Bár Dénes szemén keresztül látjuk az eseményeket, nem feltétlenül ő az, akivel azonosulni lehet. A Legjobb tudomásom szerint az a film, amely maximálisan bevonja a nézőt: egyszer az egyiknek, máskor a másiknak ad igazat, miközben örül, hogy nem ő van ilyen helyzetben, mert kívülről racionálisan átlátni egy olyan szituációt, amelyben a túlfűtött érzelmek játsszák a kritikus szerepet, egyrészt értelmetlen, másrészt felesleges is. A film fokozatosan építi Dénesben és a nézőben is a kételyt, de a kétórás játékidő e törekvés ellen dolgozik: a cselekmény néha meg-megbicsaklik, olykor kiegyensúlyozatlan, a film befejezése mégis meglepően gyorsan elvarrja a történetet. Bár érthető, miért döntöttek úgy a készítők, hogy végül nem hagyják vaksötétben a nézőt az igazsággal kapcsolatban, páratlanul egyedi és bátor – egyben kellően gonosz – megoldás lett volna a nézőre hagyni a döntést. Az alkotók részéről tudatos húzás volt az, hogy egy kevéssé ismert arcot válasszanak Dénes szerepére. Bodolai Balázs a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja remekül hozza azt a suta kisembert, aki az ügy előrehaladtával kezdi kitörni addigi határozatlanságából, bár játéka némiképp haloványabb a színésztársánál.
Az egészet pedig olyan mellékszereplők teszik színessé és minőségivé, mint Gáspár Tibor, Borbély Alexandra, Fenyő Iván vagy Jakab Juli. Nyomozóként, kollégaként, barátként és pszichológusként az ő karaktereik sokat adnak hozzá a történethez, mert megmutatják, hogy ma Magyarországon miként viszonyulnak az emberek a nemi erőszak kérdéséhez. Első nagyjátékfilmnek ez a téma talán soknak tűnhet és időnként el is veszik a kétórás játékidőben, de újra és újra megmutatkozik, hogy az alkotópáros mögött azért van már néhány film és sorozat. A legjobb tudomásom szerint ötlete és kivitelezése nem egy hirtelen és hatásvadász valami, amit megpróbálnak a #metoo-val eladni. Gondolok itt olyan apróságokra, olyan jól átgondolt részletmegoldásokra, mint a fókuszcsoportos beszélgetések (a főszereplők piackutatással foglalkoznak), ahol a fogyasztási és vásárlási szokásokon keresztül férfiak és nők beszélnek a szerepekről és feladatokról, a társadalmi elvárásokról. Nehéz téma és komor hangvétel, mégis a Külön falka mellett idén ez a másik olyan film, ami szóba jöhetne (jöhetett volna) nálam az Oscar-nevezés kapcsán.
Hozzászólások hozzászólás
Ami nem azt jelenti, hogy úgy semleges maradna a néző, és ez elsősorban Hámori Gabriella minden közhelyet messziről kerülő, így mindvégig izgalmas, sokrétegű alakítása miatt van így. A színésznő játékáról sokat elmond, hogy sosem látni az ilyen szituációban leginkább kézenfekvőnek tűnő szituációban, zokogva: ha sír, azt is úgy játssza el, hogy legyen benne valami csavar, akár hátat fordítva a kamerának, némán, akár csak a tehetetlenség és a megalázottság miatt kicsordult könnycseppel. De Hámori pontosan tudja, hogy a könnyeknél sokkal többet tud mutatni eleinte akár a rendellenesnek tűnő némaságával, máskor pusztán néhány idegesen rángó arcizommal, és a szemeivel, amelyekben egyszerre van ott a düh, a rettegés, az eltökéltség a felejtésre és a kétségbeesés amiatt, hogy ez mégsem sikerül, miközben szinte remeg az egész teste attól a feszültségtől, ami a helyzet megoldhatatlansága miatt járja át végig. Partnere, a főképp a kolozsvári színházban játszó Bodolai Balázs ezzel szemben inkább egy alapgesztusra – pontosabban egy alapgesztus hiányára – építi fel a figuráját: zárt és zárkózott személyiségű férfit játszik, aki nem engedi kiülni az arcára az érzelmeit, sőt, aki talán még azelőtt elfojtja azokat, mielőtt átfordulhatnának mimikába.
A film egy örökbefogadó házaspár kálváriáját mutatja be, miután a nő azt állítja férjének egy átmulatott éjszaka után: szexuálisan bántalmazták. A film vállalása és különlegessége, hogy ezt a témát rendhagyó módon a férj szemszögéből mutatja be. Lőrincz Nándor forgatókönyvíróként, Nagy Bálint operatőrként végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Több fesztiválnyertes rövidfilm után első közös nagyjátékfilmjük az NFI Inkubátor Programjában készült. A fiatal alkotópáros a filmet Mécs Mónika, Pataki Ági, Kovács Gábor, Mesterházy Ernő és Mártonffy Zoltán producerek összefogásával az M&M Film és a Partnersfilm koprodukciójában készítették. Line producer: Kenesei Edina A film főszereplői Hámori Gabriella és Bodolai Balázs. További szerepekben Fenyő Iván, Menszátor Héresz Attila, Jakab Juli, Borbély Alexandra, Gáspár Tibor, Máhr Ági látható. A forgatókönyvet Lőrincz Nándor jegyzi, az operatőr Nagy Bálint, vágó Gothár Márton, a zenét Fodor Attila készítette.
Kellemes időtöltést kívánok! Nagy Géza A LEGNÉPSZERŰBB PRÉMIUM MÍNŐSÉGŰ TERMÉKCSALÁD Korszerű nyílászáró család a mai kor követelményeinek megfelelő paraméterekkel! Banner Géza könyvei - lira.hu online könyváruház. Alacsony energia szükségletű házakhoz! UW= 0, 8w/m2K Az NG 92 nyílászáró család kiváló hő technikai tulajdonságainak köszönhetően a legjobb árérték arányt képviseli termékeink között. Kizárólag I. osztályú anyagokból készül, amihez kiegészítő termékek széles palettája választható, így járul hozzá álmai otthonához. BŐVEBBEN AZ NG 92 Classic TERMÉKRŐL... Töltse le a legfrissebb termék katalógusunkat!
Márkos András: Válaszok ismeretlen kérdezőnek. Dácia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1980. Popp Aurél: Ez is élet volt… Dácia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1977. Nagy Albert: Rózsikaédes. Dácia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1975. Szolnay Sándor: A világ legvégén. Dácia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1973. Mikola András: Színek és fények. Dácia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1972. Ezenkívül több mint ezer, különböző műfajú közlemény (cikk, tanulmány, esszé, vers) szerzője.
Kérjük, jelentkezz be, vagy regisztrálj Ez a funkció csak a regisztrált felhasználóink számára érhető el A számokban Tények, érdekességek: 81 042 Színész adatlapok: 759 764 További hírességek adatlapjai: 322 117 A személyiség rajongói