13 Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok! A talentumok 14 Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és rájuk bízta vagyonát. 15 Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, és elment idegenbe. 16 Az, aki az öt talentumot kapta, azonnal elindult, vállalkozásba fogott vele, és másik ötöt keresett hozzá. Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (1990) - Máté evangéliuma - Mt 6. 17 Ugyanígy a két talentumos is másik kettőt keresett hozzá. 18 Aki pedig az egyet kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és elrejtette ura pénzét. 19 Hosszú idő múlva azután megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük. 20 Eljött az, aki az öt talentumot kapta, hozott másik öt talentumot, és így szólt: Uram, öt talentumot bíztál rám: nézd, másik öt talentumot kerestem. 21 Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, jöjj, és osztozz urad örömében! 22 Eljött az is, aki a két talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, két talentumot bíztál rám: nézd, másik két talentumot kerestem.
nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek. 14. Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város. 15. Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak. 16. Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. 17. Máté 6.34. Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. 18. Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik. 19. Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen. 20. Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.
26 Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem vagytok-e ti értékesebbek azoknál? 27 Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy perccel is? 28 Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mező liliomait, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, 29 de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Máté 6 34 samsung. 30 Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek? 31 Ne aggódjatok tehát, és ne kérdezgessétek: Mit együnk? – vagy: Mit igyunk? – vagy: Mit öltsünk magunkra? 32 Ilyesmikért a pogányok törik magukat; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. 33 Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek. 34 Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.
Szerző Spiró György Kiadás éve 1987 Műfaj dráma Kiadás helye Budapest Kiadó Magvető Könyvkiadó Oldalszám 380 A szócikk szerzője Horváth Péter A magyar drámakultúra nyolcvanas évekbeli művészi megújításában fontos kezdeményező szerep jutott Spiró György drámaírói tevékenységének. Ebben az időben született színházi munkái közül az emberi együttélést szétromboló gyilkos indulatokat bemutató Csirkefej tekinthető a legsikerültebb darabnak. Spiró A Békecsászár t (1982) követő második drámakötetének címadó műve további négy drámával ( Jeruzsálem pusztulása; Az imposztor; A kert; Esti műsor) együtt jelent meg. Benn a Kádár, künn a Farkas | Magyar Narancs. A színmű ötlete eredetileg Székely Gábor rendezőtől származott, aki Spirótól egy kifejezetten Gobbi Hilda részére megírt darabot kért. A felvetés közvetlen előzményét Az imposztor sikere jelentette, ez volt az első az író drámáinak sorában, amely egy színész, ez esetben Major Tamás számára készült. Az előmunkálatoknak részét képezte, hogy Spiró állami gondozott gyerekekkel folytatott beszélgetései alapján alakította ki egyes szereplők nyelvi kifejezésmódját.
"Spiró György a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb művésze. Szinte valamennyi irodalmi műfajban kipróbálta tehetségét: írt verset, regényt, számtalan novellát, drámái pedig a magyar színpadok legnépszerűbb előadásai közé tartoznak. Spiró György elsőként színre vitt drámája, a Nyulak Margitja óta számos színpadi művet írt. Könyv: Drámák (Spiró György). Élete, művészete ezer szállal kötődik a színház világához: 1982 és 1992 között a kaposvári Csíky Gergely Színház dramaturgjaként dolgozott, az 1980-as években kiemelkedő szakmai és közönségsikereket ért el a Katona József Színházban bemutatott darabjaival (Az imposztor, Csirkefej), az 1990-es években a szolnoki Szigligeti Színházat igazgatta, illetve tanított a Színművészeti Főiskolán. Irodalmi munkásságát számos kitüntetéssel jutalmazták, többek közt József Attila- és Kossuth-díjjal. " Mutasd tovább
"A realista és az abszurd dráma közötti vékony pengeélen egyensúlyoz Csehov, aki pontosan tudta, hogy haláltáncot ábrázol. Érett darabjaiban béke van, a katonák dologtalanul unatkoznak, háborúról semmi hír, forradalmi mozgolódás nincs, de a cári birodalomnak vége van. Csehov azt is látta, mi következik. " (Spiró György) A napokban a Líra Könyv közösségi média oldalán volt szerencséje az érdeklődőknek Turi Tímea és Spiró György beszélgetését hallgatni az újrafordított Csehov-drámáról, a Meggyeskertről. Spiró György: Három dráma (Scolar Kiadó, 2006) - antikvarium.hu. A többek között Kossuth-díjas írót hosszú perceken keresztül hallgatva valamilyen megmagyarázhatatlan módon sem lankad a hallgató figyelme. Talán azért, mert ha az ember szeret és ért is valamihez, képes úgy beszélni róla, hogy hallgatóját magával vigye saját világába. Bepillantást enged abba a szeretetbe és tudásba, ami az övé, így pedig később, órákkal, napokkal később a hallgatóban fel-felsejlik még egy-egy mondat. Ahogyan történt ez ezt a beszélgetést követően is. Turi Tímea elmondta, a Meggyeskertet legtöbben talán Cseresznyéskertként ismerik Magyarországon, de fontos gesztus volt Spiró György részéről, hogy a drámaírói magyar hagyománnyal szembe menve az eredeti, azaz a Meggyeskert címhez nyúlt vissza.
Ő a naturalizmusból indult ki, a realizmusból, s azt feszíti túl szinte a végtelenségig, egészen elképesztő eredményekre jutva. Spiró felidézte, amikor Sztanyiszlavszkij bemutatta a darabot, a rendező és a színészek véleménye meglehetősen eltérő volt a Csehov-drámáról. A színházigazgató véleményét pedig Csehov sem osztotta. Ott gubbasztott a próbákon, nagyon szomorúan, és amikor kérdezték, mit szól a mester, azt mondta, semmit, minden bele van írva a darabba. Azonban - vélekedett Spiró - ha Sztanyiszlavszkij nem édesbús, lírai történeteket gyárt ezekből a drámákból, nem lett volna nemzetközi sikere. Általában annak van sikere, ami giccs. Ami nem giccs, az elvész. Nagyon lassan jöttek rá a világ színházaiban, hogy ez bizony nemhogy nem giccs, hanem annak az ellentéte – mondta. Az író egy érdekes történetet is megosztott az érdeklődőkkel: a 60-as években egy Anatoly Efros nevezetű nagy orosz rendező megrendezte a Három nővért, hozzánk azonban csak később jutott el a híre. Másfél évig irdatlan nagy sikerrel ment az előadás, amikor is rájöttek, hogy ezt nem lenne szabad hagyni, és száműzték Szibériába a rendezőt, az előadást pedig betiltották.
Meggyeskert a lét és nem lét határán Korszakhatárok egy ország életében, az ember életében. Képesek vagyunk-e lezárni a múltat, hogy a bizonytalan jövő felé megtegyük az első lépést? Csehov utolsó művének nemzeti színházbeli színpadra vitele Silviu Purcărete révén ezekre a kérdésekre világít rá. A 69 éves román rendező, Silviu Purcărete csapata a magyar színészekkel karöltve parádés látvány- és hangzásvilágot varázsol Csehov Meggyeskert című, egyébként meglehetősen lassú folyású drámájából. Spiró elmondta, nem ő az egyetlen, aki e címen fordította a művet, s annak idején, amikor 1984-ben Ascher Tamással dolgozott, nem akarták Tóth Árpád fordítását átírni, csak a hibákat kijavítani. Az író hozzátette, a dramaturgnak általában az a dolga, hogy végig veszi a rendezővel a darabot, s ahol szükségesnek látják, kijavítják a szöveget. Ez a munka rendkívül érdekes, s minden rendező szereti - legyen a darab magyar vagy fordított -, hiszen a dramaturg egyik fő funkciója, hogy a rendező megtanulja a művet.
Gyüdi Sándort a kérdezte.
Ez a javítás a Meggyeskertben Lopahin alakja, aki megszerzi a kertet, amire tulajdonképpen semmi szüksége nincs, aztán nem tud vele mihez kezdeni, s hiába van olyan célja, ami látszólag elérhető, mégsem fogja tudni elérni – vetette össze. S még egy izgalmas megfigyelés: a Csehov darabokban mindenféle értelmiségi van, egyet kivéve, a papot, ami ismerve a korabeli, vagy általában az orosz viszonyokat, meglepő, hiszen a pravoszláviának hangsúlyos szerepe volt, ami nagyon mélyen gyökerezik. Csehovnak pontosan az volt a célja, hogy bemutassa, milyen az, amikor már nincsenek papok és helyettük mindenki megpróbál valami mást találni magának. Nincs lelkiatya, nem működik emiatt az egész rendszer, de mégsem tudnak másképp eljárni, mint korábban, amikor még volt lelkész, még volt cári rendszer. Firsz (aki jobbágyként kezdett el szolgálni a családnál) egy hangsúlyos pillanatban - amikor elpattan egy húr, csönd van a színpadon, a furcsa hangra pedig mindenki felfigyel - azt mondja, ilyen volt a szabadság előtt is.