Kínzó torokfájás, rekedtség, nyelési nehézségek, és az ezekkel együtt járó rossz közérzet, nyomottság, fáradékonyság? Következzen néhány hatékony tipp ellenük! Ha sorra vennénk az ősszel rendszerint jelentkező egészségügyi problémákat, akkor a megfázás és a vele együtt járó torokfájás bizony garantáltan vezető helyet foglalnának el. Nem csak az a baj ezzel, hogy fájdalommal jár, hanem a rossz közérzet és a gyakran lázas állapot sem kedvez a hatékony és kiegyensúlyozott napoknak. S hogy mit érdemes tenni annak érdekében, hogy mihamarabb újra egészségesek lehessünk? Mindenkinek megvannak a maga módszerei a torokfájás enyhítésére. Rossz közérzet, fáradékonyság? Pajzsmirigyprobléma is lehet. Vannak, akik a gyógyszerek hívei, de a természetes gyógymódokra talán még többen esküsznek. Cikkünkből megtudhatja, mivel érdemes próbálkozni, hogy a torokfájásnak gyorsan, szövődmények nélkül mondhasson búcsút. 1. Gyors segítség a patikából A mindennapi rohanásban sokan nem engedhetjük meg magunknak, hogy napokra kiszálljunk a mókuskerékből. Nem véletlen, hogy torokfájással is gyakran fordulnak a páciensek orvoshoz.
Több kliensem beszámolt már arról is, hogy a főnökeik vagy a munkatársaik nehezteltek rájuk a távollétünk miatt. Ez újabb terheket rak vállukra. A családi életből is máshogy vesszük ki a részünket, ha gyengélkedünk. Egészséges esetben igyekszünk minél több terhet letenni és a felépülésre koncentrálni, de könnyen előfordulhat, hogy emiatt bűntudat ot érzünk. Rossz közérzet ellen van. Különösen nehéz lehet ez, ha szeretteink is betegek, vagy kisgyermek van a családunkban, akit akkor is gondozni, nevelni kell, ha legszívesebben ki sem bújnánk a takaró alól, vagy már a mellékhelyiséget is nehézséget okoz elhagynunk. Amennyiben módunkban áll, érdemes ilyenkor megszervezi a segítséget. Akár távolabbi rokonokat, vagy szomszédokat is megkérni néhány kisebb-nagyobb szívességre (a probléma súlyosságától függően), hogy mielőbb túl legyünk a nehezén. "Az emberi test végtelenül intelligens, bölcs és komplex rendszer, és amíg életben vagyunk, át van itatva tudatossággal, lélekkel, amitől a test él. A kommunikáció a test és a lakója között drámai módon eltűnt például az orvoslásból, és olyan módon vált lélektelenné, érthetetlenné, és megmagyarázhatatlanná egy csomó betegség, hogy ebből a szempontból kollektív analfabétákká kezdtünk válni. "
Szégyelljük-e magunkat a gyengeségeinkért? Meg tudjuk-e engedni azt magunknak, hogy ha rosszul vagyunk, akkor pihenjünk és fel tudjuk-e vállalni az ezzel járó konfliktusokat? Klinikai praxisom során megfigyeltem, hogy igen sűrűn előfordul hogy a visszaeséstől vagy a hányástól, hasmenéstől való félelem, esetleg az étvágytalanság valamilyen lelki betegség például pánikbetegség, vagy valamilyen evészavar tünete, ezért érdemes mielőbb pszichológushoz fordulni vele. Ha értjük és megfelelő módon kezeljük a félelmeinket, akkor ezek iránytűként szolgálhatnak, hogy lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott életet élhessünk. Ehhez azonban megfelelő önismeretre van szükség, amiért mindannyiunknak meg kell küzdenie. Rossz közérzet ellen allien. Persze szakszerű segítséggel ez könnyebb. Amennyiben szeretné megérteni félelmét, önismereti munkát kezdeni, javasoljuk, hogy foglaljon időpontot egy négyszemközti konzultációra. Ha pedig kíváncsi, vannak-e szorongásos tünetei, töltse ki kérdőívünket. Ajánlott irodalom: Buda László (2013) Mit üzen a tested?
A nassolás iránti vágyadat az édesség helyett csillapítsd magvakkal, sovány tejtermékekkel, aszalt vagy friss gyümölcsökkel, turmixitallal vagy salátákkal – ezzel elkerülheted a fölös "üres" kalóriák bevitelét, és a túlsúly kialakulását. Zöldellő természet, hívogató napsugarak, ezernyi feladat - ne hagyd, hogy a tavaszi fáradtság eluralkodjon rajtad!
Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum Igazgatóság Az eddig nem ismert képkockák egyike, a Lánchíd budai hídfőjénél sétáló elegáns nőkkel A filmszalagok értékét tovább növeli, hogy azok nem a felvétel után a kamerából kivett szalagok másolatai, hanem konkrétan ugyanazok a negatívok, amikre a Budapestre látogató francia férfiak százhuszonöt évvel ezelőtt rögzítették a képeket. Fennmaradásuk már önmagában is csoda, hiszen a némafilmkultúra fennmaradt bizonyítékainak jó része mozikópia, hiszen azokból tetszőleges számú darab létezett, az eredeti negatívok megőrzésére pedig hosszú évtizedeken át nem törekedtek. Hét százalék A három és fél évtizeden át tartó magyar némafilmkorszakban született hatszáz alkotás közül ma mindössze félszázat ismerünk – ez a szám akár jóval magasabb is lehetne, ha megértő fülekre talál Magyar Miklós fővárosi tanácsnok ötlete, aki már 1912-ben javasolta, hogy a Nyugat-Európában sorra születő első archívumok mintájára Budapesten is létre lehetne hozni egy hasonló intézményt, aminek legfontosabb feladata az elkészült filmek megőrzése.
Most, hogy bepillantottunk a némafilm-korszakba, nézzünk jól magunkba és mondjuk ki azt a nevet, amely elsőként eszünkbe jut, ha némafilmről van szó. Igen-igen, én is azt suttogtam, hogy Charlie Chaplin! Igazán magától értetődő lett volna egy Chaplin-filmet választani ehhez a témakörhöz, én viszont úgy döntöttem, ráveszlek benneteket arra, hogy megnézzetek egy olyan némafilmet, amelyet talán még nem láttatok. Ez Edwin S. Porter 1903-as A nagy vonatrablás a, amely nemcsak az első western, de az első amerikai kasszasiker is. A 12 perces film egy rablás történetét mutatja be banditákkal, sheriffel és a westernekre jellemző izgalommal. Lumiere testvérek első filmje kijken. Mivel csak 12 percről van szó, nem ismertetném különösebben a cselekményt, hiszen ha megteszem, mindent elárulok. Ehelyett inkább elmondom, hogy a mozi születésekor az emberek még egyáltalán nem úgy néztek filmet, ahogyan mi. A vonat érkezésé t látva volt, aki kirohant a teremből, mivel azt hitte, a jármű fizikailag is közeledik felé. Éppen ezért olyan különleges A nagy vonatrablás záró képe, amelyet a világért sem festek le nektek.
Épp kapóra jött tehát, hogy a magyar állam támogatásával 2020-ban a világ legjobb – Európában csak öt archívum által használt – filmdigitalizációs eszköze, a Scanity HDR került a Budakeszi úti épületbe. Vincze Miklós / A gép a Filmarchívum igazgatóságának egyik szobájában A restaurátorok számára speciális – a szalagokat nem csak megtisztító, de a digitalizálás idejére kitöltő –, folyadékkal töltött kamrájának köszönhetően több száz munkaórát megtakarító, akár 8K felbontásban is dolgozni képes Scanitynek köszönhetően a filmet nemsokára elképesztő minőségben, az eddig nem látható részletek tömegével együtt nézhetjük meg, hiszen ez lesz a Ludwig Múzeumban július 28-tól egészen november közepéig látogatható Nagylátószög – 120 éves a magyar film című kiállítás egyik központi eleme. Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum Igazgatóság A Dísz téren áthaladó millenniumi díszfelvonulás részlete Az eredeti tekercsek rövidesen újra a teljes Lumière-hagyatéknak otthont adó párizsi épületbe kerülnek, a digitális másolatok azonban velünk maradnak.
Lumiére Intézet Lyon, VIII. kerületében, egykori üzemeik melletti palotájukban manapság egy múzeum működik, a Lumière Intézet, melynek vezetője két filmes szaktekintély; elnöke Bertrand Tavernier filmrendező, főigazgatója pedig Thierry Frémaux, a cannes-i fesztivál főmegbízottja. Forrás: s_Louis_Lumière – Auguste és Louis Lumière
A nemzeti filmtörténetek legelső fejezeteit gyakran külföldről érkezett alkotók írják. A legkorábbi mozgóképek számos országban nem helyi munkák, paradoxonnal élve: importtermékek. Így van ez nálunk is. Lumiere testvérek első filmje teljes. Az első magyar film, A táncz 1901-ben születik, Zsitkovszky Béla rendezésében, de a Magyarországon készült legelső mozgóképek öt évvel korábbiak: Auguste és Louis Lumière megbízásából forgatják őket. A Lumière fivérek nagy kultúrhistóriai, sőt civilizációtörténeti tette, hogy elterjesztik a filmet és a mozit: a világ legtávolabbi szegleteibe is eljuttatják, ezzel globálissá teszik az új médiumot. A legtöbb nemzeti filmtörténet első hőse ezért a két francia mozipionír. Alig több mint négy hónappal a párizsi Grand Caféban, 1895. december 28-án megtartott – konszenzuálisan a mozi születésnapjának tekintett – vetítésük után a fivérek Budapesten is jelentkeznek egy műsorral. Képviselőjük, Eugene Dupont az Erzsébet körúton lévő, az 1896-os millenniumi kiállítás díszvendégei számára épült – egyébiránt ma is álló – Royal Szálló kávézójában tart hetenként változó programmal vetítéseket.
"A mozgóképeket mozizongorista vagy nagyzenekari aláfestés kísérte, sőt az is előfordult, hogy a mozis színészeket bérelt fel, akik a vászon mögül szinkronizálták a szereplőket. " A mozi az 1890-es években még újdonságnak számított, a korszak végére viszont már jelentős iparággá és önálló művészeti ággá vált. És milyenek voltak az első mozgóképek? A Lumiere fivérek - aFüzet. Nos, a legkorábbi felvételek alig egypercesek voltak – a Lumière fivérek A vonat érkezése című filmje például mindössze 50 másodperces –, s inkább mozgó fotográfiáknak mondhatjuk őket, semmint filmeknek. Az 1905-ös év körül aztán változott a helyzet: ekkor már 10–15 perces volt egy film, a tízes években pedig sztenderdizálódott a játékfilmek 90 perc körüli hossza, amely ma is jellemző. A némafilm-korszak egyébként több részre osztható: első nagy időszakát, amely a tízes évek közepéig tartott, Hollywood előtti kor nak is nevezik. A filmgyártás központja ekkor még Franciaország volt. Itt jöttek létre az első nagy stúdiók: a Gaumont, az Éclair és a Pathé, amelynek számos országban nyílt leányvállalata Európában és sok filmet forgalmazott az Egyesült Államokban, valamint a harmadik világ országaiban is.