A jókedvű hangulatot délután 4 órakor rémes tűzkatasztrófa bontotta meg. Hatalmas, sűrű gomolyokban tört ki a Gőzmalom (ma Korányi) téren levő Koestlin féle piskótagyár ból a füst s pár pillanat alatt a sok száz munkáskezet foglalkoztató gyár lángokban állott. Ez volt az első nagyobbszabású tüz azóta, hogy a városi hivatásos tűzoltóságot Erdély Ernő parancsnoksága alatt újjászervezték. A Koestlin gyár egy 1910-es térképen Ég a gyár. Vasárnap délután 1/2 2 órakor a piskótasütő kemencében az igazgatóság rendeletére a gyár egyik fűtője tüzet készített, hogy a kemence átmelegedjék s hétfő reggelre a gyár piskótasütödéje üzembe álljon. Tűz győrben ma chance. Mint a nyomozás kiderítette, a piskótasütő-kemence mellett elhúzódó légfelvivő csatorna fakerítése valami úton-módon tüzet fogott. Sok feltevés között a legvalódibb, hogy egy kipattanó szikra meggyujtotta a fakerítést és az igy keletkezett tűz sziporkái a légfelvivő csatornába kerültek. A csatornában levő léghuzam a sziporkákat az emeletre vitte s ott szétszórta.
Hogy játszottak? ne is kérdezzétek! Vétek volt ma őket nézni, vétek. Ily kontárkodás mégis gyalázat; Csaknem megszalasztották a házat. Semmi tűz egyben sem, semmi lélek! Mint fajankók, úgy álltak s beszéltek. Tűz a Koestlin-gyárban, 1909 - Régi Győr. A darab is rosz, silány végképen, Untató a legnagyobb mértékben. Ásitottam, hányat és minőket! S oly sötét volt, tán világ sem égett. * (Hol maradhatott az a kislyány? hol? Üres volt, amelybe jár, a páholy. )
Negyedóra alatt elfojtottak a tüzet. Így beleszámitva az épület homlokzatánál vezetett támadást, ahol Fieischmann Ziigmond alparancsnok és Kucsera Dani segédtiszt működtek, a tűzoltóság négy oldalról szorongatta a tüzet s összesen 17 sugárral dolgozott. A helyzet annál nehezebb volt, mert a kartonkészitö-telep tűzbiztosnak mondott tetőzete teljesen beégett. Félő volt, hogy ez más részeknél is megismétlődik. Mindazonáltal tűzoltóink haláltmegvető bátorsággal szálltak szembe a tűzzel. És mind a három veszélyeztetett ponton úgy a raktárnál, a gépháznál mint az új gyárépületnél elfogták a tüzet. Ami pedig igazi kiváló tűzoltói siker: az oltástól számított alig egynegyed óra alatt Erdély Ernő parancsnok már jelentette Farkas Mátyás polgármester helyettesnek, hogy a tűz meg van fékezve. Tűz győrben ma.de. Csak az égett el, amit a tűzoltóság lángban talált. A kár igy is 400, 000 koronára becsülhető, mely biztosítás útján megtérül. " A romok eltakarítása 1909. októberétől a Koestlin-féle piskótagyárban hivatásos tűzoltói állást szerveztek.
Fenti elvek szem előtt tartásával a következő megoldást javasoljuk: A Forradalom emlékét megidéző 150x150x12 cm-es kötömb felületére az 1956. október 23-án este, Budapest felett látható csillagképet terveztük bevésni. A csillagok helyén három különböző átmérőjű perforációban (4-3-2 cm) lépésálló védelemmel ellátott LED fényforrások kerülnek elhelyezésre (összesen 56 db). Ezek alkonyattól reggelig, illetve borús időben nappal is biztosítják a csillagképek megjelenését. A kőtömb anyaga: kékes-szürke gránit, felülete csiszolt. 56-os emlékmű, Miskolc. A kőtömb 12 cm-re áll ki a környezetből. Ez elegendő szintkülönbség ahhoz, hogy ne lépjenek rá, viszont nem elég magas ahhoz, hogy ráüljenek. 5/11 6/11 A Kossuth szobor körül kialakuló tér burkolatát 50x50 cm méretű, négyzethálóban lerakott szürke gránit lappal képzeltük el. A 150x150-es kőtömb így szervesen illeszkedik a burkolat kiosztásához. A burkolat felülete enyhén érdes, csúszásmentes kialakítású. a teret délről egy 8, 5 m hosszú, 65 cm széles és 80 cm magas kőtömb zárja.
Ezért feltétlenül szükséges és kérjük, hogy a területen elhelyezendő intézményekre vonatkozó pályázati kiírásnak a mellékelt szempontrendszer legyen része – ezzel segítve a pályázók munkáját. Az új épületeket érintő szempontrendszerek mellé oda kell kerülnie, kivétel nélkül minden, a területen már meglévő érték részletes leírásának is. Kelt: Budapest, 2013. október 14. Emődi-Kiss Tamás, György Katalin, Horváth Csaba MELLÉKLET Az 1956-os szabadságharc és forradalom emlékműve környezeti kapcsolatai A helyszín 1. Az emlékmű elhelyezkedésénél fogva reagál egy nevezetes történelmi eseményre: Sztálin szobrának 1956 október 23-án történt ledöntésére. A szobordöntés a nagyvilág számára '56 egyik ikonikus eseménye volt. Helyszíne egy történelmileg meghatározott, nemzeti identitást formáló csomópont. Az emlékmű szándékoltan ezen a helyszínen épült, így a helyszín a mű immanens része. Az emlékmű terei 2. Az emlékmű szobortömege a vele közvetlen fizikai és szellemi kapcsolatban álló alábbi két térrel alkot szerves egységet.
Műszaki megoldások: A fő elem ("fal") üzemben, előregyártva készül acéllemezekből hegesztve, majd utólagos corten felületkezelést kap. A ledvilágítás számára szerelőnyílásokat kell hagyni. Az elkészült elemet a helyszínen előre elkészített alapra és az abba bebetonozott acél zártszelvény merevítőoszlopokra daruval emelik rá. A névre szóló "emlékkockák"/plakettek felső eleme egy 18×18 cm-es rozsdáslemez, amiből az áldozatok neve, születési évük, valamint haláluk pontos napja van kiperforálva, alatta pedig egy vékony rozsdamentes acéllemez adja az egységes hátteret. Az egymásra illesztett lemezeket rozsdamentes acél csavarokkal kell a burkolatra rögzíteni. A név nélküli változatok hasonló módon készülnek, de a rozsdamentes acéllemez nélkül.