1) Mit nevezünk főnévnek? a) élőlények neve b) élőlények tárgyak neve c) élőlények tárgyak gondolati dolgok neve 2) Hogyan kérdezünk a főnévre? a) ki b) ki? mi? kit? mit? c) mi? 3) Milyen fajtái vannak a főnévnek? a) tulajdonnév b) tulajdonnév, köznév c) köznév 4) Sorold fel a köznév fajtáit! a) gondolati dolgok neve b) gyűjtőnév c) anyagnév d) anyagnév, gyűjtőnév, gondolati dolgok neve 5) Sorold fel a tulajdonnevek fajtáit! a) személynév b) márka név c) földrajzi név d) díjak kitüntetések e) személynév, földrajzi név, bolygók nevei, címek, kitüntetések, intézmény nevek márka nevek f) csak személynév 6) Határozd meg az ige fogalmát! a) csak cselekvést fejez ki b) cselekvést, létezést, történést kifejező ige c) csak történést fejez ki d) csak létezést fejez ki e) nincs ilyen szófaj 7) Hogyan kérdezünk az igére? A szófajok a 4. osztály - Labirintus. a) mit csinál? mi történik? b) mit csinál? mi van? c) mi történik mi van? 8) Mit nevezünk melléknévnek? a) élettelen, élő és gondolati dolgok tulajdonságát fejezi ki b) élettelen dolgok mennyiségét és tulajdonságát fejezi ki c) élő dolgok tulajdonságát fejezi ki 9) Hogyan kérdezünk rá a melléknévre?
A határozószó a mondatban mindig határozói szerepet tölt be. Csak határozója lehet. V. Viszonyszók: viszonyszók (viszonyítószók) nem önálló szófajok, mert a körükbe tartozó szavak csupán alakilag önállóak, de nincs önálló jelentésük. Önmagukban nem fordulnak elő, csak más szabad morfémákkal töltenek be mondatrészi szerepet. Ezért állszóknak, segédszóknak is nevezi őket a szakirodalom. Nem bővíthetők. A névelő az utána álló főnév határozottságát (a, az) vagy éppen határozatlanságát (egy) fejezi ki. 2. A névutó az előtte álló ragos vagy ragtalan névszót határozóvá teszi. Milyen szofajok vanna k a m. Alakilag önálló, de funkciója a viszonyragokra emlékeztet. Napjainkban már terjednek névszó előtti változataik, de ezeket inkább csak nyomatékosítás céljából használjuk. A kötőszó mondatrészek vagy mondatok összekapcsolására, a közöttük levő nyelvtani vagy logikai viszony kifejezésére szolgál. 4. Az igekötő igéhez, igenévhez vagy más, igéből képzett származékszóhoz kapcsolódó, annak jelentését a határozószókra emlékeztetően módosító szó: meg-, be-, ki-, fel-.
A szófaj fogalma: a nyelvhasználatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő és azonos célra szolgáló szavak osztályai, csoportjai. A szófaj a legáltalánosabb nyelvi kategória, amelyet a szavak jelentése, mondatbeli szerepe, bővíthetősége és alaki viselkedése határoz meg. Jelentésen a szavak használati értékét, lehetséges beszédbeli szerepét értjük. A mondatbeli szerep azt jelenti, hogy melyik szófaj milyen funkciót tölt be a mondatban. A bővíthetőség szempontja azt vizsgálja, hogy melyik szófajnak mi a tipikus bővítménye a mondatban. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai -. Vannak olyan szófajok, melyek nem bővíthetők (névelő, kötőszó). Szavaink között sok olyan is van, amely a szófaji csoportok közül többe is beleillik ( átmeneti –pl. igenevek – és kereszteződő szófajok, pl. vonatkozó névmási határozószók: ahol, ameddig), vagy alkalmi használata miatt hol az egyik, hol a másik kategóriába sorolható ( kettős-hármas szófajúság, pl nép-szín-anyag-mértéknév: magyar, vas stb. ). A szófajok: I. Az ige: Cselekvést, történést, létezést vagy állapotot kifejező szófaj.
Mondatszók: 1. indulatszó: jaj, nesze 2. felelőszó: persze, igen, nem Az ige: Cselekvést, történést, létezést, vagy állapotot kifejező szófaj. Az ige a mondatban mindig állítmány. Igejeleket és igeragokat kaphat. Sokféle bővítménye lehet. II: Névszók: 1. Főnév: A főnév a valóságban is létező, vagy ilyennek képzelt élőlények, élettelen tárgyak vagy gondolati dolgok nevét jelöli. A főnevek jelölhetnek valóságos vagy ilyennek gondolt fogalmakat: ezek a konkrét főnevek. Megnevezhetnek elvont fogalmakat, jelenségeket is, ezeket elvont főneveknek nevezzük. A konkrét főneveknek jelentésük alapján két csoportja van: a köznevek és a tulajdonnevek. A köznév több egyforma dolog közös megnevezése. A tulajdonnév valakinek vagy valaminek saját, megkülönböztető neve. A főnév a mondatban ragok segítségével bármely mondatrész szerepét betöltheti. 2. Milyen szofajok vanna k a c. Melléknév: A melléknév személyek, tárgyak, dolgok tulajdonságait kifejező szó. A mondatban leggyakrabban jelző. Lehet állítmány vagy határozó is. A melléknevet fokozhatjuk: alsó-, középső-, felsőfok.
Az életét a halálból hoztad vissza. Mi van, ha nem működik ezen a szinten? Második szint: tanúk előtt 5Móz 19, 15 alapján rendelkezik Jézus Ez is még kis kör, itt is meg kell maradnia az információnak. Tanú szava – rhémája Rhéma – alkalmazott igét jelent. Az Ige a görögben logosz. Isten beszéde. De Isten beszédét aktualizálni kell, ez bizonyos értelemben prófétai beszéd – vagyis rhéma. A tanúk nem vádakat hoznak fel, nem egyéni szimpátiájuk dönt a kérdésben, hanem Isten Igéje. Az Ige a mérvadó életünkben, kapcsolatainkban, a gyülekezeti fegyelem kérdésében is. Harmadik szint: a gyülekezet Jézus reális és tudja, hogy ha az ember bűnben van, milyen makacs tud lenni. Mindenki az ő ellensége, de nem látja, hogy szíve megkötözött. Merényi Zoltán honlapja - Mt 18,15-20 Gyülekezeti fegyelem. A következő fórum a gyülekezet – az utolsó. Végig kell vinni, mert a bűnös ember megbotránkoztat, csapdába visz, rombol maga körül, és ezt nem lehet megengedni. Ha nem tér meg úgy kell tekinteni, mintha pogány lenne – ez nem azt jelenti, hogy utálni kell, hanem deklaráljuk az állapotát: elszakadt Istentől.
Hát ő még sokkal kevésbé fog bízni az asszonyban, mert ha valaki, ő tudja, micsoda bestia. Móricz Zsigmond: Házasságtörés (részlet) Az érdekről Az emberek kellő érdekért szívet is tudnak találni magukban azzal szemben is, akit különben száz mérföldre kell, hogy érezzenek maguktól. Móricz Zsigmond: A fáklya (részlet) Az őszinteségről Az őszinteség: szívünk megnyitása. Roppant kevés az őszinte ember, s akit annak látunk, többnyire az is csak színleli, hogy a mások bizalmát megnyerje. La Rochefoucauld: Maximák (részlet) A hitről Az ember minden napja sötét éjszaka. Senki sem tudja, mi fog történni a következő pillanatban, és mégis mindenki megy előre. Mert bíznak. Ismerni a jót könnyebb mint követni jelentése rp. Mert van hitük. Paulo Coelho: Brida (részlet) A képviselőkről A modern életben a képviselőség és a politizálás kenyérkeresetté válik… A képviselők azért választatnak, hogy az ország dolgait intézzék: s ehelyett a kenyérharc, a küzdelem a boldogulásért, a létért, az egzisztenciáért, haszonért, érvényesülésért való verseny fűti az elméket, és lazítja az erkölcsöket.
Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére, Vagy itt az óra, s végveszélybe dűl. Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol; s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt. Küzdeni s győzni tanulj. Kell küzdeni s győzni hazádért. Minden áldozat kicsiny azokhoz képest, miket a hazának kívánni joga van. Hazaszeretet egyike a kebel tiszteletre legméltóbb szenvedelmeinek; de sok kívántatik, míg annak tiszta birtokába juthatunk. Ismerni a jót könnyebb mint követni jelentése magyarul. Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! – mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül! Sohasem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy maga után.