A termokémiában exoterm reakció nak nevezzük a hőfelszabadulással járó kémiai reakciókat. Az exoterm reakció az exergonikus reakciónak egy speciális típusa, azaz itt a felszabaduló energia hőenergia. A szó a görög ekszó (έξω = kinn) és thermosz (θερμός = meleg) összetételéből származik. [1] Az exoterm reakciók során hőleadás történik, és ezáltal a környezet felmelegszik. A hőenergia tehát a rendszerből a környezet felé áramlik. A rendszer belső energiájának egy része hővé alakul. Exoterm reakció, típusok és példák / kémia | Thpanorama - Tedd magad jobban ma!. A felszabadult hőmennyiséget feltüntethetjük pozitív előjellel a reakciótermékek között: Q>0. A hőleadás során a rendszer egy alacsonyabb, stabilabb energiaállapotba kerül, tehát az entalpiaváltozás: ΔH<0. Exoterm reakció például a legtöbb égés ( oxidáció). Például az alkánok égése: (ΔH < 0) [2] A reakció során képződő hőt negatív előjellel kell jelölni, mivel a rendszer energiát veszít. Az ezzel ellentétes folyamat az endoterm reakció. Jegyzetek [ szerkesztés]
A lényeg a rendszer hőmérsékletének változása, nem pedig az, hogy meleg vagy meleg a rendszer általában. Ha a rendszer lehűl, az azt jelenti, hogy hő szabadul fel, és a zajló reakció exoterm reakció. A fenti tűzpélda intuitív, mivel az energia egyértelműen szabadul fel a környezetbe. A jégkészítés azonban ellentétesnek tűnhet, de a fagyasztóban ülő víz energiát is szabadít fel, mivel a fagyasztó kihúzza a hőt, és az egység hátuljába távozza. Az endoterm és az exoterm reakciók közötti különbség. A figyelembe veendő reakciórendszer csak a víz, és ha a víz lehűl, akkor energiát szabadít fel egy exoterm folyamat során. Az izzadás (párolgás) endoterm reakció. A nedves bőr lehűti a szellőt, mert a víz párolgási reakciója következik elnyeli hő a környezetből (bőr és légkör). A kémiában A kémiában az endotermiás és az exotermikus csak az entalpia változását veszi figyelembe (a rendszer teljes energiájának mértéke); egy teljes elemzés új kifejezést ad az entrópia és a hőmérséklet egyenletéhez. Kémiai kötések kialakulásakor hő szabadul fel exoterm reakcióban.
Az elektronok egyik kvantum -energiaszintről a másikra való átmenete a fény felszabadulását eredményezi. Ez a fény energiával egyenértékű a kémiai reakcióhoz szükséges energia stabilizációs energiájával, azaz a kötési energiával. Fizikai kémia | Sulinet Tudásbázis. Ezt a felszabaduló fényt más molekulák képesek elnyelni oldatban, hogy molekuláris transzlációkat és forgásokat idézzenek elő, ami a hő klasszikus megértését eredményezi. Egy exoterm reakcióban a reakció elindításához szükséges energia kevesebb, mint az azt követően felszabaduló energia, tehát nettó energiafelszabadulás következik be. Példák Exoterm termitreakció vas (III) -oxid alkalmazásával. A kifelé szálló szikrák olvadt vasgömbök, amelyek füstöt vonnak maguk után.
2020 Az ilyen kémiai reakciókat, amelyekben az energia hő formájában abszorbeálják, endoterm reakciónak nevezzük, míg azokat a kémiai reakciókat, amelyekben az energia felszabadul vagy hő formájában fejlődik ki, exoterm reakciónak nevezzük. Tehát a fő különbség e kifejezések között abban rejlik, hogy bármely kémiai reakció során felhasznált vagy felszabaduló energia formájában van-e szó. A kémiai reakciók nemcsak laboratóriumokban zajlanak, hanem napi rendszerességgel is, a testünkben is. Például a jégkockák olvadása vagy a folyékony víz elpárologtatása endoterm reakció, másrészről, ha a víz jégkockákba fagy, akkor ezt exoterm reakciónak nevezzük. Bármilyen kémiai reakció során sok energiára van szükség, amely a molekulákat egymáshoz tartó kötésben létezik. Tehát amikor a reakció molekulák és vegyületek (reagensek) között zajlik, ami kötések megszakadásához vezet, és így hatalmas energiát bocsát ki. Másrészt, a reakció után képződött új kémiai kötések (termékek) szintén energiát igényelnek, és így az összenergiát a megtört és képződött kötések száma számítja.
Halmazállapot – változások. Az olvadás és a fagyás a szilárd és a cseppfolyós halmazállapot közötti átmeneteket jelenti. A szublimáció endoterm halmazállapot- változás. Olvadás, párolgás, forrás: endoterm változás. Gáz-folyadék lecsapódás exoterm. Vizsgáljuk meg a víz halmazállapot-változásait az anyag energiaváltozása szempontjából! Endoterm és exoterm halmazállapot – változások. A halmaz szó hasonló vagy azonos dolgok egy csoportját jelenti. A kémiában ez annyit jelent, hogy nem egy részecskét vizsgálunk, hanem sok részecskét. Az olyan kölcsönhatásokat, melyek során az anyag belső energiája nő, a környezeté pedig csökken endoterm változásoknak. Mely folyamat exoterm? Az olvadás olyan halmazállapot – változás, melynek során a szilárd anyag cseppfolyóssá válik, a fagyás fordítottja, endoterm folyamat. Ez a folyamat általában. A víz halmazállapot – változásai. A jód szublimációja energiaváltozás szerint endoterm folyamat. NEM keletkezik új anyag (pl. halmazállapot változás, oldódás). Click again to see.
Ha egy rendszerben (ebben az esetben egy kémiai reakció) energiát engednek a környezetbe, akkor az entalpia változása (ΔH-ban kifejezve) negatív értékkel bír.. Ellenkező esetben, ha az intézkedés változása pozitív, az tükrözi a környezetből származó hő felszívódását. Emellett a rendszer entalpiás variációjának nagysága a környezetbe vagy a környezetből átvitt energiamennyiség kifejeződése.. Minél nagyobb az AH nagysága, annál nagyobb az energia kibocsátása a rendszerből a környező közegbe.
Ennek egyik változatába raknak toulouse-i kolbászt is. Mivel ezt nálunk nem egyszerű beszerezni, így elhatároztam, hogy házilag készítem el. A kész kolbászokból kisütöttünk pár szálát, a többit pedig félretettük a cassoulet-be, amelynek a receptje hamarosan olvasható a blogon is:) Toulouse-i kolbász "Definíció" szerint a toulouse-i kolbász, amely nevét Toulouse városáról kapta, egy olyan francia kolbászfajta, amely durvára vágott sertéshúsból készül fűszerezéssel, esetenként fehérbor és fokhagyma hozzáadásával. És most nézzük a részleteket a The Professional Charcuteria Series című könyv alapján. Hús A toulouse-i kolbász sertéshúsból készül. A kolbászhús összetétele: 75% sertés lapocka és 25% zsírszalonna. Kolbásztöltés fortélyai - Böllér Shop. Az előkészítés során igyekeztem a lapockát megtisztítani a zsírosabb részektől. Mivel ennek a kolbásznak a jellegzetessége, hogy nagyobb hús- és zsír darabokat tartalmaz, érdemes a zsírszalonnát kb. egy órával a felhasználás előtt betenni a fagyasztóba, hogy a darálás és a keverés után is darabos maradjon, ne máljon szét.
Néhány recept megemlíti azt is, hogyha a kolbászt cassoulet-ba szánjuk, akkor ízesítsük fokhagymával is. Én is tettem bele. A fűszereket, a fokhagyma kivételével, javasolt egy kevés hideg vízben vagy fehérborban elkeverni. Én olaszrizlinget használtam, ami szintén adott egy kellemes plusz ízt a kolbásznak. Toulouse-i kolbász – paprika nélkül is finom a kolbász Töltés A bekevert kolbászhúst sertés vékonybélbe töltöttem, amelyeket előtte alaposan átmostam és hideg vízben áztattam. Gyulai kolbász recept a klasszikus módon. A töltésnél vigyázni kell arra, hogy a beleket teljesen felhúzzuk a kolbásztöltő csőre és hogy a tölteléket úgy nyomkodjuk bele a kolbásztöltő gépbe, hogy ne legyen levegős. Egyszerre megtöltöttem egy nagyobb szálat, majd 10-15 cm-enként csavartam rajta egyet. Sütés Az elkészült kolbászok egyrészét kisütöttem, a többit lefagyasztottam részben későbbi fogyasztásra, részben pedig a cassoullet-be. Sütéskor a tepsibe krumplit raktam a kolbászok mellé, amelyeket villával megszúrkáltam és öntöttem alá egy kevés vizet és fehérbort is.
Rögtön érzékeltem, hogy a bél keresztmetszete sokkal kisebb, mint amit először gondoltam, vagyis a töltőcső mérete, ami nekem van, az nem lesz jó. Egy magamfajta műszaki ember ilyenkor mit tesz? Körülnéz a házban, hátha valami jó ötlet születik. Nem húzom az időt, találtam egy kisebb méretű tölcsért, amit kis reszelgetés, csiszolgatás után fel is tudtam szerelni a húsdarálónkra – és a bél is illeszkedett a csőre. Túl voltam a technológiai nehézségeken, jöhetett a hús projekt. Toulouse-i kolbász. Kedvenc hentesemhez és feleségéhez mentem a Szvorényi utcába, ahol daráltattam három kilónyi sertéshúst, de olyat, amiben azért a zsírosabb részek is megtalálhatók. Tanácsot kértem Tőlük, hogy milyen legyen a hús és a zsír aránya, majd kétszer átküldték a darálón az összes alapanyagot. Itthon már csak a fűszerek összeállítása, a keverés és töltés várt rám – de úgy gondoltam, hogy elsőre nem kezdek saját fűszerkeveréket összeállítani, hanem a profikra hagyatkozom, vagyis a csomagban megkapott keveréket használom. A zacskón lévő utasításokat vettem alapul, vagyis egy kiló húshoz 3 dkg fűszerkeveréket öntöttem, majd 2 dkg só következett a keverékbe.
Ennek az a magyarázta, hogy a húsok víztartalma elég nagy, és már a füstölés alatt megkezdődik a száradás folyamat. Minél vékonyabb a bél, amibe a kolbászt töltöttük, annál nagyobb a vízveszteség. A kolbásztöltés egyik legfontosabb szabálya, hogy a bélbe törött kolbász olyan kemény legyen, hogy nyersen is meg tudjuk fogni annak veszélye nélkül, hogy szétesne, kifolyna. Ha észreveszzük, hogy a töltelék között levegő, üreg van, vagy a belet nem tölti ki szorosan a hús, akkor a levegős helyeket tűvel meg kell szúrni. Csak arra ügyeljünk, nehogy körbeszurkáljuk, mert akkor az egész kihasad, a betöltött, kész kolbászt szurkáljuk meg. A kolbászbelet nem zsineggel kötjük el, hanem a bél egyik végén néhányat csavarunk, és megfogva, a húst betöltjük a bél teljes hosszáig. Közben óvatosan csigavonalban tekerjük össze az asztalon a hosszú, vég nélküli kolbászt egészen addig, amíg a bél el nem fogy. A végén ismét csavarunk néhányat. Tetszés szerinti hosszúságban (pl. 30 cm-esként) csavarunk egyet-egyet a betöltött kolbászon, és ily módón a 2-2, 5 méter kolbászbélből 3-4 pár kolbászt készíthetünk.