, akik valamilyen adatszolgáltatási igénnyel fordulnak a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz, mert - mint mondta - ezeket is meg kell, hogy előzze az emberi életek védelme, az oltási terv következetes végrehajtása. Müller Cecília szerint arra nem lehet egyértelműen válaszolni, hogy a koronavírus elleni oltást évről évre ismételni kell-e vagy a vírus esetleg "eltűnik". Mint mondta, ezek közül bármelyik variáció igaz lehet, hiszen a vírusról naponta jelennek meg új információk.
A legnagyobb kihívásokkal talán ebből az irányból szembesülnek az oroszok. Keleten, Harkovtól jóval délebbre, a Luhanszki Népköztársaság felől is megindult egy orosz offenzíva. Ennek Kramatorszk megszállása a célja, de Kramatorszk egyenlőre tartja magát. Délen rövidesen elérheti Oroszország a céljait A harmadik front délen van. Az oroszok ezen a fronton a legsikeresebbek, így itt reális esély van rá, hogy Oroszország akár rövid időn belül eléri a stratégiai céljait, azaz hogy elzárja Ukrajnát az Azovi- és a Fekete-tengertől. Az orosz csapatok, a már 2014-ben megszállt Krím-félsziget felől törtek előre a déli fronton. Innen két irányba, kelet és nyugat felé egyszerre indultak meg a part mentén. Karib-szigetek térkép. Keleten Melitopol ukrán kikötővárost viszonylag gyorsan elfoglalták. Ezután az orosz erők egy része észak felé indult, majd megszállták a Zaporizzsjai atomerőművet, Ukrajna és egyben Európa legnagyobb atomerőművét. Az erőmű elfoglalása világszerte nagy port kavart. (A magyar hatóságok is folyamatosan monitorozzák az ukrajnai helyzetet. )
Ily módon Ukrajna teljes mértékben elveszítené kijáratát a Fekete-tengerre, amelynek egész északi fele Oroszországhoz tartozna. Vlagyimir Putyin orosz elnök egyébként nemrégiben, a Krím-félsziget elcsatolását követően, ismét felelevenítette az Új Ororszország – Novorosszija – fogalmát. Mint hangsúlyozta, a cári birodalom alatti Novorosszija által felölelt területek (Harkov, Luganszk, Nyikolájev és Odessza) nem tartoztak Ukrajnához. Krím félsziget térkép. Nyugat-Erdély Magyarországé Magyarország visszakapná Erdély nyugati felét és a Vajdaságot, Románia egyesülne a Moldovai Köztársasággal, amelytől viszont elszakadna az Oroszországhoz csatlakozó Transznisztria, és ily módon ismét csak határos lenne Oroszországgal, amely igen közel férkőzne a Duna-deltához. De Románia visszakapná az Ukrajnához csatolt Csernovic térségét is, Ukrajna északi fel pedig Galícia néven válna független állammá. Bulgária is területet veszít: a stratégiai fontosságú Burgas kikötő átmegy Törökországhoz. Oroszország magához csatolja Abháziát is, amely viszont visszakapja Dél-Oszétiát.