6., Győr, Győr-Moson-Sopron, 9022 Zárásig hátravan: 58 perc Csillag Köz 6., Győr, Győr-Moson-Sopron, 9021 Dr. Kovács Pál U. 5, Győr, Győr-Moson-Sopron, 9024
Értelmezés Rákosi-korszak alatt tágan a második világháború utáni és a forradalom előtti hónapok közötti éveket értjük. A világháború Magyarország számára szovjet megszállással ért véget, és Rákosi, bár hatalma jelentősen meggyengült Sztálin 1953-as halála után, egészen 1956-ig még szerves része volt a magyar politikának. Végül 1956 július 18-án távolították el a posztjáról szovjet nyomásra, majd a Szovjetunióba száműzték, ahonnan soha többé nem tért vissza. A háború után Az első időszakot, amikor Magyarország államformája még papíron köztársaság volt, fokozatosan erősödő kommunizmus jellemezte. A szovjet katonai támogatás lehetővé tette, hogy bármilyen ellenvetés nélkül építsék ki Rákosiék a totális diktatúrát, de ezt a korai években lépésről lépésre hajtották csak végre. Kidolgozott Tételek: Mutassa be a Rákosi-korszak hazai mindennapjait, gazdaságát és politikáját!. Rákosi nevéhez fűződik az ún. szalámitaktika, melynek lényege a magyar politikai közélet módszeres megosztása, meggyengítése volt, hogy semmilyen párt se tudjon többséget szerezni a kommunistákkal szemben. Ezt a módszert használta valamennyi kelet-európai állam, aminek volt szerencséje a szovjetek fennhatósága alá kerülni a világháborút követően.
Ez a kopasz 60. születésnapján érte el a csúcsot, melynek megünneplésére országos csinnadrattát szerveztek. Hatalmas bulik keretein belül ünnepelték az ország első emberét, kórusok dicsőítették Rákosi Mátyást, kisgyerekek vittek ajándékokat, a politikai elit többi tagja beszédekben dicsérte a vezért. A diktatúra tetőpontjakor már lényegében akárhova ment az ember, Rákosi-portrékkal találkozott. A villamossal utazókra is rákacsintott a kopasz, de az iskolák falain, a közintézményeken, sőt, néhol még a traktorokon is Rákosi feje díszelgett. Filmek a Rákosi-korszak tanulásához - Töri Suli. Azt hihetnéd, viccelünk, pedig.. Az egyházi iskolák felszámolásával, az oktatás központosításával, és valamennyi iskola államosításával sikerült egységes közoktatást létrehozni, ami a marxizmus-leninizmus szellemében történt. A gyerekeket már kicsi koruktól kezdve ideológiai nevelésben részesítették, hogy senkinek se legyen kérdés, miért vörös a csillag és rossz a nyugat. Persze a mozik, színházak, az irodalom, a média és lényegében a kultúra bármilyen formája is állami kézbe került, módszeresen használtak mindent IS a népnevelés eszközeként.
A tömeg több mint százezresre nőtt, megjelentek a tüntetők kezében a lyukas zászlók – a címert kivágták -, amelyek a forradalom jelképévé váltak (E4). A Bem-szobortól a felkelők egy része a Parlament elé vonult, mások a Dózsa György téri Sztálin-szobor ledöntésére indultak, és sokan a Bródy Sándor utca felé vették az irányt, hogy a rádióban beolvassák a követeléseket. (E2) Az Országház előtt a tömeg Nagy Imrét követelte, akinek a tüntetőkhöz intézett beszéde azonban csalódást keltett. (E4) Az esti órákban már fegyverek is ropogtak, a felkelők megostromolták, és hajnalra elfoglalták a rádió épületét (E4). Megkezdődött a fegyveres felkelés. A forradalmárok felkelési gócpontokat alakítottak ki (Corvin-köz, Széna tér, Baross tér stb. ) (T) és sikeresen szálltak szembe az ellenük forduló szovjet csapatokkal (K). Rakosi korczak essze . A magyar pártvezetés Nagy Imrét ismét miniszterelnökké tette, de október 28-ig ő sem azonosult igazán az eseményekkel (F3). A budapesti forradalom híre eljutott a vidéki városokba, az egyetemi központokban és a kisebb településeken egyaránt tüntetésekre, fegyveres összecsapásokra került sor (T).
Előzetes tudás Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell Magyarország történetét a II. világháborúban, az 1945-1947-ig történt eseményeket, választásokat, a SZEB tevékenységét. A II. világháborút lezáró magyar békeszerződést sem árt tudnod. Elmondhatod a véleményed anélkül, hogy valaki bántana érte? Ez most így van. De nem mindig volt így. 1947-ben, Rákosi Mátyás "Sztálin legjobb tanítványa" Magyarországon is megkezdte a totális diktatúra kiépítését. Államosította a bankokat és üzemeket. Rákosi korszak esszé. Rajk László belügyminiszter felszámolta a civil szervezeteket. A fordulat éve 1948. Ekkor a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesült, és megalakult a Magyar Dolgozók Pártja, amely az 1949-es választáson 96%-os eredményt ért el. A választáson a választók már egyetlen jelölt közül "választhattak", a távolmaradókat megbüntették. 1949-ben kikiáltották a népköztársaságot. Megalakult az Elnöki Tanács. Új, szovjet típusú alkotmány született. Az önkormányzatok helyett a tanácsrendszert vezették be.
Mutatjuk a középszintű töriérettségi első választható esszépárjának megoldásait - megnézhetitek, milyen tartalmi elemek kellettek a kereszténység születésével (13. feladat) és az 1956-os forradalommal (16. feladat) kapcsolatos esszékbe. Középszintű történelemérettségi feladatainak megoldása: rövid feladatok Középszintű történelemérettségi feladatainak megoldása: második esszépár 13. feladat (rövid esszé) A kereszténység születése A kereszténység az ókori Római birodalomban, Júdea provinciában (T) a Kr. u. I. századtól, (T) született vallás, aminek alapja Jézus élete és tanításai (E1). Érettségi tételek - A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája | Sulinet Hírmagazin. A vallás szerint Jézus Isten fia, aki a szeretetet és az egymásnak való megbocsájtást hirdette (E1), de tanításai a római vallással és zsidó vallással sem voltak összeegyeztethetők (E1), ezért Pilatus keresztre feszítteti (F). Ezzel Jézus magára vállalta az emberiség bűneit és feláldozta magát az emberekért (F). Jézus a keresztény tanítás, az evangélium (K2) szerint harmadnapra feltámadt és a mennybe vonult (F).
1948 nyarán 6500 egyházi iskola került állami tulajdonba; létrejött az egységes állami közoktatás. Az iskolák államosításával a marxizmus-leninizmus szellemében történt a tanítás. Mindszenty József esztergomi érseket 1948 decemberében koholt perben életfogytiglani börtönre ítélték. Rövidesen több egyházi vezető is hasonló sorsra jutott. A FÉLELEM SZEREPE: A hatalom új birtokosai az ellenállás letörését és a társadalom átalakítását csak is terrorral tudták keresztülvinni. A korábban a Belügyminisztériumhoz tartozó Államvédelmi Osztályt (ÁVO) függetlenítették Államvédelmi Hatóság (ÁVH) néven (1948) működött. A hírhedt és kegyetlen szervezet vezetője Péter Gábor lett, aki közvetlenül a párt első emberétől, Rákosi Mátyástól kapta az utasításokat. Internálótáborokat (Kistarcsa) és büntetőtáborokat (Recsk) hoztak létre. A terror elérte a párttagságot, sőt a párt több vezetőjét is. 1949 szeptemberében Rajk Lászlót és társait halálra ítélték, kémkedés és más "népellenes" bűntettek vádjával. A párton belüli koncepciós perekkel egy időben leszámoltak a rendszer "ellenségeivel" is.